Az Európai Bizottság a november 16-17-én megrendezett Európa zöld szívének újjászületése című konferencia keretében a „vadonért” emelte fel a hangját – a természetvédelem új irányáért, amely az elmúlt években a hagyományos természetkezelés mellett megjelent.

A „vadon” kifejezés nagykiterjedésű, háborítatlan természeti tájakat jelöl. Ezeken a területeken, amelyek menedéket biztosítanak a vadon élő növények és állatok számára, kizárólag természeti folyamatok működnek minden emberi beavatkozás nélkül. De ez csupán a vadon egyik ismérve. A másik az a tisztán érzelmi többlet, esetenként szinte spirituális élmény, melyet azok az emberek élhetnek át, akiknek szerencséjük van eljutni ezekre a csodás tájakra.

Az elmúlt évtizedig Európában nem volt szokás a vadonokról beszélni, a legtöbben úgy gondolták, hogy ezek a területek más kontinensekre jellemzőek. Bár tény, hogy Európa kevesebb mint 1%-a nevezhető csak vadonnak, létezik egy másik 1%-nyi terület, amely potenciálisan vadonná alakítható lenne, ha a folyamat kezdeti lépéseit a helyreállító intézkedésekkel, például az infrastruktúra elbontásával, őshonos fajok, köztük nagytestű növényevők, nagyragadozók visszatelepítésével segítenénk. Ez az 1% természetes és félig természetes területeket foglal magába, ahol a vidék elnéptelenedése és a művelt területek felhagyása, mint európai trend szintén érvényesül. Európa visszavadul, ami egyedülálló lehetőség arra, hogy teret adjunk a természetnek. Emellett a vadon olyan jelentős környezeti, gazdasági, társadalmi és kulturális előnyökkel jár, mint például a turizmus fejlődése.
 

A konferencián az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága világosan megfogalmazta szándékát arra vonatkozóan, hogy a vadon koncepcióját bevezesse az európai irányelvekbe, a Biológiai Sokféleség 2010 Után Stratégiába. Ahogyan az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóságának igazgatója, Ladislav Miko kifejtette, a vadon Európa önazonosságának része. Az érzelmi és erkölcsi indokokon túl egységük, egészséges működésük megóvása alapvető lehetőségeket biztosít számunkra ahhoz, hogy szembeszálljunk a gyorsan változó világ olyan kihívásaival, mint a klímaváltozás vagy az erőforrások szűkössége.

Mivel a megmaradt vadonok szigorú védelme elsődleges cél, az EU új, közép- és kelet-európai tagjainak különleges szerepe lehet a folyamatban, ugyanis az észak-európai országok mellett a vadonok többsége ezekben a tagállamokban található. Kiemelt fontosságú, hogy ezek az országok felismerjék kulcsszerepüket, és szakértők valamint más érintett felek széles körét vonják be a nemzeti egyeztetésekbe, illetve továbbítsák véleményüket az EU szintjén zajló tárgyalásokhoz. Az érintett országoknak ki kell jelölniük területükön az első vadonokat, valamint világos üzeneteket kell megfogalmazniuk.

A CEEweb a Biodiverzitásért civil ernyőszervezet munkaértekezletet szervezett a konferencia után néhány elkötelezett civil tagszervezet, valamint a WWF Magyarország részvételével, abból a célból, hogy áttekintsék a civil szervezetek szerepét a folyamatban. A CEEweb a folyamat előmozdítására törekszik azáltal, hogy egyeztet a legfontosabb szerveződésekkel (mint amilyen a Pan Parks, a Vad Európa Kezdeményezés) a módszertan részleteiről, és felhívja a kormányok, valamint a nyilvánosság figyelmét a témakör fontosságára.

Forrás: WWF.hu
Fotó: WWF.hu