Green Week – 2011. január
21–30.
Ilse Aigner német agrárminiszter a címbeni jelzővel
nyitotta meg a 76. Zöld Hét kiállítást, amíg a média mindenütt a dioxin
botránytól hangos. Persze a károk másutt is tetten érhetők. Nálunk pedig a
belvíz okozta egymillió hektárnyi kiesés tűnik pótolhatatlannak – beláthatatlan
következményekkel.
A világ egyik legnagyobb agrártalálkozóján, a Spree folyó
partjaira épült Messe Berlin területén megrendezett kiállítás ezúttal minden
idők legnagyobbjának számít a paramétereit illetően. Az élelmiszergazdaság
világpiaca mintegy százezer termékkel terített – ahogy azt a Messe Berlin
menedzsmentje megfogalmazta szlogenjében. A rangos esemény summázata önmagáért
szól: az 1926-ban alapított Grüne Woche ezúttal 76. alkalommal várta a bő
négyszázezer látogatóra prognosztizált kiállítást, ahol idáig 121 országból
76,4 ezer kiállító mutathatta be (több mint harmincmillió érdeklődőnek)
termékeit.
Ahogy már megszoktuk a tudósításokban, essünk túl mindenek
előtt a kötelező kűrön a statisztikai összesítéseket illetően. A tíznapos
szakmai megmérettetésen 1632 kiállító (mintegy egyharmada külföldi) vett részt
57 országból csaknem tizenkét hektárnyi területen. Afganisztán és Ruanda pedig
először jött el kontinensünk dinamikusan fejlődő metropoliszába. S ami a
tájékoztatást illeti: közel hatezer újságíró 75 országba vitte el a nagy
találkozó hírét a megakiállítást illetően.
A hagyományos K–Ny Agrárfórum ezúttal új köntösben,
immáron negyedszer népszerűsítette az agrárium időszerű kérdéseit a biztonságos
élelmiszer ellátás jegyében. Konkrétan az agrárminiszterek konferenciájáról
szólt a fáma, ahol többek között ez évben félszáz agrárminiszter mondhatta el
véleményét az agrárgazdaság helyzetéről, mintegy másfélezer érdeklődőnek.
Itt jegyezzük meg, hogy a német agrárminiszter meghívására
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter is részt vett a rangos eseményen, és
egy külön program keretében – Dr. Kardeván Endre és Czerván György
államtitkárok részvételével – tartott sajtótájékoztatót német és magyar
újságírók részére, ahol az aktuális kérdésekre válaszolt.
Az International Grüne Woche (IGW) tulajdonképpen egy
hármas kiállításnak számít, mert a meghatározó fővonal – élelmiszeripar –
mellett a hagyományos mezőgazdasággal és a kertészettel is foglalkozik kellő
mélységben. Az elmúlt esztendőben egyébként csaknem félmillióan látogatták meg
a fogyasztói vásárt, amely résztvevőszám egynegyede volt szakmai érdeklődő. Így
a rendezvény jellegéből következően a hangsúly a helyszíni árusításra
helyeződik, s a cégek közötti üzleti tárgyalások nem jellemzőek (a klasszikus kiállításokkal
ellentétben). A Zöld Hét egyúttal közönségteszt, mivel óriási élelmiszeripari
konszernek és kis parasztgazdaságok tárják nyilvánosság elé újdonságaikat.
Magyarországnak ez a bemutatkozási lehetőség immár 39.
alkalomnak (1972 óta) számított a már megszokott 10/2-es pavilonban, a csehek
szomszédságában. A Vidékfejlesztési Minisztérium berkeiben működő
Agrármarketing Centrum Kht. egy úgynevezett központi információs nemzeti
standdal állt a nagyérdemű rendelkezésére. A magyar kiállítók összesen 159
négyzetméteren mutatkoztak be. Külön említést érdemel a Kürcsi termékek
palettája: a 2004-ben védjegyeztetett kürtőskalácshoz a Kürcsi triumvirátus
természetes alapanyagokat használ fel, és mindig frissen, a helyszínen gyártják
különleges finomságaikat. Természetesen mindezek mellett helyezkedett el a
központban a Magyar Csárda a hagyományoknak megfelelően.
