Turizmus Magyarországon

Magyarország geológiai adottságainak köszönhetően a vizek országa. Világviszonylatban is egyedülállóan gazdag termál- és gyógyvízkinccsel rendelkezik. Ennek következtében az egészségturizmus meghatározó eleme a magyarországi turisztikai kínálatnak.
A magyar turizmus - a kedvező adottságok, valamint az utóbbi években tapasztalható növekedés ellenére - nem képes megfelelő mértékben kiaknázni a magas turistaforgalomban rejlő gazdasági lehetőségeket. A magyar határokat évente közel 41 millió külföldi lépi át, ugyanakkor a kereskedelmi szálláshelyeken és magánszálláshelyeken összesen regisztrált külföldi vendégek száma 2009-ben alig haladta meg a 3,1 millió főt.
Magyarországot, mint turisztikai célterületet az elmúlt évtizedekben a nemzetközi turistaforgalom alapján a világ 15 legnépszerűbb fogadó országa között tartották számon. Amíg Magyarország a nemzetközi turistaérkezések száma alapján a Föld legkedveltebb célállomásai között a 11. helyen áll, addig a turisztikai bevételek nagysága szerint csak a világ turizmusának középmezőnyében kap helyet. A Magyarországra érkező látogatók száma a 2009-es évben több mint 32 millió fő volt.

Mindent egybevéve a turizmus a magyar gazdaság egyik sikerágazata. A turizmus közvetlen hozzájárulása a hazai GDP-hez 5,2%, a közvetett (multiplikátor) hatásokkal együtt pedig 8,8%. A turizmusban a KSH 2007 évi szatellit-számlája alapján közvetlenül 320.000 fő, a multiplikátor hatást figyelembe véve 512.000 fő dolgozott; ez a Magyarországon foglalkoztatottak 8,1%-a illetve 13,1%-a.
Idegenforgalmi bevételeink 2009-ben meghaladták az 1200 milliárd forintot, az idegenforgalmi egyenleg (azaz a nemzetközi turizmusból származó bevételeink és kiadásaink szaldójának) összege pedig a 420 milliárd forintot.

Az egészségturizmus jelene, fürdőlétesítményeink gazdasági jelentősége

Az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság nyilvántartása alapján Magyarország gazdag egészségturisztikai kínálattal, jelentős felszín alatti vízkészlettel rendelkezik:
•    1372 db termál kút,
•    385 db működő termál és gyógy- és strandfürdő,
•    70 db minősített gyógyfürdő,
•    13 db minősített gyógyhely,
•    207 db elismert gyógyvíz,
•    224 db elismert ásványvíz,
•    5 db gyógybarlang,
•    2 db széndioxid terápiás központ,
•    5 db helyszíni gyógy-iszap kitermelés,
•    53 db működő gyógy-szálló,
•    90 db működő wellness szálló.

A magyarországi fürdőlétesítmények a 2007-ben készült Országos Egészségturizmus Fejlesztési Stratégia alapján három kategóriába sorolhatók, a nemzetközi jelentőséggel bíró fürdőkből 17, az országos és regionális vonzerővel rendelkező fürdőkből ~60, a helyi jelentőségű létesítményekből pedig ~110 található hazánkban. A kínálat az elmúlt években tovább bővült, a fürdőlétesítmények szolgáltatásfejlesztése mellett több élményfürdő és aquapark létesült.

A nemzetközi jelentőségű fürdőink látogatóforgalma 2009-ben meghaladta a 9,5 millió főt. Az országos és regionális jelentőségű fürdőinkben további 9-10 millió látogatót regisztrálnak évente. A lokális jelentőségű fürdők elsősorban a helyi és környékbeli lakosság fürdőzési igényeinek kielégítésére szolgálnak, viszonylag alacsony éves látogatóforgalommal. Az országban található ~110 ilyen létesítmény – átlagosan 30-80 ezres éves vendégforgalom mellett – további 4,5-5 millió ember számára jelenti a kikapcsolódás, gyógyulás helyszínét.

Összességében a hazai fürdők 23-24,5 millió látogatót fogadnak évente!

A fürdőbelépőt váltó külföldi és belföldi vendégek gazdaságélénkítő hatása a fürdővárosokban eltöltött vendégéjszakák számában is tetten érhető. Hazánk leglátogatottabb városainak listájában szinte kivétel nélkül – egy vagy akár több különböző típusú – fürdőlétesítménnyel bíró települések találhatóak.

A szállásszolgáltatáson belül az egészségturisztikai célú szállásfoglalások számára a gyógy-és wellness szállodák forgalmából lehet következtetni. A gyógy- és wellness-szállodákban országos viszonylatban a kereskedelmi szálláshelyi férőhelyeknek a 16,5%-a található. A kereskedelmi szálláshelyekre érkező vendégek 19,5%-a vesz igénybe egészségturisztikai szolgáltatást, ami a vendégéjszakák 22,5%-át jelenti.

Az összes kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmát figyelembe véve, 2009-ben belföldi vendégek 24,9%-át, a vendégéjszakák 26,1%-át mondhatták magukénak a gyógy- és wellness-szállodák. A külföldi vendégek 13,8%-a választja ezen szálláshelyeket, ami a vendégéjszakák 18,8%-át eredményezi. Az átlagos tartózkodási idő a kereskedelmi szálláshelyi átlagnál (2,2 vendégéj) magasabb (gyógyszállodák: 3,4 vendégéj, wellness szállodák: 2,3 vendégéj).

A kereskedelmi szálláshelyek a 2009-es év során összesen 280 milliárd forint bevételt realizáltak. A bevétel 46%-a származott szállásdíjból, 20%-a vendéglátásból, 34%-a pedig egyéb szolgáltatás nyújtásából. A bevétel 30%-a köthető hazánk gyógy- és wellness-szállodáihoz.

A Magyar Fürdőszövetség tagjai között végzett kutatás  tapasztalatai alapján hazai fürdőlétesítmények éves nettó árbevétele 2008-ban meghaladta az 50 milliárd forintot.

Az átlagos statisztikai állományi létszám az egy alkalmazottra jutó belépők számából következtethető, mely az elmúlt években – szintén a kutatás tapasztalataira támaszkodva – 3500 fő körül alakult. A fürdők éves látogatóforgalma alapján tehát mintegy 8 ezer főt foglalkoztatnak közvetlenül fürdőinkben. A fürdők emellett a köréjük épült kiszolgáló létesítményekben – szálláshely szolgáltató, vendéglátóhely stb. – ennek többszöröséhez járulnak hozzá.

A fürdőlétesítmény működésének következtében, annak hatására milliárdos nagyságrendű szálláshely beruházások, a vendéglátás minőségi fejlesztésére irányuló, valamint önkormányzati infrastrukturális beruházások valósultak meg. A beruházások az 50 millió Ft alatti fejlesztésektől esetenként az 5 milliárd Ft fölötti nagyprojektekig terjedtek.

