Lehet, hogy előző életemben sajtgyári egér voltam, olyannyira szeretem ezt a fölséges tejterméket készüljön az juh, kecske, vagy tehéntejből s legyen az krémes, lágy, félkemény, vagy kemény állagú. Nem csoda hát, hogy október 12-én kaptam magam és meg sem álltam Nagyegyházáig, a Vértes és a Gerecse kies völgyének gyönyörű természeti környezetében az ősz sárga, rőtvörös és még itt-ott zöld színeiben pompázó lombkoronájú gesztenyesor szomszédságában lévő Hangistállóig, ahol a Kis-, Közép-, Agrárvállalkozók, Sajtkészítők Egyesülete meghirdette az I. Magyar sajtmustrát.

A Budapesttől 42 kilométerre lévő, közel 200 lelket számláló kis falunak se temploma, se faluháza nincs. Ezt a hiányt igyekszik pótolni a Batthyány grófok egykori, ötszáz négyzetméteres tehénistállójából kialakított Hangistálló, amelyet az itt élő Ribli Ilona csellóművész és családja kezdeményezésére, Hegedűs Imrének a Bicskei Mezőgazdasági Zrt. igazgatójának a támogatásával folyamatosan felújítanak. A létesítmény már nemcsak Nagyegyházának, hanem a környező településeknek biztosít kulturális programlehetőséget, igazi közösségi teret. Öt éve volt benne az első (karácsonyi) komolyzenei hangverseny, amely az itt megalakult Tátrai Vilmosról elnevezett kamarazenekar első bemutatkozásának időpontja. Az azóta is folyamatosan szerveződő koncertek, rendezvények, képzőművészeti alkotó táborok, falunapok és kézműves vásárok nagy sikerrel folytatódnak. Ribli Ilona a hangistálló Kft. vezetője szeretné, ha az országos sajtmustrát mindig itt tartanák meg s felmerült benne a gondolat, hogy mivel megszűnt hazánk egyetlen sajtkészítő szakembereket nevelő iskolája, esetleg itt lehetne a hiányt pótolni.

A Kis-, Közép-, Agrárvállalkozók, Sajtkészítők Egyesületének elnöke Kovács László elmondta, hogy az egyesület kiemelt feladatának tekinti a sajtkészítő szakma mikro-, kis-, és középvállalkozói rétegének érdekképviseletét, egységes arculatának megjelenítését a különböző közösségi fórumokon és partneri kapcsolatokban Magyarországon, s külföldön egyaránt. „Célunk, hogy a sajtkészítőket hatékonyan támogassuk a versenyképességük növelés érdekében. A 2013. év újdonsága, hogy bekapcsolódtunk a FATOSZ által koordinált Vidékjáró programba, melyben Egyesületünkkel együtt 15 civil szervezet vesz részt, hogy az év során úgynevezett tematikus napok szervezésével a vidék értékeire hívja fel a figyelmet, és vonzza a városi turistákat.” – fogalmazott az elnök. Tőle tudom, hogy az országos sajtversenyeket eddig szervező csermajori tejipari szakiskola sajnos idén bezárta a kapuját idén.

Szlanyinka Edina az egyesület titkára tájékoztatott, hogy a tagok számára már szervezett szakmai tanulmányutat Ausztriába, Svájcba és Franciaországba s az ottani sajtmesterek szívesen képeznék a magyarokat is, azonban ennek az anyagi fedezete pillanatnyilag hiányzik. A közeljövő terveiről elárulta, hogy megkezdték az országos bor utakhoz hasonló sajt utak kialakítását, továbbá azt is, hogy több sajtkészítő vállalkozó összefogásával először Budapesten, később vidéki városok piacain is tervezik egyesületi tagok részére sajt s tejtermék üzletek létesítését, hogy kizárják az értékesítési láncból az áruikról tetemes sápot húzó nagy- és kiskereskedőket.

