Főoldal | Ausztria | Németország | Svédcsavar | Turisztikai cikkek | Szálláshely | Interjúk | Divat és turizmus | Magyar Portéka | Turisztikai képek- ahol jártunk | Saját Flickr Galéria

Kincsem, a verhetetlen angol telivér

 

 

 

Két olyan magyar van, akit mindenhol ismernek a világon: az egyik Puskás Ferenc, a másik a „magyar csodaló”, Kincsem, amely 54 versenyen futott és 54 alkalommal aratott győzelmet.

A Vajdahunyad-várban, a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban a felújított Kincsem-Imperiál tárlat új tárgyakkal kiegészítve mutatja be négy paripa, Kincsem, Imperiál, Imi és Kisbér életútját. A Vajdahunyad-vár hosszú évek óta a Városligetbe látogatók egyik legkedveltebb célpontja. Nemcsak Magyarország, hanem Európa legnagyobb mezőgazdasági gyűjteményét rejti az Alpár Ignác által tervezett lenyűgöző épületegyüttes. Érdemes megnézni a Kincsem 145. születési évfordulója alkalmából márciusban megnyílt, interaktív elemekkel megújult kiállítást.

A híres magyar versenylovak című kiállítás Széchenyi Istvántól a rendszerváltás utánig követi a magyar lósport történetét. A teremben a legkiválóbb magyar versenylovakkal kapcsolatos új relikviák is bekerültek tíz év után a vitrinekbe. A falakon függő festményekről és tárgyak között nézegetve az érdeklődők jó néhány háttér információt is megtudhatnak a hazai lótenyésztés örök büszkeségeiről.

 

 

 

Legfontosabb és elsőre szembetűnő változás, hogy számos játékos elem is helyet kapott, így a fiatalabb látogatók is szórakoztató formában, élményszerűen bővíthetik ismereteiket a lovakról és a magyar lóversenysportról. Jó időtöltésre és történelmi áttekintésre adnak alkalmat – különösen a gyerekeknek – a kirakós puzzle játékok is.

 

 

A kérdezz-felelek játékokban válaszolni lehet arra, hogy hány utóda született Imperiálnak, vagy ki volt Kincsem legjobb barátja. Egy interaktív térkép bemutatja, hogy mely országokban és futamokon versenyzett Kincsem.

 

 

 

A tárgyi emlékek egy része a tápiószelei Blaskovich Múzeumból került Budapestre.

Blaskovich Ernő, a tápiószentmártoni ménes alapítója és Kincsem egykori tulajdonosa.

Néhány személyes tárgya, köztük a versenyló angliai Goodwoodban elnyert ezüst díja, Kincsem pályájának csúcsa került a terem fő helyére.

 

 

Művészeti alkotások emelik a kiállítás fényét, az egyik legjelentősebb magyar állatfestő, Pálik Béla Kincsemet ábrázoló képe

 

 

és Vastagh György szobrászművész Kincsem szobra jelentős alkotások. Az anatómiai hitelességre sokat adó művek révén képet kaphatunk a csodakanca testfelépítésének sajátosságairól.

A múzeum büszkeségei közé tartozik a legendás ló üveg mögött bemutatott csontváza.

 

 

Érdekesség a lóversenypálya egykori Anker kasszagépe, ami bizonyára sok nyereményről és csúfos bukásról is mesélhetne.

 

 

 

Elsőnek lenni a legjobbak között!

Galopp, ügető, tétre, helyre, befutóra, turf, totalizatőr: a lóversenyzés és a lovassport ismert szavai Kincsem megjelenése után az Osztrák-Magyar Monarchia elit közönségének társalgásaiban gyakran hangzottak el.

Kincsem versenypályafutása 1876-ban kezdődött, amikor Hesp Róbert gödi tréningtelepére került. A tréner vallotta, hogy lova a legjobbak között is az első, hiszen négy évig versenyzett, hat ország 13 versenypályáján indult és mindannyiszor győzött. Sikereit máig nem sikerült megismételnie egyetlen versenylónak sem a világon. Győzelmeinek értékét emeli, hogy kancaként verte meg a méneket, ami a lóversenyeken kivételesnek számít. 