A fürdők területfejlesztő szereppel bírnak, az adott térség gazdaságát, turizmusát erősítik, hozzájárulnak térségi szolgáltató helyek létrejöttéhez, munkahelyeket teremtenek.

A fürdőlétesítmények adóbefizetései jelentős arányt képviselnek az állami és az önkormányzati adóbevételek között. A fürdők összes adóbefizetéseinek nagysága éves szinten 18 milliárd Ft körüli összeget tett ki 2008-ban. Az összes befizetett adó aránya a bruttó árbevételhez képest a 2008-as évben több mint 30% volt. Az összes befizetendő adóteher majd 60%-át a befizetendő áfa tette ki. Az ÁFA mellett a fürdőket éves szinten 7-7,5 milliárd Ft adó terheli.

A fürdők amellett, hogy a kikapcsolódás, rekreáció színterei, a minősített gyógyvízzel rendelkező fürdők, létesítmények szolgáltatásai között fontos szerepet tölt be a gyógyítás és a rehabilitáció. Az üzemeltetői kör 55%-a balneológiai szolgáltatások mellett egészségügyi-reumatológiai és fizikoterápiás járóbeteg-szakellátást is nyújt. A szolgáltatók részéről folyamatos problémát jelent, hogy az OEP alulfinanszírozza ezeket a kezeléseket, így súlyos gondok jelentkeznek a fenntartás és különösen a fejlesztés területén. Egyre csökken a támogatottság %-os mértéke, amely a kezelések számának csökkenéséhez vezet. Ez nem csupán a szolgáltatók üzemeltetési problémáit növeli, hanem súlyos károkat okoz a népegészségügy területén is.

Az OEP-támogatások elmúlt években történt csökkenése következtében a fürdőlátogatások száma kis mértékben, a felvett szolgáltatások, kezelések száma drasztikusan csökkent. Az értékesített gyógyszolgáltatások mennyiségének csökkenését mutatja, hogy míg 2006-ban 300 db, 2008-ban már csak 240 db gyógyszolgáltatás jutott ezer fürdőbelépőre. Ezzel együtt a fürdők gyógyszolgáltatás értékesítéséből származó árbevétele is csökkent: 2008-ban ez 6,5 milliárd forintra volt tehető. A gyógyszolgáltatások visszaszorulását jelzi a volumencsökkenés mellett, hogy az egy kezelésre jutó fajlagos OEP támogatás is folyamatosan csökken. Azokban a gyógyfürdőkben, amelyek OEP szerződéssel nyújtanak gyógyszolgáltatást, ott ez az arány átlagban 10% körül szóródik. A hazai fürdőlétesítmények éves bevételének arányában az OEP támogatások részesedése átlagosan 8%-ra tehető.

A gyógyfürdők társadalombiztosítási támogatásából 2008-ban az összes támogatás 19,2%-a a gyógymedence használathoz, 27%-a az orvosi gyógymasszázshoz, 10,6%-a a víz alatti vízsugármasszázshoz, 9,7%-a az iszappakoláshoz, 8,4%-a a víz alatti csoportos gyógytorna igénybevételéhez kötődött. A komplex fürdőgyógyászati kezelések részesedése 11,4%, az egyéb ellátási formáké – gyógyvizes kádfürdő, súlyfürdő, szénsavas fürdő, 18 év alattiak csoportos gyógyúszása – 13,4% volt.

A fürdőlétesítmények tevékenységük révén hozzájárulnak a lakosság egészségügyi állapotának javításához, életminőségének emeléséhez, valamint közösségépítő hatással bírnak. A fürdők szerepet játszanak az egészségtudatos életmódra nevelésben, valamint erős vendégvonzó képességükkel más turisztikai beruházásokat generálnak, és élénkítik a fürdővendégek kiszolgálására hivatott szolgáltatók forgalmát is.

A fürdők nemzetgazdaságban betöltött szerepének elismeréseként az új kormány gazdaságpolitikájában kiemelt helyen kezeli a turizmust, azon belül az egészségturizmust. Az egészségturizmus kiemelt kezelését az alábbi jellemzők támasztják alá:
•    Az egészségről (egészségmegőrzésről) kevésbé mondanak le az emberek, az egészséges életmód egyre inkább beivódik mindennapjainkba.
•    Az egészségturizmust hosszabb átlagos tartózkodási idő, magasabb költés, magasabb színvonalú szolgáltatások, kisebb szezonalitás jellemzi.
•    Magyarország kedvező adottságokkal rendelkezik, különleges és egyedi értékeink vannak. Évszázadokra visszanyúló tradicionális fürdőkultúrával rendelkezünk.
•    Az egészségturisztikai kínálatunk nemzetközi viszonylatban kedvező ár-érték aránnyal bír.
•    Az egészségturizmusban magas a humánfoglalkoztatási igény, így jelentős tényező a foglalkoztatásban.
•    A Magyar Turizmus Zrt. Vizek Éve 2008 kampányévének tapasztalatai is mutatják, hogy az egészségturizmus iránt kifejezetten jelentős érdeklődés mutatkozik belföldön és küldő piacainkon egyaránt. A 2011-es év az Egészségturizmus Éve lesz, így ismét lehetőség nyílik a hazai egészségturizmus népszerűsítésére.
•    Az egészségügyi ellátás, rehabilitáció, az ápolás, az egészségfejlesztés nem divatfüggő, mert az egészség tartós és folyamatosan bővülő szükséglet.
•    Az Európai Unió napokban elfogadott jogszabálya értelmében szabad lesz az út a külföldi gyógykezelések előtt. A rendelkezés főszabálya, hogy betegként az uniós állampolgárok más tagállamban is alávethetik magukat gyógykezeléseknek. Az új határozat kaput nyithat a magyar egészségturizmus fellendülése előtt.

