A budai vár egyik legrégibb, XIV. században már működő vendégfogadójából kialakított, igényes ötcsillagos St. George Residence & Hotelben tartotta összejövetelét május 17-én a Hungarikum Szövetség (HUSZ).

Birinyi József elnök ismertette, hogy a 2011 áprilisában létrejött szervezet szigorú követelményrendszerét az első negyedévben négy jelentkező teljesítette és most újabb két taggal bővült a jeles egyesület. Elsőként Lévai Ferenc, az Aranyponty Halászati Zrt. tulajdonos vezérigazgatója vehette át a felvételüket igazoló díszes oklevelet.

Halra magyar, halra bor

A vezérigazgató élvezetes előadásban ismertette a magyarság kapcsolatát a halfogyasztással, majd bemutatta a céget. Mint mondta, eleink még a Volga-Káma közötti területen élve megtanultak halászni, aminek máig sok szavunk őrzi az emlékét. Már annak idején mindenféle vízi állatot fogyasztottunk a hal mellett, többek között rákot és teknősbékát is. Zsigmond király német-római császárrá választását követően a Dunából fogott vizából készíttetett ünnepi étket a vendégei számára. A folyón évente kétszer is felvonuló tokhalat főzték, füstölték és pácolták, nagy keletje volt a többnyire Tatán kifogott finom csemegének a bécsi piacon. A folyamszabályozásokat követően az 1890-es években megszűnt a viza élettere. Herman Ottó a nagy természettudós kezdeményezésére hazánk rosszminőségű szikes területein megkezdődött a nagyüzemi haltenyésztés az úgynevezett Kultúrmérnöki Hivatal segítségével. Magyarország ezekben az időkben már 13 országba szállított, a nálunk kitalált speciális vasúti kocsikban édesvízi pontyot. Máig fontos része hazánk mezőgazdaságának a vadászat, az erdészet és a halászat. A halfogyasztás nálunk erősen csappant, ám mégis 24 600 hektárhalászati terület fejlődött ki az országban.

Nem csoda, hogy a halászlé valóságos nemzeti értékké vált, amihez az is hozzájárult, hogy a halételeket még böjt idején is szabad volt fogyasztani. Ezen étkekhez mintegy százféle halból válogathattak egykor Magyarországon. Nyolcvan éve nálunk átlagosan hetven kilogramm halat fogyasztottak a fejenként a népek. Ma az európai átlag 18, míg a magyar mindössze 4 kiló személyenként egy esztendőben.  Kertészetükben bio környezetű mezőgazdasági termékeket állítanak elő, a halastavak mellett legelőkkel is bírnak, ahol 300 szarvasmarhát tartanak. A pálinkát pedig saját termesztésű gyümölcsből párolják. A szőlőskertjüknek köszönhető cabernet, merlot és kékfrankos házasításából előállított küvé borukat a régi halászok életét is megelevenítő címkéjű palackból kínálják. A fölséges az ital neve Halászmester Cuvée. Jelszavuk: „Halra magyar, halra bor.”  A vezérigazgató elárulta a jó halászlé titkát, amelybe nem szükséges más, csak kellően zsíros ponty, s nem árt bele néhány harcsafej sem. Kell még bele só, vöröshagyma, paprika. Külön nem szabad zsírt beletenni!

Koncz Gábor színművész, Szabó András kőtelki halásznak a Halász miatyánk című versével tette még emlékezetesebbé az ünnepséget.

Szolnok a gulyás fővárosa

Az egyesület másik újdonásza a Magyar Gulyás Gasztro-turisztikai Egyesület lett. Az egyesület elnöke Csányi Sándor többek között a szolnoki Tisza Étterem vezetője volt. Ő szervezte meg először a Szolnoki Gulyásfesztivált. Amelyet idén immáron tizennyolcadszor tartanak meg a vezényletével. Mint mondta, elhivatottnak érzi magát az ősi magyar étek receptjének a megőrzésében és versenyeket rendező csapatával mindent megtesznek a gulyás ételhez kötődő hagyományok és népi kultúra megőrzése érdekében.  Céljuk a gulyásfőzés hagyományának a bemutatása s tanítása bel- és külföldön egyaránt. Büszkék rá, hogy a helyi és a megyei értéktárban egyaránt regisztrálták a Szolnoki Gulyásfesztivált. A szeptember 8-11 közötti rendezvényen remélik, hogy idén ötszáznál is több bográcsban fő a híres egytálétel. Bemutatkoznak majd a magyar alapanyagból élelmiszert előállító helyi termelők, s a látogatók megismerkedhetnek több hungarikummal is. A település testvérvárosai pedig a nemzeti konyhájuk ízeit mutatják be. Természetesen sok zenei és más szórakoztató program is várja a mintegy 40-45 ezer érkezőt.

Új tagjelöltek

A rendezvény meglepetésvendége Szécsi Szabolcs Tarpa polgármestere volt, aki elmondta, hogy nagy gonddal és szeretettel őrzik a Rákóczi-féle szabadságharc ezereskapitánya, Esze Tamás emlékét. A történelmi eseményekre május 28-án emlékeznek színes programokkal és jófajta tarpai szilvapálinkával, amit eperfa hordóban érlelnek. A polgármester örömmel jelentette be, hogy az ő nemes párlatuk lett a Magyarok Világtalálkozójának a pálinkája. A község vezetője elmondta, hogy szeretnének ők is a HUSZ tagjává lenni.

Sápi Csaba gyümölcsborász szintén pályázik a tagságra az egyesületben. Mint mondta, például a közkedvelt cigánymeggy boruk egyetlen literjéhez négy kiló gyümölcs szükséges.

A HUSZ-ról

Újságírói kérdésre Birinyi József elnök elmondta, hogy ő volt a Parlament Hungarikum Bizottságának az elnöke a Hungarikum törvény előkészítése idején. A Hungarikum Szövetség, az „Érték a mérték” célokat szolgáló közhasznú civil szervezet, amely a kiemelt magyar értékteremtőket, szakértőket tömöríti 2011 óta. A HUSZ tagjai sorába felvette az „Alfától az OMEGÁIG – zenével a hitért” civil társaságot (az OMEGA Együttes életműve képviseletében), a 100 Tagú Cigányzenekart a világhírű magyarországi cigányzene tradíciója képviseletében, az Aranyponty Zrt-t a halászlé képviseletében, a Magyar Gulyás és Gasztro-turisztikai Egyesületet a gulyás receptúra képviseletében. Soraik között található még többek között a Budapesti Operettszínház, a Magyar Kodály Társaság és ifj. Papp László. Az egyesületüknek huszonhárom tagja van és értékalapú nemzeti közösségként működnek.

Írta/Fotó: Kőhalmi Dezső