Gasztrorandi a BGE-n

Gasztrorandi a BGE-n

Gasztrorandi a BGE-n

 

 

            A Budapesti Gazdasági Egyetem aulája volt a helyszíne a hetedik alkalommal megrendezett termelő és étterem találkozónak.  Mint Tavaszi Tilda, a BGE PR managere, valamint Szabó Eszter, az alapítvány projekt koordinátora elmondta, a civil szervezetként működő Felelős Gasztrohős Alapítvány által létrehozott esemény célja a párbeszéd elindítása, annak megkönnyítése, hogy a hazai termelők, a környezetbarát szolgáltatást nyújtó cégek és a vendéglátóhelyek egymásra találjanak, méghozzá a magas minőségű termékek révén. A rendezvény fontos szerepet tölthet be abban, hogy minél több helyi alapanyagból készülő étel kerülhessen a vendégek elé. Tavaly a budapestin kívül Balatonszárszón és Egerben is „randizhattak” a termelők és az éttermesek, a kezdeményezést mindenütt siker övezte.

            Az alapítvány és az egyetem közös szervezésében 38 kiállító, közöttük 25 termelő mutatta be portékáját.  A kihelyezett plakátok is a tudatosság fontosságára figyelmeztettek. A szervezők által kért piackutatás szerint a fogyasztók 30 százaléka figyel arra, hogy lehetőleg bioterméket fogyasszon. Éppen ezért a gasztrorandira olyan zöldség és gyümölcstermelőket hívtak meg, akik permetezési naplójukkal is igazolni tudták a vegyszermentességet. A húsoknál és a tojásoknál pedig a szabad tartás volt a kikötés. A vidékieknél további feltétel volt a budapesti szállítás vállalása.

            A különlegességek sok látogatót megállítottak. Például a zsámboki Bálint kert által hozott keserű uborka, vagy az ázsiai padlizsán, a lila bab, a méteres zöldbab, a vízi-spenót, vagy éppen a tölteni való virágos cukkini. Ezek legtöbbje az arab, vagy a távol keleti konyha alapanyaga, és szépen alakul a vásárlói kör is. Jelen vannak a Fény utcai piacon.  A mellettük lévő pulton a Tiszakerecsenyből érkezett szabadtartású, Arany szalag minőségű, GMO- és antibiotikum mentes, hagyományos genetikai állományú Beregi csirkéket mutattak be. Ezek tartási ideje hosszabb, ennek köszönhetően egyedi, karakteres az ízviláguk. Jászberény határából, az Újerdő tanyáról a „Struccfészek” hozta el kínálatát. Zsiga Gábor méhész őstermelő Nagytályáról érkezett. mint mondta, napjainkban is a legkelendőbb az akácméz, ezt követi a virágméz értékesítése. Készítenek Ámor akácmézet, selyemfű, repce, napraforgó, méhpempős és a gyerekek érdeklődésére számot tartó macis üvegbe töltöttet. Farkas Szilvia szarvasgombász két labradorjával, Fánival és Málnával keresi a földalatti kincset, amelyet feldolgozás nélkül értékesít.  A nagymarosi Nagy Gábor chili készítményeit sokan csodálták, különösen a kis, slusszkulcsra akaszthatót, amelyből tűhegynyi is „felforrósítja” az ételt. Ugyancsak érdeklődés kísérte a piszkei öko-biopékség termékeit, amelyeket neves borszakértők bevonásával fejlesztettek, organikus alapanyagokból készítenek, megvalósítva azt a célt, hogy ne az étel mellé igyunk bort, hanem a bor mellé ropogtassunk olyan kísérőt, amely segíti annak az ízvilágának az érvényesülését. Készül snack vörös, fehér, rozé, desszert borhoz, valamint borversenyekre profi borkóstolók részére. Volt házi szörp kínálat a Gyöngyösi Családi Szörpmanufaktúra készítményeiből, lekvárok, kecskesajt, mangalica. Megjelentek a környezetbarát termékeket, vagy szolgáltatásokat kínáló cégek, komposztálható csomagoló, illetve tálaló anyagokkal, újra használható textilszalvétákkal, de láttunk bringás ételfutárokat is.

 

 

            A látogatók pedig figyelmesen vizsgálták a felkínált lehetőségeket. Az egyetem és az alapítvány munkája sikeresnek bizonyult.

Írta/Fotó: Dr. Hajós Anna

2018-09-08« Vissza
Ez a weboldal cookie-kat használ annak érdekében hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. További információk