Az egészségturizmus gyenge pontjai

 
Az egészségturizmus nemzetgazdasági szerepének nagysága elvitathatatlan, kiemelten való kezelését a fent említett tényezők indokolják. A jó adottságok ellenére az ágazat számos problémával küzd:
•    Szezonális koncentráció
A szezonalitást az elmúlt évek fürdőfejlesztései csökkentették, azonban a fürdőket befogadó térségekben több olyan attrakcióra van szükség, ami alkalmas a szezon és az átlagos tartózkodási idő meghosszabbítására.
•    A hosszú távú fenntarthatóságot, megtérülést figyelmen kívül hagyó fejlesztések
Problémát jelent a hazai egészségturisztikai szereplők jövője szempontjából, hogy az elmúlt években a kínálat fejlesztése sok esetben nem a keresleti trendek alapján történt. A fürdők fejlesztésénél gyakran nem érvényesültek a működést és hosszú távú fenntarthatóságot meghatározó szempontok.
•    Célcsoport-orientált, tematikus fejlesztések hiánya
Hiányzik a fejlesztések szemléletéből a pozícionálás, az egyediséget tükröző profilok megléte, valamint a márka tudatos és következetes építése; kevéssé ismert és alkalmazott a célcsoport és a tematizált alapú termékfejlesztés.
•    Növekvő versenyhelyzet
Az elmúlt időszak sokszor párhuzamos (ugyanannak a célcsoportnak szóló, ugyanolyan kínálatot tartalmazó) fejlesztései sok helyen tovább élezték a térségi, regionális versenyhelyzetet. Ehhez kapcsolódóan sajnálatos tény, hogy az országos és a nemzetközi jelentőségű gyógyhelyeink nem kapnak ragjuknak megfelelő komplex figyelmet.
•    Csökkenő forgalom
A fürdők forgalmi adatait vizsgálva elmondható, hogy a 2008-as és 2009-es évben szinte valamennyi fürdőben kisebb-nagyobb mértékben, de visszaesett a látogatók száma.
•    Növekvő fenntartási költségek
A működési költségek, elsősorban az energia- és munkaerőköltségek folyamatos emelkedése egyre nehezebb helyzetbe hozza a fürdő üzemeltetőket/fenntartókat.
•    Ágazatot sújtó kormányzati intézkedések
Az önkormányzatok idegenforgalmi adó hozzájárulásának felére csökkentése kedvezőtlen helyzetbe hozta a fürdőket fenntartó vidéki önkormányzatokat.
A kormányzati intézkedések között az áfa kulcs emelése a belépőjegyek drágulásán keresztül gyakorolt korlátozó hatást a fürdőlétesítmények forgalmára.
•    Az OEP térítési díjak évek óta tartó stagnálása
A gyógykezeléseket nyújtó hazai fürdőlétesítmények a mai napig a 2007-es OEP támogatási összegekkel működnek. Az egy kezelésre jutó bruttó támogatás összege – a működési költségek drasztikus növekedése ellenére – az elmúlt 3 évben nem változott .
•    Törvényi hiányosságok
A szolgáltatók fenntartási költségeinek számottevő részét az energiaköltségek teszik ki, melyek sok fürdő esetében kiválthatóak lennének a fürdőkben használt termálvíz hőtartalmának hasznosításával. A termálvíz többcélú hasznosítása a fürdők helyzetén jelentősen javítana, amennyiben a beruházáshoz szükséges támogatási konstrukciót az állam kialakítaná, elérhetővé tenné. A fejlesztéseket továbbá hátráltatják a termálvíz energetikai célú hasznosításának költségvonzatai – elsősorban a bírságok, díjak –, valamint az alternatív energiahasznosítási szemlélet hiánya.
•    Elavult jogszabályi háttér
A közfürdők üzemeltetésére vonatkozó 37/1996. sz. rendelet elavult, a kor követelményeinek nem felel meg, átdolgozása elengedhetetlen.
•    Gyógyszolgáltatások tudományos hátterének hiánya
Jelenleg gyógyvizeink betegségcsoportokra gyakorolt gyógyító hatásának alátámasztása nem kap megfelelő publicitást, valamint hiányoznak a megalapozó balneológiai kutatások.
•    Kedvezőtlen tulajdonviszonyok
A fürdőknek 95-98 százaléka máig önkormányzati tulajdonban van. A tulajdonosi szerkezet a szervezeti struktúrát és a menedzsmentet is meghatározza. A fürdők működésére a testületi döntési rendszer szabályai vonatkoznak, valamint az önkormányzati működési struktúra jellemzi. Ennek egyenes következménye a vezetési filozófia, ezen speciális turisztikai ágazathoz való hozzáértés vagy hozzá nem értés, a jellemzően nem profitorientált szemlélet.
•    Humán erőforrás hiányosságai, egységes turizmus képzés hiánya
A munkaerő minőség hiányosságai, a menedzsment képzetlensége, tapasztalatlansága – néhány kivételtől eltekintve – komoly gondot jelent az üzemeltetésben; a menedzsmentben kevés a jól kvalifikált ember, hiányoznak a piac aktuális helyzetéről az ismeretek, ennek is tudhatók be a követő és nem „trendteremtő” irányba elmozduló fejlesztések; a képzett egészségügyi dolgozók ellenére a back office gyenge. Ennek kiküszöbölésére képzések kellenek, egy megfelelő középiskolai képzési rendszer kialakítása szükséges, pl.: wellness jellegű menedzser képzés, sales menedzser.
•    Hivatalos statisztikai adatgyűjtés hiánya
A fürdők gazdasági súlyának bemutatása szempontjából problémát jelent, hogy az adataikat hivatalosan, szervezett formában csak 2010. január 1-től gyűjti a Központi Statisztikai Hivatal.
•    Ellenérdekekkel terhelt ágazat
Az egészségturizmust nem kellő módon és megosztottan támogatja az orvosszakma, nem ismeri fel a turisztikai üzleti érdekeket. Az egészségturizmus jelentőségének megítélése nemcsak a szakmán belüli, hanem a terület irányítását végző tárcák között sem egységes, ellenérdekeltségekkel terhelt.

 
Javaslatok

Az 1992-ben alakult Magyar Fürdőszövetség a fürdőket üzemeltető gazdasági szervezetek és vállalkozók, illetve a fürdők tervezésében, fejlesztésében, építésében és ellátásában résztvevők egyesülete. A Magyar Fürdőszövetség tömöríti a magyarországi fürdőüzemeltetők jelentős részét, a szervezetnek jelenleg 200 tagja van, ebből 116 a fürdőt üzemeltető rendes tag, emellett vannak pártoló és egyéni tagjaink. A szervezet az Európai Gyógyfürdőszövetség rendes tagja. A Magyar Fürdőszövetség tagja az Európai Fürdőszövetségnek (ESPA), a fürdőszövetség társadalmi elnöki betölti a Gyógyfürdő- és Klimatológiai Világszervezet (FEMTEC) SPA - menedzsment bizottsága elnöki tisztét.

A Magyar Fürdőszövetség a magyar fürdős szakma érdekérvényesítő szervezete, ellátja a tagok szakmai képviseletét, valamint fórumot biztosít a szakmai tapasztalatok, eredmények cseréjére, megosztására. A Szövetség célja, hogy a magyar fürdők optimális működése érdekében – az államigazgatási, jogalkotási szervek, szervezetek szakmai partnereként – hozzájáruljon a megfelelő gazdasági környezet biztosításához.

Hazánk jelenkori fejlődéstörténetének talán legnagyobb kihívása és lehetősége előtt áll, amikor az EU csatlakozás utáni első teljes hét éves tervezési ciklus végéhez közeledve, illetve az új kormányzati tervek alapján át kell fogalmazni a fejlesztéspolitika irányait. Kiemelt jelentőséggel bír azon szándék megfogalmazása, miszerint olyan programokra van szükség, melyek az életminőség javítását szolgálják, az egész országra kiterjednek, térségeket ölelnek át, hatásaik a gazdaság felemelkedését, munkahelyteremtést az egészséges életmód terjedését szolgálják, a környezet fenntartható fejlesztése mellett.

