Fotó: Gordon Eszter

Budapesten erősen dübörög a színházi élet. A legtöbb előadásra hónapokkal korábban elfogynak a jegyek, különösen azokra, amelyek jó híre hamar elterjed. Az online jegyértékesítés bevezetése óta az adott hónap jegyvásárlására megnyitott első órában rákattannak az érdeklődők a netre, és percek múlva már csak a maradék kapható a színházak honlapjain. A másik felület a facebook, ahol a közönségszervezők jelentős forgalmat bonyolítanak a színházjegyes csoportokban.

A néző jobb helyzetben van, ha az évad repertoár előadására vásárolna jegyet, viszont a vidéki színházak egynapos vendégszereplése egy budapesti színházban igazán éber jegyvadászatot igényel.

A Budapesti Operett sikerdarabja, a Maya

Nem ismerünk olyan zeneszerzőt, akinek munkássága ilyen mértékben ívelt át korszakokon, divatokon, tudott újra és újra az aktuális trendek szerint megújulni. Két évtizeddel Fényes Szabolcs halála után nincs nap, hogy dalai ne csendüljenek fel valamely médiában; nincs színházi szezon darabjainak felújítása nélkül.

Közel harminc operettet és zenés játékot írt, számtalan filmzenét és slágert szerzett. A Maya c. operettet 1931-ben Honthy Hannának írta, később Karádi Katalin, és Tolnai Klári is játszották a címszerepet. A Maya látványos show elemekkel gazdagított revü operett, félreértéseken alapuló francia bohózati humorral. Az idegenlégió egzotikus világában és a párizsi mulatók túlfűtött miliőjében játszódó rafinált szerelmi mese, a pompás szerepekkel, és Fényes Szabolcs halhatatlan slágereivel - mint például a Szeretnék egyszer kicsit boldog lenni, a Luxusvonat, vagy a Sweetheart - Réthly Attila rendezésében, Lőcsei Jenő koreográfiájával, Velich Rita remek jelmezeivel egy vidám színházi estét ígérnek a különleges atmoszférájú színházban.

Fotó: Gordon Eszter

A színház a főváros kulturális és társasági életének egyik csomópontja, amelynek évi majdnem 500 előadását közel ötszázezer néző látogatja, gyakorlatilag minden előadás teltházas. Operett és musical előadásaival rendszeresen vendégszerepel Európa különböző színházaiban és fesztiváljain, koprodukcióban előadásokat hoz létre a világ számos országában.

2019 április 26-án a Budapesti Operettszínház bemutatja Richard Rodgers és Oscar Hammerstein nagysikerű musicaljét, a Caouselt. Molnár Ferenc leghíresebb műve, a Liliom alapján készült Broadway-sikert a Time magazin a XX. század legjobb musicaljének választotta, míg a mű legnagyobb slágere, a "You'll Never Walk Alone" a Liverpool futballcsapat himnusza. Május 11-én pedig bemutatják a Szerb Antal regénye alapján készült Pendragon-legenda című musicalt.

A Szegedi Kortárs Balett a Müpa-ban

Carmina Burana csak egy estés előadás volt a Művészetek Palotája Fesztivál Színházában. Carl Orff leghíresebb művének elsöprő erejű kezdőmotívumait mindenki ismeri. Azt azonban már kevesen tudják, hogy nem oratorikus mű, hanem kimondottan színpadra szánt alkotás.

Fotó: www.mupa.hu

Ez a darab latin nyelvű alcíméből is világosan kiderül: „világi dalok szólóénekesekre és kórusra, hangszerkísérettel és mágikus képekkel”. A táncjáték koreográfusa, Juronics Tamás így szól a műről: „Egy civilizáció romjain tengődő, életben maradásáért küzdő, emberszerű barbár közösség rituálékkal teli életébe pillantunk be, amelynek tagjai félelmeikkel harcolva, ösztöneik által vezérelve próbálják átvészelni, amit a sors rájuk ró. A sors, ami néha jót, örömöt, szerelmet, máskor bánatot, halált hoz számukra. Egy lány, kinek eleve rövid élet adatott, egy pillanatra boldognak érezheti magát; a szerelem minden rosszat elfeledtető érzése elhiteti vele, hogy az élet más, szebb is lehet. De Fortuna csalfa és kegyetlen, nem törődik a pillanat szépségével. A csalódások, örömök, félelmek megélésével mindannyian egyre többet tudnak meg önmagukról, sorsukról, lehetőségeikről - emberi mivoltukról.

Fotó: www.mupa.hu

A 15 tehetséges, fiatal táncos mellett a Halál szerepében Juronics Tamást láthatta a közönség.

Írta: Barna Judit