Annyit azért érdemes megjegyezni e helyütt, hogy nekünk
Németország az első számú piac élelmiszer exportőr mivoltukban, ezért indokolt
volna a jóval nagyobb arányú képviseletünk. Egyáltalán azért, hogy felmérhessék
az érintettek a versenytársakat, mivel óriásit fejlődtek azok az országok,
amelyek korábban nem jelentettek konkurenciát hazánknak az élelmiszerpiacon.
Köztük olyanok is, amelyek még jelenleg is jelentős importőrök ebben a
tekintetben. Ezek sorában mindenek előtt Oroszország vagy Ukrajna lenyűgöző
mennyiségi és most már minőségi jelenlétével. Velük szemben ugyan pozitív a
mérlegünk, ám tudomásul kell vennünk, hogy az említett országokban igencsak
dinamikus fejlődés szemtanúi lehettünk az utóbbi évek során. Azért azt
kijelenthetjük, hogy nem vagyunk lemaradva Európától az export terén,
ugyanakkor indokolt volna termelésünk növelése, hogy komoly tényezők maradjunk
ebben a szegmensben.
Az idei találkozó egyik súlypontja ismét a biotermékek
bemutatása volt, amely téren tulajdonképpen jól állunk, hiszen nem tudunk
annyit előállítani, amennyit ne lennénk képesek eladni. Elsősorban Németország
a fő felvevője külföldön a hazai biotermékeknek, ezért jövőnk egyik
legfontosabb irányának érdemes tekinteni a biopiacot.
A berlini IGW hosszú időre feltölti ötletekkel az
odalátogatókat. Szembesülhetünk a mezőgazdaság erőteljes fejlődésével az ipar
és a szolgáltatási szektoréhoz hasonlóan, amelyre ugyanígy hatnak a
technológiai vívmányok, miként ki van téve a globalizáció hatásainak is. Csak
rajtunk múlik, hogy a veszélyt vagy az esélyt vesszük észre!
Leszögezhetjük, hogy Európának fenntartható fejlődésre van
szüksége, amit a különböző szintű fórumokon és tanácskozásokon egyre több
szakember is hangsúlyozott. A kérdés továbbra is adott, miszerint
összeegyeztethető-e a gazdasági fejlődés és a biodiverzitás fenntartása –
ugyanis az emberiség felelőssége, hogy harmóniában maradjon a természettel. A
konferenciákon felszólalók szerint nagy veszély, hogy a kedvező adottságú
területeken is – nagy valószínűséggel – felhagynak majd a mezőgazdasági
termeléssel, mivel az alacsony importárak miatt nem fogják tudni tovább
finanszírozni a gazdák veszteségeiket. Kontinensünknek szüksége van saját
mezőgazdaságra a biodiverzitás fenntartása miatt is.
Németországban különösen erős ágazatnak számít a
mezőgazdaság, mivel bő négymillióan dolgoznak náluk az agráriumban. A Német
Parasztszövetség adatai szerint több mint tíz százalékuk él – az aktív
keresőkhöz viszonyítva – a mezőgazdaságból.
Kuriózumnak számított a világ minden táján egyre
kedveltebb wellness programok népszerűsítése, amely tulajdonképpen szervesen
kapcsolódik életünkhöz a jó közérzet érdekében. Ennél viszont szakmaibbnak volt
tekinthető a megújuló energiaforrásokkal foglalkozó kiállítás és kongresszus.
Egyébként a több mint 300 kisérőrendezvény fókuszában gyakran állt az új uniós
tagországok versenyképességének helyzete, s egyáltalán a bővítés utáni
kontinens agrárgazdasága. Mondhatni, az egész kiállítás már az Európai Unióhoz
igazodva szerveződött sikeressé a fenntartható mezőgazdaság és az innováció
jegyében.
A Zöld Hét történetében már elérkezett a nagy fordulat
éve, hiszen az egyre fokozódó érdeklődés miatt a Messe Berlin menedzsmentje
belekényszerült egyfajta változtatásba – természetesen a szakma
közmegelégedésére. Ez azt jelenti, hogy a rendszerváltás óta élő Fruit
Logistica (mint korábbi társkiállítás) immáron nyolcadszor, külön időpontban
várja – februárban három napon keresztül – az egyre nagyobb számban jelentkező
érdeklődőket, ugyanis egyszerűen kinőtte magát a tekintetben a monstre
találkozó.
–Szalay Attila–
Fotók:www.messe-berlin.de/presse/fotos
|