Ma már számos tudományos kutatás alátámasztja és gyakorlatilag valamennyi szakmai vélemény megerősíti, hogy az egyik ilyen kitörési lehetőség az egészségturizmus kiemelt kezelése. A tervezés jelenlegi szakaszában még van lehetőség annak mérlegelésére, hogy a hazai termálvízkincs hasznosítása milyen keretek között válhat az új gazdaságfejlesztési program integráns részévé.

Az egészségturizmus –csakúgy, mint a turizmus egésze– ágazatközi jellege miatt nem sorolható egyetlen ágazathoz sem, a környezetében lévő valamennyi szinthez kapcsolódik, így fordulhatott elő, hogy amióta megjelent az államigazgatás szintjén, mindig más tárcához tartozott. A kapcsolat azonban vitathatatlan; - az egyes ágazatok intézkedései - ugyanúgy, mint a turizmus környezetének elemeire - kihatással vannak az egészségturizmus egészére is; pl. függ a hatályos önkormányzati intézkedésektől, az energetikai célokra szánt vízmennyiség nagyságától, az egészségügyben bekövetkező változásoktól, a megközelíthetőség minőségétől, stb.


Mit tehet az állam?

 
Magyarország kedvező adottságokkal rendelkezik ahhoz, hogy Európa egyik egészségturisztikai központja legyen, de ehhez szemléletváltásra és konzekvens munkára van szükség. Az egészségturizmusban – melynek zászlóshajója a gyógyvíz és a rá épülő létesítmények – célcsoport és tematizált alapú termékfejlesztésekre, a márka tudatos építésére van szükség. Ahhoz, hogy gyógyvízkészletünkben rejlő fejlődési, gazdasági potenciált ki tudjuk használni, a fürdőszolgáltatáshoz egyre több hozzáadott szolgáltatást kell társítani.

A siker szempontjából kulcsfontosságú, hogy a fejlesztések ne pontszerűen, hanem egymáshoz szervesen kapcsolódva, egymás hatását erősítve valósuljanak meg. A kínálati paletta szélesítése érdekében olyan turisztikai vonzerők, attrakciók létrehozása a cél, amelyek a jelenlegi kínálatot, szolgáltatásokat szervesen egészítik ki, és – a meglévő speciális szolgáltatásoknak, valamint a fürdőhelyeink egyedi arculatának köszönhetően – ezáltal tartalmas időeltöltést biztosítanak hazánk vendégeinek.

 
Az államnak az ágazat jövőjét meghatározó legfontosabb feladatai:

1. Fürdőszolgáltatások áfa-kulcsainak egységesítése
A jelenlegi – fürdőkre vonatkozó – adózási szabályok előnytelenek a létesítmények üzemeltetése szempontjából.
Az APEH részéről nincsenek egyértelmű iránymutatások a törvény alkalmazására vonatkozóan. Mint kiderült, egyes előírásokat különbözőképpen értelmez az adóhatóság az ország eltérő részein (pl. Észak-Alföld vagy Dunántúl). Ez jogalkalmazási szempontból komoly jogbizonytalanságot eredményez, továbbá alapul szolgálhat az adóhatóság részéről nagyobb összegű bírságok kiszabására, hiszen a jogalanyok nem kapnak sehonnan egyértelmű iránymutatást a törvény előírásainak betartására.
A fürdőszolgáltatások továbbá háromféle áfa-körbe tartoznak, amely egyrészt nehezíti az ágazat elért eredményének összehasonlítását (nettó árbevétel tekintetében), másrészt jelentős adminisztrációs többletmunkát jelent.
Fontos lenne az, hogy minden fürdőszolgáltatással foglalkozó cég egyformán tudja kezelni a fürdőszolgáltatásból származó bevételét és annak áfa terhét. Amennyiben pl. egyes létesítmények az arányosítás módszerét alkalmazzák, eleve versenyhátrányba kerülnek azokkal szemben, amelyek csak adóköteles tevékenységet folytatnak, hiszen a fürdőszolgáltatásból származó bevétel áfa terhét be kell fizetni, viszont a levonandó áfa arányosítása esetén nagyobb a költséghányad, azaz kisebb a tevékenység jövedelemtermelő képessége.

Javasoljuk a fürdőszolgáltatásokra vonatkozó adózási szabályok egységesítését és egyértelműsítését, valamint alacsonyabb áfa kulcs bevezetését az ágazat versenyképességének javítása érdekében. Elsősorban azért, mert a hazai vendégek – különösen a jelen gazdasági helyzetben – fürdőszolgáltatást csak akkor vesznek igénybe, ha van rendelkezésre álló diszkrecionális jövedelmük, (azaz előbb a közüzemi költségeket és a létfenntartáshoz szükséges kiadásokat teljesítik). Alacsonyabb áfa kulcsú fürdőszolgáltatások esetén, alacsonyabb árak alkalmazhatóak, így nőhet a fürdők forgalma. Ez pedig egyéb pozitív hatással is bír a származékos költések tekintetében, illetve a gyógy- és wellness kezelések vonatkozásában (alacsonyabb áron több szolgáltatás értékesíthető), ami a társadalom egészségi állapotára is jótékony hatással lehet.

2. Fürdők jogszabályi hátterének teljes körű megújítása
A fürdők jelenleg elavult törvények alapján kényszerűek működni. Többek között a 37/1996-os NM Rendelet szorul teljes megújításra, amely nem rendelkezik a megalkotása óta eltelt idő alatt bevezetett új technológiákról (pl. vegyszerezés, élménymedencék, víztisztítás, stb.). Ugyanakkor meg kell teremteni a harmonizációt a már érvényben lévő, fürdők tervezésével, üzemeltetésével kapcsolatos szabványok és a fürdők létesítéséről és üzemeltetéséről szóló rendelet között.

Szintén kiemelt feladat a vízminőség és vízbázis védelem. Az egyre terjedő számban történő, elsősorban energetikai célú termálkút fúrások veszélyeztetik a fürdők működését. Bizonyos területeken jelentősen csökkennek az üzemi vízszintek, emiatt drágul a kitermelés, csökkennek a vízhozamok.

Javasoljuk ezért a Magyar Fürdőszövetség közreműködésével a fürdők üzemeltetését szabályozó törvények teljes körű megújítását.

3. Támogatási rendszer átalakítása a fürdők hatékonyabb fejlődése és működése érdekében
Az elmúlt években az egészségturisztikai kínálat fejlesztése sok esetben nem a keresleti trendek alapján történt, az új szolgáltatáskör vonzereje sokszor csekély. A párhuzamos (ugyanannak a célcsoportnak szóló hasonló kínálatot tartalmazó) kínálatfejlesztés számos térségben, régióban tovább élezte a versenyhelyzetet és gyakran nem érvényesültek a működést és hosszú távú fenntarthatóságot meghatározó szempontok. A fürdők csekély aránya hasznosítja a termálvizet energetikai célokra, illetve más alternatív energiaforrások alkalmazása sem elterjedt, így a működési költségek (mindenekelőtt az energiaárak) folyamatos emelkedése egyre nehezebb helyzetbe hozza az üzemeltetőket.