 

 

 

Gödön egy életre szóló barátság szövődött Kincsem és az idomár feketetarka nőstény macskája között. A macska sokat időzött Kincsem bokszában, elkísérte a napi edzésekre, sőt a külföldi utakra is el kellett vinni, mert Kincsem nyugtalan volt, ha nem volt közelében a cica.

A verhetetlen kanca még a legtávolabbi versenypályára, az angliai Goodwoodba is a barátnője társaságában utazott. Hazafelé a franciaországi Deauville-ban egy kis kellemetlenség történt: a nagy sürgés-forgásban elveszett a macska. Az idomár még jutalmat is kitűzött a becsületes megtalálónak, így két napos keresés után sikerült megtalálni a szökevényt. Híres lovunkról a lovászok és zsokék jól tudták, hogy a macska és a gödi víz nélkül nem állt starthoz, még Deauville-ban sem. 

 

 

A cica a Kincsem című filmben is megjelenik, így ő is bevonult a világhírű ló történetéről szóló mozi kockáira. A magyar romantikus kalandfilmet a 2017. márciusi bemutatója óta közel félmillióan látták. A Herendi Gábor rendezésében, Nagy Ervin és Petrik Andrea főszereplésével létrejött mű szórakoztatóan mutatja be a csodakanca életét és korát, de alapvetően egy kitalált történet.

 

 

 

Kincsem lábainak ízületei hatéves korára megkoptak, ezért abbahagyva a versenyzést tenyészkancaként bizonyított tovább a kisbéri ménesben. Kiváló telivér vérvonalát tovább vitte és öt csikót ellett a legjobb magyar ménektől. 1887. március 17-én súlyos kólikaroham következtében pusztult el. Emlékét őrzi a bécsi, a baden-badeni és a budapesti futamokon a Kincsem Díj. A budapesti versenypálya 1978 óta a Kincsem Park nevet viseli.

A Kincsem népszerűsége a legyőzhetetlensége miatt éveken át virágzott, kimúlása után pedig legendák hőse lett. Imperiál pedig a második világháború utáni magyar lóversenyzés és telivértenyésztés legeredményesebb lova volt.

 

 

A ló – Nemzeti lókiállítás a Kincsem-Imperiál-terem mellett bemutatja a magyarországi lovas kultúra, lovas hagyományok és lovassport történetét a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban, ahol 1897-ben, több mint 120 éve nyílt meg az első lótenyésztéssel foglalkozó kiállítás.

 

 

A kellemes séta alatt megtudjuk, hogy a ló egészen a 20. század elejéig nélkülözhetetlen volt a hadakozásban, a nomád hadviseléstől a lovagi harcmódon át eljutunk a huszárság kialakulásáig. Rajzokon, festményeken látható, hogy a lovaknak milyen jelentős szerepe volt a földművelésben, a legfontosabb kenyérgabonánk, a búza szántásától a kenyér boltokba szállításáig.

A látogató megismerheti, hogy mi a különbség a szekér, a kocsi és a hintó között, áttekintés található a városi, lóvontatású járművekről, a lótenyésztés szervezeti fejlődéséről, és a legrégibb állami méneseinkről. 
A 19. század végétől a lovassportok, köztük a fogatversenyek egyre nagyobb népszerűségre tettek szert, ezekről érdekes filmeket nézhetnek a múzeumlátogatók.

 

 

 

A tárlaton az érdeklődők játékos formában, interaktív elemek segítségével ismerhetik meg a lótartással kapcsolatos gyakorlati tudnivalókat. Gyerekek közvetlenül, fizikai valójukban tapinthatják meg a különféle használati tárgyakat, a díszes gyeplőket, és nyergeket, kézbe vehetik a lóápolás és az istállótakarítás szerszámait. Kvízek, kirakók játékos ismeretszerzésre adnak lehetőséget, egészen kicsik pedig egy fából készült póni hátára felülve szerezhetnek élményeket. 

 

 

 

A kiállításról további információt itt olvashat:

 http://www.mezogazdasagimuzeum.hu/kiallitasok/a-lo-%E2%80%93-nemzeti-lokiallitas

Írta: Barna Judit

Fotók: aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán

Vissza » Főoldal

 



Aktív rovatok



Szakmai partnereknek



Hasznos linkek








All right reserved: www.aktivpihenes.hu | Honlapkészítés - XLS.HU -
Ranking-Hits
Ez a weboldal cookie-kat használ annak érdekében hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. További információk