Édes élet - édesbús gondok

Édes élet - édesbús gondok

Édes élet - édesbús gondok


 

Azt gondolnánk, nincs is gondtalanabb és örömtelibb munka annál, amikor valaki állandóan remegő fehér-sárga krémesek, halványzöld pisztáciafagylaltok és sötétbarna csokoládékrémek között tölti az életét. Ám ma egy cukrásznak nemcsak a süteménykészítés fortélyait kell ismerni, hanem tisztában kell lenni a gazdasági szabályzókkal, a marketinggel, a legújabb médiavilággal és még ezer más elvárással is.

Legyen divat cukrászdába járni – fontos lenne az élénkebb marketing. Ez volt a közelmúltban tartott cukrász-ipartestületi közgyűlés két legfontosabb kívánalma. A hévízi ipartestületi közgyűlésen, amelyen részt vett Ruszinkó Ádám, turizmusért felelős helyettes államtitkár is, Selmeczi László, az ipartestület vezetője elnökölt.

 

Akik örülnek a vasárnapi boltzárnak

 

A helyettes államtitkár először a hazai turizmus aktuális trendjeiről tájékoztatta a magyar cukrász szakma jelen lévő képviselőit, majd felhívta a figyelmet arra, hogy a központi pénzforrások között olyan is van, amelyre a cukrászok is pályázhatnak. A vasárnapi bolt bezárásnak, mint kiderült, számos mester örül, hiszen sok üzlet átállt a friss péksütemények kínálására is, amelyre vasárnap nagy a kereslet.

Lassan minden cukrászat pékség lesz, miközben a pékségekben ihatunk kávét, csipegethetünk édes sütiket.

A cukrászdába járás tipikus vasárnapi, családi tevékenység, amelynek újbóli életre keltése, divatja igen fontos.  A kereslet élénkítése egyébként is a legjelentősebb cél, hiszen ez teszi lehetővé a béremelést, és így a szakemberek külföldre távozásának megakadályozását. A szakember hiány egyébként mind a cukrászok, mind a pékek között egyre jelentősebb.

 

Marketing, pr és blogok

 

Az utóbbi évek legsikeresebb brandjei kétségkívül a Magyarország Tortája és az Év Fagylaltja versenyek. Ezek azért is voltak szerencsés ötletek és az utóbbi évtizedek legsikeresebb kezdeményezései, mert élénk a média visszhangjuk – hangsúlyozta beszámolójában Selmeczi László.

Ugyanakkor, számos, egyébként szakmailag kiváló kolléga még nem ismerte fel a marketing fontosságát. Több tanfolyamot szerveztek ilyen témában, de alig volt iránta érdeklődés.

A szakmai pr egyik formája lehet a sutichef.hu című, blogjellegű kezdeményezés, amely egyrészt hagyományőrző célzatú, másrészt lehetőséget nyújt az újdonságok bemutatására és a kitekintésre is. 

 

Az albánok már a cukrászdákban vannak

 

A leghíresebb hazai cukrászmesterek tiltakoztak az otthonsütés újabban terjedő szokása ellen. Az amatőr háziasszonyok ugyanis az otthon készített süteményeket eladásra szánják, amely higiéniai és adózási problémákat rejt, no meg – és főként - konkurenciát is teremt, alacsonyabb áraival. Az újabban kötelező összetétel és tápérték jelölést sem lesz egyszerű megvalósítani.

Többen szóltak a „maffiaszerűen terjedő”albán fagylaltozók és pékségek ellen, amelyek a nyitva tartás és az adagok terén a hazai cukrászokkal szemben ellentétes gyakorlatot képviselnek.

 Az is gond, hogy a krémes nem mindenütt igazi krémes, és a kézműves fagylalt csupán  nevében kézműves – csak így nagyobb hasznot lehet elérni.

A Natur Med Hotel Carbonában rendezett közgyűlést – amelyet a tisztségviselők megválasztása és szakmai kitüntetések átadása zárt – árubemutató is kísérte.

Ezeken a standokon a laikus szem csak annyit lát, hogy dobozokban, zacskóban árulják az úgynevezett kényelmi termékeket, amelyek nagyrészt „műanyagnak” tűnnek, de jelentősen  megkönnyítik a napi munkát. Érdekes ellentmondás, hogy egyre nagyobb az ázsiója a kézműves csokoládéknak és fagylaltoknak, viszont a tömegárut – állítólag – nem lehet elkészíteni a különféle adalékanyagok, alapporok, stabilizátorok, ételfestékek és más rafinált kellékek nélkül. Ha ugyanis ezeket nem használnák, a sütemények összeesnének és tönkremennének egy nap alatt, és nem lenne gusztusos a színük, az állaguk.

Hogy kinek van igaza, ezt nehéz eldönteni.

Annyi biztos, ma is vannak kiváló mesterek és nagyszerű cukrászdák, mint ahogy régen is voltak. Ezek egyike kedvencem, a ceglédi Békebeli Cukrászda. Lajos Mary tulajdonos-üzletvezető, aki fontos szerepet tölt be az ipartestület vezetőségében, a közelmúltban két igazi újdonsággal rukkolt elő.


 

Új magyar sütemény született a Csárdáskirálynő 100. születésnapjára

 

Egy igazi, illatos és édes „primadonna” süti készült az egyik leghíresebb magyar színpadi mű, a világszerte ma is játszott Csárdáskirálynő kerek jubileumára. Mit süti: ez egy kész költemény.

Ahogyan Lajos Marytől megtudtuk, a csokoládé mousse rózsás-epres felhangot kapott, fehér csokoládé fényköntösben pompázik, és ropogós- mogyorós szegéllyel, valamint rózsaszirom gallérral „öltöztették fel.”

Ha egy kicsit ügyesebbek lennénk – ezt már én teszem hozzá – ezreket exportálnánk ebből a süteményből, igazi hungaricummá és turisztikai szenzációvá válhatna, főleg a kontinensen. A Csárdáskirálynőt ma is világsztárok éneklik, ugyanolyan népszerű német, mint orosz nyelvterületen.

 A másik pedig egy téli kedvenc, amely Csokis Francia  névre hallgat. Mi is ez? Tejcsokoládés- étcsokoládés szelet, amelyben a varázslatot  a lágy  tejcsokoládékrém selymes textúrája és a ropogós vajas karamellás tészta  rétegek váltakozása adja, ellenpontként pedig a tetejére étcsokoládés borítás kerül.

Írta: Dr. Elek Lenke

Fotó: Békebeli Cukrászda

 

 

2016-02-15« Vissza
Ez a weboldal cookie-kat használ annak érdekében hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. További információk