Támogatási forrás hiányában nem készültek a termálvízre és egyéb gyógytényezőkre alapozott gyógyszolgáltatások értékesítésének hatékonyságát, illetve új célcsoportok megnyerését lehetővé tevő, azok hatásosságát megalapozó tudományos háttér-információk, klinikai tesztek.

A fenti problémák enyhítése, illetve megoldása érdekében a támogatási rendszer átalakítására vonatkozóan a következő konkrét javaslatokat tesszük:

•    Regionális egészségturisztikai stratégiák megújítása a területi differenciálás megvalósítása, a fejlesztések összehangolása, a régió versenyképességének javítása, illetve a régión belüli versenyhelyzet enyhítése érdekében;
•    A fürdőfejlesztések komplex módon történő kezelése, azaz szolgáltatás- és minőségjavítás, energetikai fejlesztés, üzemeltetési rendszer fejlesztése, informatikai fejlesztés, marketingtevékenység, szorosan kapcsolódó infrastruktúrafejlesztés, képzések is a támogatható tevékenységek között szerepeljenek, illetve ezek komplex megvalósulása esetén legyen támogatható egy pályázat;
•    Átfogó fejlesztések keretében szükséges kezelni a fürdőfejlesztéshez kapcsolódó gyógy- és üdülőhelyi-fejlesztést is.
Az egészségturizmus fejlesztése során nem lehet figyelmen kívül hagyni az adott vonzerőnek otthont adó település egészének fejlesztését. Ez különösen domináns elemet jelent abban az esetben, ha az adott gyógytényezőre épülő vonzerő nemzetközi viszonylatban is ismert, elismert. A településfejlesztésnek ebben a vonatkozásban kapcsolódnia kell az egészségturizmushoz, és a meghatározó adottságra épülő, kiegészítő szolgáltatások megjelenésével, bővítésével, a kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésével, a település rehabilitációjával, gazdaságfejlesztéssel, a kapcsolódó intézményrendszer indokolt esetben történő bővítésével, valamint a humánerőforrás fejlesztésével kell értelmezni a turisztikai célú településfejlesztést a társadalmi/gazdasági vonatkozás kapcsolódó vertikumain;
•    Egészségcentrumok kialakítása a térségbe eső kórházközpontok figyelembe vételével. Javasolt a beteg-mobilitás támogatása, valamint a korrekt elszámolási lehetőségek megteremtése;
•    Áttekinthető, versenysemleges támogatási rendszer (Új Széchenyi Terv) kialakítása, folyamatos működtetése;
•    Új fürdő létesítését csak különösen indokolt esetben, igazolható regionális / országos jelentőségű egyedi létesítmény létrehozása esetén javasolt támogatni, a szükséges üdülőhelyi fejlesztések megléte / párhuzamos létrehozása esetén;
•    A meglévő fürdők minőségjavítására, újrapozícionálására, szolgáltatásfejlesztésére helyezzék a hangsúlyt a támogatások igazolható vonzerőérték növekedés esetén. Tematizálásra van szükség, a fürdőlétesítményeket részben, vagy egészben megkülönböztethető arculattal, szolgáltatásokkal kell ellátni.
Magyarország egységes egészségturisztikai arculata kialakulóban van, mely elsősorban a gyógyvíz és a gyógyászati szolgáltatások köré csoportosul. A regionális és helyi arculat kialakításának hiányában jelentős szerepe van annak, hogy kevés helyen ismert a célcsoport és a tematizált alapú termékfejlesztés fogalma. Hiányzik a fejlesztések szemléletéből a pozícionálás, az egyediséget tükröző profilok megléte, valamint a márka tudatos és következetes építése;
•    Az üzemeltetés racionalizációjára (fenntartható módon történő üzemeltetés elősegítése – termálvíz energetikai, ill. más alternatív energiaforrások hasznosítása, visszasajtoló kutak létesítése, stb.) irányuló támogatások. Az üzemeltetés racionalizációjának ki kell terjednie a szervezeti rendszer, a szolgáltatások, a látogatómenedzsment, az értékesítés, és a marketingkommunikáció területére is.
•    A technológiai modernizáció ösztönzése, pl. a gyógyvíz visszaforgathatóságát megoldó technológiák fejlesztésének, illetve alkalmazásának támogatása;
•    Turisztikai szempontból értékelhető fejlesztések támogatása, a helyi igényeket kielégítő szociális jellegű fürdőfejlesztések helyett (pl. meghatározott jelenlegi vendégéjszakaszám alapján lehatárolva – az új regionális stratégiák szerint);
•    A fejlesztések mindig piackutatásra épüljenek, amelynek hangsúlyos részét kell, hogy képezze a versenytárs-analízis, a célcsoportok igényeinek feltárása (primer és/vagy szekunder kutatással) – tehát a támogatott fejlesztések valós piaci igényeket elégítsenek ki. A fejlesztést mindig jól definiált célcsoport-képzésre és pozícionálási stratégiára kell építeni;
•    A pénzügyi-gazdaságossági értékelés, a fejlesztés gazdasági fenntarthatósága alapkövetelményt kell, hogy jelentsen!
•    A gyógyvizek hatásmechanizmusát, kedvező hatásait vizsgáló, bizonyító K+F tevékenység (amelyek hozzájárulhatnak a gyógyvíz és más természeti adottságok hatékonyabb, jövedelmezőbb kihasználásához) támogatása, innovatív megoldások alkalmazásának ösztönzése, támogatása.
Figyelembe kell venni azt a tényt, mely szerint a külföldi biztosítótársaságok elsősorban az országhatáraikon belül igénybe vehető kezeléseket részesítik előnyben: külföldön vagy a jóval alacsonyabb költségek, vagy egy különleges, máshol nem megtalálható gyógytényező motiválja őket a szerződések megkötésére. Mindezt azonban orvos- szakmailag alá kell támasztani, melyhez jelenleg Magyarországon hiányoznak a gyógytényezőink hatásait széleskörű felmérések alapján bemutató kutatások, és azok eredményeinek nemzetközi publikálása, minőségbiztosítása.

4. A fürdőkben kínált gyógykezelések OEP finanszírozásának tisztázása, fenntartható megoldások kidolgozása
Jelenleg az OEP az egyes kezelések esetén a valós piaci árnak mindössze 15-20%-át (gyógyvizes medencefürdő, gyógymasszázs), a többi kezelésnél kb. 35-40%-át finanszírozza. Mai információink szerint az OEP a jövőben várhatóan egyre inkább visszaszorítja a támogatások mértékét, és fokozatosan kivonul a gyógyszolgáltatások finanszírozásából. A finanszírozás visszaesésével párhuzamosan, az OEP-es szolgáltatások igénybevételének aránya csökkenő tendenciát mutat; a támogatott fürdő- és kapcsolódó gyógyszolgáltatások árbevétele évről évre alacsonyabb, ugyanakkor a gyógyszolgáltatásokkal kapcsolatos ráfordítások folyamatos növekedése jellemző.

