|

Csodagyermek, zongoravirtuóz, a nők kedvence és az európai koncerttermek kiváló mestere: Liszt Ferenc a romantika korának
egyik legcsillogóbb zenei egyénisége volt. A raidingi zeneszerző születésének 200. évfordulója alkalmából Burgenland a Lisztománia 2011 cimű rendezvénysorozattal tiszteleg a
kiemelkedő komponista egyedűlálló munkássága előtt.
Nem sokkal
Liszt Ferenc 199. születésnapját (oktober 22.) követően es mindössze 99 nappal
a Lisztomania
2011 névre keresztelt rendezvénysorozat megnyitója előtt bemutatjuk a
jubileumi év egyedülállóan
gazdag programkinálatát. Burgenland 200 koncerttel, kiállitasokkal,
rendezvényekkel, projektekkel
es publikációkkal ünnepli „szupersztárját”.

Liszt Ferenc – a raidingi zseni, aki szupersztárnak született
Liszt
Ferencnek már a születése előtt rendkívüli jövőt jósoltak: egy cigányasszony
azt súgta a zeneszerző édesanyjának, Liszt Anna Máriának, hogy szépreményű fiút hoz majd a világra –
vegül is ebben az
időben tűnt fel az égbolton az „1811-es nagy üstökös”. Liszt Ferenc 1811.
oktober 22-én látta meg a
napvilágot a burgenlandi Raidingban, amely akkoriban még Doborján néven
Magyarországhoz tartozott.
Nem kellett hozzá sok idő hogy megcsillogtassa zenei tehetségét. Az első
sikeres soproni es pozsonyi
koncertek után már csodagyerekként tartották számon. Édesapja, Liszt Ádám – aki
az Esterházy-uradalom
intézője és amatőr csellista volt – már tizenegy éves korában lehetővé tette a
kis Ferenc
számára, hogy Carl Czernynél es Antonio Salierinél tanuljon zongorázni Bécsben.
Egy évvel kesőbb
Liszt már meghódította Párizs és London szalonjait, színpadait es nemesi
házait.
Liszt a
zongorajáték igazi forradalmára volt: szólódarabjai virtuóz művek, koncertjei
igazán különc fellépések
voltak. Ő volt az első, aki zongoristaként egyedül töltött meg egy egész estés
koncertet és vezette be
a zongoraest (piano recital) fogalmát is. A zongoravirtuóz színpadi fellépései
legendásnak számítottak,
sikeres koncerteket adott Európa-szerte és nagyszerűen értett hozzá, hogy
közönségét eufórikus
hangulatba hozza. A hölgyhallgatóság körében már-már hisztérikus rajongásnak örvendett. A weimari évek alatt írt szimfonikus költeményeivel Goethe es Schiller aranyló
korszakahoz kereste a kapcsolatot.
Liszt Ferenc több mint 800 zeneművet komponált, köztük a h-moll szonátát is,
amely mind a mai
napig magával ragadja a hallgatóságot. A zeneszerző életében a vallás is
meghatározó szerepet játszott,
amelynek eredményeként számos egyházi művet is alkotott.
Liszt
Ferenc igazi európaivá vált, aki Bécsben, Budapesten, Párizsban, Londonban ,
Weimarban, Bayreuthban
es Rómában egyaránt otthon érezte magát. Szoros kapcsolatban állt olyan művészekkel, mint
Richard Wagner, Frederic Chopin vagy Hector Berlioz, valamint korának – a művelt
polgárság korának –
kiemelkedő személyiségeivel.
Liszt
Ferenc azonban nemcsak komponista, zongoravirtuóz, karmester, pedagógus es író
volt, hanem erző,
humánus ember is, aki gyakran játszott jótékony célból, toleráns személyiség,
nagyszerű beszélgetőpartner és rendkívüli vonzerővel rendelkező férfi is egyben.
A „Lisztománia” A „Lisztománia”
kifejezés nem a modern kor szüleménye – épp ellenkezőleg: Heinrich Heine a zeneszerző
1841–42-es elhíresült berlini koncertsorozatát jellemezte ezzel a szóval. A
jubileumi évet népszerűsitő
reklámkampány ezt a motívumot ragadta meg és „transzportálta” át Liszt Ferencet
a XXI. századba.
A Franz Hanfstaengl által készített eredeti képen látható „popsztár napszemüveg”
a szupersztár
témakör képi megerősítését szolgálja.
Minden
tovabbi időpont és részlet megtalálható a programfüzetben, a Liszt Fesztival
kiadványában vagy a
www.lisztomania.at honlapon.
A Lisztománia szervezőcsapata Burgenlandban
KSB - Kultur-Service Burgenland
Glorietteallee
1
A-7000
Eisenstadt, Burgenland
Tel.:
+43-2682-719-3112, Fax: +43-2682-719-3113
E-mail:
office@kulturservice-burgenland.at
Internet:
www.kulturservice-burgenland.at
Raidingi Liszt Fesztival
Lisztstrase
46
A-7321
Raiding, Burgenland
Tel.:
+43-2619-51047, Fax: +43-2619-51047-22
E-mail:
raiding@lisztzentrum.at
Internet:
www.lisztfestival.at
Fotó: Lisztománia
|