Jókora sokadalom gyűlt össze, az ország minden részéről megjelentek a kisebb és nagyobb gazdaságok tulajdonosai és pontosan 27 standon állították ki finomabbnál finomabb termékeiket. Eljött néhány borász és egyszem, kolbászt, tepertőt, szalonnát és szalámit kínáló hentes is Jászfényszaruról. A szabadtéri kemencének is helyet adó szín alatt több bográcsban főtt a vendégváró –ingyenes- borjúpörkölt s méretes üstben rotyogott a gazdagon bezöldségezett aranyló húsleves. Aki akarta, még a vajköpülést is kipróbálhatta, ősrégi köpülő használatával. Az érkezőket tárogatószóval fogadták, majd tangóharmonikából szólt a világ egyik leghíresebb sajttermelőinek, a franciáknak a fülbemászó dalai. Délután és este változatos zenei és táncos programok színesítették a vásári forgatagot. Hegedűs Imre az etyeki majorság gazdája által most vásárolt vörösréz üstökben pedig 250-250 liter tejből készült két, 25 kilós guriga sajt – az esemény hagyományteremtő szándékú s évről-évre meg kívánják ismételni a sajtmustrák idején.   

Az egyik bejáratnál hófehér borjúujjú inget hordó, mellényes derék atyafi, a dégi Nagy Róbert László kínálta a portékáját. A sajtkészítés mesterségét a falubeli idős emberektől tanulta. A 12 tehénből álló falkája tejét mind feldolgozza. Bükk- és mogyorófával füstöli a sajtjait. Egyik különlegessége a darálatlan mákkal és kaporral ízesített sajt; tucatnyi féle fűszernövénnyel ízesíti termékeit. Nekem a legkülönlegesebb a barna rumba áztatott aszalt szilvás finomság volt.

Kiss Ferenc körösladányi „sajtász” elmesélte, hogy amíg csak a magyar szürke marhát tartották hazánkban, addig nem is volt nálunk igazi sajtkultúra. Emiatt van mindössze egyetlen eredeti magyar sajt, a gomolya, amelyet a kezdetekben csak juhtejből készítettek.

Maszlik Zoltán Szentén lévő gazdaságában a 150 Holstein fríz szarvasmarhából 70 a fejőstehén. Kizárólag saját termesztésű takarmánnyal etetik a jószágot. Oly keresettek a tejtermékeik, hogy még Szlovákiából is átjárnak hozzá vásárolni. A sajt és túrókészítést a mamától tanulták s ma is az ősi kézműves módszert alkalmazzák. Náluk a fokhagymás sajt a legkeresettebb.

A neszmélyi Szőlősi pincészet zamatos rizlingjének tulajdonosa nem tudott résztvenni a mustrára, ám a Dunaalmáson élő, szomszéd birkás gazdák Kiss László és Pallagi Zsuzsanna kisegítették. Rendszeresen kínálják egymás termékeit a vásárlóiknak, odahaza is.  Zsuzsa tapasztalata, hogy a sajtban is vannak divatos ízek, most a sláger a medvehagymás, az oregánós – kakukkfüves – bazsalikomos, ám a legkelendőbb a natúr gomolya.

Végül Bárány Barnabást a Bokor falván élő juhsajt tudort arról faggattam, hogy miről ismerszik a jó sajt. A válasza: „Az, amit jóízűen elfogyasztunk és felismerjük a készítőjét a kóstolóból!”

Írta: Kőhalmi Dezső

Fotó: www.aktivpihnenes.hu / Okolicsányi Zoltán       - 13. 10. 2013 -

Größere Kartenansicht

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Az Aktivpihenes & Aktiveurlaubszeit webmagazinok támogatják a turisztikai vállalkozásokat sajtóközlemények, hotel-és régióinformációk széleskörű terjesztésével német és magyar nyelven. Minden fontos média, online sajtóportálok és szociális média hírek hozzáférése által a sajtóközlemények és cikkek a legrövidebb időn belül eljutnak a célcsoportokhoz.

A szakértelem és a tapasztalat a partnerek javát szolgálja. A sajtóközleményeket és a tudósításokat helyi mentalitás szerint magyar és német újságírók állítják össze, akiknek a specialitása a turizmus.