A rendszer fenntarthatósága tehát ebben a formában egyre nagyobb kihívás elé állítja a fürdőket, növekvő támogatási terhet róva a fenntartókra. A finanszírozási források sok esetben még a közvetlen költségeket sem fedezik, így a karbantartásra, később nélkülözhetetlen fejlesztésekre sem tudnak a fürdők kellő tartalékot képezni. Mindezek következtében szolgáltatási minőség romlik, a fürdők piaci pozíciója gyengül.

Javasoljuk, a közeljövőben az OEP finanszírozásban várható helyzet egyértelmű tisztázását, valamint a Magyar Fürdőszövetség bevonásával hosszú távon fenntartható megoldások kidolgozását.

5. Belföldi turizmus élénkítése
A magyar turizmus teljesítménye a világgazdasági válság hatására romlott az elmúlt években: 2008-ban mind a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégszám, mind a vendégéjszaka-szám csökkent az előző évhez képest. A KSH előzetes adatai alapján e romló tendencia 2009-ben tovább, és még nagyobb mértékben folytatódott, az elmúlt 10 év legrosszabb adatait produkálva e mutatók tekintetében. A vendégforgalom csökkenése mellett az átlagos tartózkodási idő is visszaesett. Évek óta jellemző trend a belföldi vendégforgalom részarányának növekedése a külföldi szegmens rovására, ez a legutóbbi időszakra is igaz volt. A fürdők forgalmi adatait vizsgálva elmondható, hogy a 2008-as és 2009-es évben szinte valamennyi fürdőben, kisebb-nagyobb mértékben, de visszaesett a látogatók száma.
Fentiek miatt mind a meglévő fürdők, mind az elmúlt évek fejlesztései során elkészült új létesítmények forgalmának fellendítéséhez elengedhetetlen fontosságú lenne a belföldi turizmus élénkítése.

A hazai turizmus fellendítésének javasolt eszközei:

•    Üdülési csekk rendszerének megújítása
Az üdülési csekk felhasználását jelenleg 25% adó terheli és felhasználás köre igen széles (nem kizárólag turisztikai célokat támogat). Az üdülési csekk, mint fizetőeszköz felhasználásának aránya csökkenést mutat a turisztikai szolgáltatóknál. Javasoljuk, hogy az üdülési csekk forgalmának növelése érdekében
-    az üdülési csekk (vagy rekreációs kártya) legyen adómentes
-    a csekk csak meghatározott üdülési célokra (kizárólag belföldön) és rendeletben meghatározott felhasználási helyeken legyen felhasználható
-    a rekreációs támogatás működtetéséhez az állam biztosítson támogatást úgy, hogy a munkavállalóinak üdülési csekket adó vállalkozások a jövedelemadójukból a befizetett és bizonylatolt üdülési támogatás összegének bizonyos részét levonhassák.

•    Országmarketing erősítése
Az ország marketingjére fordítható összeg évről évre jelentősen csökken, annak ellenére, hogy a romló turisztikai eredmények éppen a marketingaktivitások növelését indokolnák.
Magyarország turisztikai versenypozíciójának javítása, a belföldi turizmus fellendítése az ország turisztikai promóciójának erősítése nélkül nem valósítható meg.
Javasoljuk a Magyar Turizmus Zrt. alapköltségvetésének biztosításán felül az egészségturizmusra, mint kiemelt turisztikai termékre elkülönített, teljesítményhez kötött büdzsé elkülönítését (amely megfelelő lépések és aktivitások mellett megtérül), valamint a törekvést a minél költséghatékonyabb hirdetési és megjelenési lehetőségekre, kihasználva pl. az internet nyújtotta lehetőségeket. Az országos, regionális és lokális szinten szükséges a marketingaktivitások összehangolása, az egyes területi szinteken dolgozó szakemberek képzése (pl. study tourok formájában a fejlesztések, és a fürdők jelenlegi helyzetének megismerése érdekében) és a belső kommunikáció javítása

•    Az egészségturizmus tartalmi presztízsének növelése az országmarketingen belül
Habár az egészségturizmus a magyar turisztikai szektor egyik kiemelt terméke, a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia alapján az egészségturisztikai termék belföldi és nemzetközi versenypozíciójának javítása a kitűzött cél, az egészségturizmus mégsem játszik olyan mértékben szerepet, amennyire a lehetőségek kínálkoznak. A szimpla „épületkép – szolgáltatások – történet – gyógyvíz ásványianyag tartalma” sémájú bemutatáson túl be kell tudnunk bizonyítani tudományosan is a vizeink gyógyító hatását. Klinikai teszteket kell a szolgáltatások mögé tenni, így új szegmenseket lehetne megcélozni (nemcsak német vendégek jönnének, nemcsak olyanok, akik már kipróbálták és ismerik szolgáltatásainkat).

A tudományos bemutatás mellett meg kell határozni a gyógyvizek minőségbiztosítását, védjegyrendszerét, melyeket kommunikálva lehet újabb célcsoportokat megszólítani. Mindennek alapja a szemléletformálás: állami, települési szinten tudatosítani kell a vezetőkkel az egészségturizmus jelentőségét és ezen belül a fürdők szerepét. Javasolt a szakma által a gyógyturizmusban rejlő lehetőségek magasabb kiaknázása.

Javasoljuk továbbá a budapesti fürdők hangsúlyának mérséklését a vidéki fürdők kommunikációban való kiemeltebb megjelenése érdekében a – külföldi közönség számára készített – kiadványokban és megjelenésekben (pl. újságcikkek) is.
.
6. Spa menedzserek, fürdővezetők képzésének egységesítése

Jelenleg számos helyen, különböző tartalmú és minőségű fürdőüzemeltetői, wellness- és spa menedzser képzés folyik az országban.

Javasoljuk, hogy – a Magyar Fürdőszövetséggel együttműködésben, szakmai javaslatainak figyelembe vételével – a közép- és felsőoktatás teljes vertikumát felölelő egységes képzés kerüljön bevezetésre.

Az MFSZ elkötelezett amellett, hogy létrejöjjön – hosszabb távon nemzetközileg is – elismert és egyedülálló fürdővezető képzés, az ország unikális gyógyturisztikai adottságaira és tapasztalataira alapozva.
 
Mit tehetnek a fürdőt üzemeltetők/önkormányzatok?

 
Az egységes stratégiai fejlesztés eredményességéhez feltétlenül szükséges többek között, hogy az célcsoport-orientált legyen, kommunikációját ennek megfelelően alakítsa ki, valamint tudatosan pozícionált, egyediséget tükröző profillal rendelkezzen, a kialakított márkát tudatosan és következetesen építse.

A gyógy-és wellness vendégek igényeinek kielégítéséhez nem elég egy színvonalas gyógyfürdő jelenléte. Mikor egy vendég egy fürdővárosba érkezik, igényli, hogy szórakoztató, kulturális lehetőségek, valamint szabad idejének tartalmas eltöltéséhez szükséges feltételek adottak legyenek a fürdőhelyen. Ahhoz, hogy a fürdővel rendelkező magyarországi városok valódi üdülőhelyi arculata kialakuljon, tematikus fejlesztésekre van szükség. Végig kell gondolni, hogy a városba érkező gyógyulni vágyó betegek, turisták számára az ott tartózkodás teljes idejére vonatkozóan milyen kiegészítő, szórakoztató programokat szükséges kínálni. Több tekintetben a fürdőhelyek által nyújtott szolgáltatások komplettírozása szükséges.

A fürdők jövője szempontjából tehát szükség van:
•    attrakció fejlesztések végrehajtására,
•    alternatív energiák hasznosításának növelésére,
•    célcsoport és tematizált alapú termékfejlesztésre,
•    magas minőségű szálláshelyek kialaítására,
•    tudatos, célirányos marketingkommunikációra,
•    horizontális együttműködés erősítésére,
•    a gyógyhelyi minősítéssel rendelkező települések arculatának megteremtésére, tudatos fejlesztésére.

A meglévő kapacitások jelenleginél jobb kihasználásával, költségcsökkentő megoldások felkutatásával, a humán erőforrás fejlesztésével a szolgáltatások színvonalának javítása érhető el. A fürdők a jelenleginél sokkal hatékonyabb és összehangolt együttműködésével, a közös érdekképviselet erőteljesebb fellépésével jelentős erőt képviselhetnek az egészségturisztikai piacon.

 
Mellékletek

1. számú Melléklet

Kutatások a hazai fürdőlétesítmények nemzetgazdasági szerepének bemutatása céljából

A lobbyanyag szakmai megalapozása, adatokkal való alátámasztása érdekében a Magyar Fürdőszövetség több alkalommal megszólította tagjait. A kérdésekre a fürdők 2/3-a válaszolt, fejtette ki véleményét.

A válaszadó fürdőlétesítmények terület szerinti eloszlása egyenletesnek mondható, a fürdőhelyek területi eloszlásával arányos. A minta nagyságának köszönhetően az elemzés eredményei releváns képet adnak a fürdők gazdasági teljesítményéről, valamint a hazánk fürdőhelyeire vonatkozó tendenciák egyértelműen körvonalazhatók.

A fürdőkről alkotott kép feltárásánál hangsúlyozni kell a fürdők pozitív gazdasági és társadalmi hatásait, úgymint:
•    munkahelyteremtés,
•    indukált beruházások,
•    áfa-bevétel az államnak,
•    SZJA-ból származó kormányzati bevételek,
•    IPA, mint a települési önkormányzatok bevételi forrása,
•    IFA bevétel,
•    ingatlanadó bevétel.

A kutatásban részt vevő fürdők adatszolgáltatása alapján, a létesítmények – nagyságtól és a nyújtott szolgáltatások körétől függően – 50-250 munkavállalót foglalkoztatnak, de ennek többszöröséhez járulnak hozzá közvetetten (pl. szálláshelyek, vendéglátóhelyek, egyéb szolgáltatások a fürdő környezetében, stb.).

A fürdőlétesítmény működésének következtében, annak hatására milliárdos nagyságrendű szálláshely beruházások, a vendéglátás minőségi fejlesztésére irányuló, valamint önkormányzati infrastrukturális beruházások valósultak meg. A fürdők területfejlesztő szereppel bírnak, az adott térség gazdaságát, turizmusát erősítik, hozzájárulnak térségi szolgáltató helyek létrejöttéhez, munkahelyeket teremtenek.

A munkahelyteremtés és a beruházás élénkítése mellett a fürdők gazdasági hatása az állami adóbevételekben is tetten érhető. Az üzemeltetők megítélése alapján évente nagyságrendileg az 1. ábrán látható összeget fizeti be a fürdőt üzemeltető szervezet adóként (beleértve az ifa, áfa, iparűzési és egyéb adókat, járulékokat is, azaz mindazt, amivel adott létesítmény hozzájárul az államkasszához).

A fürdők által befizetett adókat részleteiben vizsgálva látszik, hogy a befizetendő áfa 2006-ról 2008-ra jelentősen, 44,8%-kal növekedett. A bérjárulékok 2006-ról 2008-ra 11,2%-os növekedést mutatnak. A központi adók összege 2006-ról 2008-ra 15,8%-al, a helyi adók ugyanezen időszak alatt 59,5%-kal növekedtek.

Az összesített adók összege 2006-ról 2008-ra 31,2%-os emelkedést mutat, melynek legnagyobb arányú összetevője a befizetendő ÁFA összege, 2006-ban az összes adó 51,8%-át, 2008-ban már több mint az 57,1%-át jelentette. Az egy fürdő belépőre jutó adó összege növekedett, 2006-ban 467 Ft, 2007-ben 548 Ft, 2008-ban pedig 574 Ft volt. Az összes adó aránya a nettó árbevételhez képest kis mértékben növekedett, a 2006-os év 28,4%á-ról a 2008-as évben 30,5%-ra.

A kutatás rámutatott azokra a hatásokra, amelyekkel a fürdőlétesítmények hozzájárulnak a nemzetgazdaság teljesítményéhez, a lakosság életminőségének javításához, illetve egyéb célokhoz, úgy mint a magyar lakosság egészségügyi állapotára gyakorolt jótékony hatás, vagy a közösségépítő hatás. A legerősebb hatásként a fürdőknek a szűkebb és tágabb közösség életminőségére, egészségi állapotára gyakorolt pozitív hatás említhető. A fürdők szerepet játszanak az egészségtudatos életmódra nevelésben, valamint erős vendégvonzó képességükkel más turisztikai beruházásokra ösztönöznek, és élénkítik a fürdővendégek kiszolgálására hivatott szolgáltatók forgalmát is.


A kutatásokból kiderül, hogy a fürdők 95-98%-a önkormányzati tulajdonban van. A vizsgált létesítmények 25%-a köztulajdonban (állami, önkormányzati) lévő nem profitorientált szervezet, 43,2%-a 100%-ban állami köztulajdonban lévő profitorientált gazdasági egységként működik. A többségi állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő profitorientált vállalkozások száma 13,6%-ot tett ki, és mindössze 11,4% volt azon fürdők száma, amelyek 100%-os vagy legalább többségi tulajdonosa magánbefektető.


A kutatás alkalmával a fürdők forgalmi adatait, valamint nettó árbevételének alakulását vizsgálva elmondható, hogy az értékesítés nettó árbevétele 2006-ról 2007-re jelentősen, mintegy 14%-kal nőtt, az ezt követő évben a növekedés üteme lassult, 6,8%-os bővüléssel 2008 végére 80 milliárd forintos bevétel keletkezett.
A fürdőbelépők száma enyhe növekedést produkált: a vendégforgalom 2007-re 3,4, 2008-ra pedig további 3,2%-kal nőtt, meghaladva a 23 millió belépőt. Az egy belépőre jutó értékesítés nettó árbevétele is növekedett a vizsgált időszakban: 2006-ban 1.645 Ft, 2007-ben 1.816 Ft, 2008-ban 1.879 Ft volt. A vizsgált időszakban az értékesített fürdőszolgáltatások árbevételének aránya az összes bevételen belül 50,2%-ról 53,8%-ra nőtt.

A fürdőlétesítmények jelentős része nyújt vendégeinek valamilyen gyógyszolgáltatást. Az ezek értékesítéséből származó árbevétel 2008-ben 6,5 milliárd forintot tett ki, 1,9%-kal többet, mint 2006-ban. A bevétel egyre csökkenő része származik OEP támogatásból. Az értékesített gyógyszolgáltatások mennyisége csökkenést mutat: míg 2006-ban 297 db, 2007-ben 260 db, 2008-ban már csak 242 db gyógyszolgáltatás jutott ezer fürdőbelépőre.

Az éves átlagos statisztikai állományi létszám 2006-ról 2007-re minimális csökkenést jelez, majd enyhe emelkedést mutatott: 2007-ről 2008-ra 0,3%-kal bővült, így száma a megkérdezett létesítményeket tekintve 2.704 főre emelkedett. Az átlagos statisztikai állományi létszám alapján az egy alkalmazottra jutó belépők száma 2006-ban 3.308 fő, 2007-ben 3.435 fő, 2008-ban pedig 3.534 fő volt.

A fürdőbelépők számának és a fürdők nettó árbevételének növekedését a 2008-ban bekövetkezett gazdasági válság törte meg, melynek hatására a 2008-as és 2009-es évben szinte valamennyi fürdőben visszaesett a látogatók száma. A kedvezőtlen tendencia hátterében a bővülő kínálat és a vendégigények változása mellett az ár-érték arány romlása, valamint a nyári szezon szeszélyes időjárása nevezhető meg okként. A fürdővezetők véleménye szerint a problémák között hangsúlyos a fizetőképesség csökkenése és a belföldi vendégforgalom elmaradása is. A megkérdezett fürdővezetők 73,1% érzékelte a versenytársainak erősödő jelenlétét a létesítmény vonzáskörzetében. A versenyhelyzet változása elsősorban a fürdőszolgáltatás és a gyógyszolgáltatás területén tapasztalt látogatóforgalmi visszaesésen érhető tetten.

A látogatóforgalom alakulását a gazdasági válság mellett negatívan érintették a kedvezőtlen kormányzati intézkedések. A cafeteria rendszer reformja a belföldi turizmus csökkenését vonta maga után. A 4. számú ábra mutatja, hogy a kézpénzes forgalom mellett a fürdők bevételeinek jelentős részét teszik ki az üdülési csekkel fizetők. A fürdőszolgáltatás zavartalan biztosítását jelentős önkormányzati hozzájárulásokkal képesek csak fedezni a fürdők, az állami támogatás aránya elenyésző.


A vizes létesítmények meglévő gazdálkodási problémáit tetéző gazdasági recesszió a fejlesztési tervek felülvizsgálatát és a fürdők működési költségeinek racionalizálását követelte, és követeli meg. Az üzemeltetés során, illetve az üzemeltetési költségek tekintetében égető probléma az energia és munkaerőköltségek folyamatos növekedése. A forráshiány miatt sok esetben alapvető, állagmegóvó fejlesztések maradnak el, melyek a későbbiekben problémát jelentenek.

A szolgáltatók fenntartási költségeinek számottevő részét az energiaköltségek teszik ki, melyek sok fürdő esetében kiválthatóak lennének a fürdőkben használt termálvíz hőtartalmának hasznosításával. A termálvíz/gyógyvíz többcélú hasznosítása a fürdők helyzetén jelentősen javítana, amennyiben a beruházáshoz szükséges támogatási konstrukció elérhető (támogatási intenzitás, támogatási összeg nagysága) lenne a fürdő számára.

A kutatásban részt vevő fürdők közül több intézményben használnak megújuló energiaforrásokat (pl. nap-, geotermikus energia), de ennek elterjedése lényegesen elmarad a lehetőségektől. A technológiák közül a fürdőlétesítményekben alkalmazható a hőcserélő, hőszivattyú, valamint a napenergiával kiváltott fűtési rendszerek.

Az információgyűjtés a közelmúltban véghezvitt és tervezett beruházások, fejlesztések körére is kiterjedt. A fürdők közel felében történt valamilyen minőségi fejlesztés az elmúlt 3 évben. A beruházások többsége a fürdőszolgáltatások kínálatának, kapacitásának bővítésére, a szolgáltatások minőségének javítására, az épületek állapotának javítására, felújítására irányultak. A beruházások között magas arányban szerepeltek az olyan hosszú távon megtérülő műszaki fejlesztések, mint a vízminőséget javító, víztakarékosságra irányuló; vagy az energia-racionalizálást, az alternatív energiák hasznosítását célzó fejlesztések.

A kérdésre nemleges választ adó fürdők, a fejlesztések elmaradását elsősorban pénzhiánnyal indokolták, de sok esetben nem is volt lehetőségük pályázati támogatás igénylésére. A fürdők 90%-a ennek ellenére bízik benne, hogy a jövőben képes lesz nagyobb volumenú beruházás, szolgáltatásfejlesztés véghezvitelére. A beruházások feltétele az igényekhez és szükségletekhez igazított pályázati lehetőségek biztosítása.

 
A kutatás kitért a fürdőknek, az államnak, a Magyar Fürdőszövetségnek és a magántőkének az egészségturisztikai piacon jelenleg fennálló problémák megoldására irányuló legfontosabb feladataira.
A fürdők feladatai között szerepel a marketingmunka, PR tevékenység összehangolása, attrakció fejlesztések végrehajtása, magas minőségű szálláshelyek kialakítása. A meglévő kapacitások jelenleginél jobb kihasználásával, költségcsökkentő megoldások felkutatásával, a humán erőforrás fejlesztésével a szolgáltatások színvonalának javítása érhető el. A fürdők a jelenleginél sokkal hatékonyabb és összehangolt együttműködésével, a közös érdekképviselet erőteljesebb fellépésével jelentős erőt képviselhetnek az egészségturisztikai piacon.

Az állam fontos feladata a belföldi turizmus élénkítése (pl. üdülési csekk adókedvezménye), a fürdőszolgáltatásokra vonatkozó áfa és/vagy egyéb adók csökkentése, a támogatási rendszer átgondolása, szakmai alapokra helyezése, és nem utolsó sorban a jogszabályi rendszer felülvizsgálata, enyhítése, valamint a forrás biztosítása ezek megoldására. A jogszabályi hiányosságok között a legnagyobb problémát a közfürdők üzemeltetésére vonatkozó rendeletek korszerűtlensége jelenti, mely semmilyen formában nem felel meg a mai követelményeknek, így átdolgozása nem tűr halasztást.


Fotó: Mafü Termál SPÁ, Sárvárfürdő