Hévíz nemcsak a gyógytavára, gyógyászatára, gasztronómiájára, gondozott épületeire és szép főutcájára lehet büszke, hanem a most átadott tematikus sétaútjára is, amely a település Egregy városrészének értékeit tárja az ide látogató elé. Ezek az értékek valójában megvoltak, a közel 516 millió forintos uniós támogatás éppen a múltat idézi meg, segít bemutatni az évszázadok – talán évezredek – óta lakott terület feltárt kincseit, szőlőkultúráját, miközben az itt lakók életkörülményein is javítottak. A tematikus terv megvalósításának további fontos oka, hogy a hazánkba látogató turisták kedvelik, és szívesen tekintik meg a római kultúra helyszíneit.

            A sétaút kiindulópontja a római kori romkert, az Attila utca végénél, a Jézus Szíve templomtól keletre. A római időkben a környék sűrűn benépesült terület volt, a közelben vezetett az Itáliából Aquincumba tartó főútvonal. Egykor császárkori település volt itt, amelynek építmény maradványaiból előbb egy boronaházat tártak fel, majd pedig további alapfalak maradványrészleteit. A hatalmas villa, a többi még feltárásra váró épület jelzése 2000 évnyit repítheti vissza a történelemben a szemlélődőt. 2011-ben felújították a romkert területét, épült bemutató emelvény, színpad, idén pedig átadták az itteni helytörténeti múzeum épületét, amelyben a „Hévíz évezredei” című állandó kiállítás tekinthető meg.  Az Egregyen, illetve Hévíz különböző területein előkerült régészeti leleteket láthatjuk itt a Nemzeti Múzeum és a Balatoni Múzeum gyűjteményéből. A honfoglalást megelőző, népvándorlás kori, érdekes, szomorú relikvia annak a IX. századi, boszorkánynak tartott fiatal nőnek a csontváza, akit nem a temetőben, hanem saját házában temettek el, mellé téve varázsszereit, gyógyfüveit, majd rádöntötték az épületet és betemették az egészet. A honfoglalást követő időszak sem hiányzik a bemutatott leletek közül.

A múzeum melletti dísztéren a parkosított területen szobrok idézik a régmúltat és a mondákat. Az utóbbiak egyike szerint az itt élő római kisfiú gyermekbénulásban szenvedett, keresztény dajkája könyörgött Istenhez segítségért. És ekkor tört fel a Hévízi-tó forrása, amely meggyógyította a gyermeket, aki Nagy Theodosius, az utolsó római császár lett, és később államvallássá nyilvánította a kereszténységet. A dajka a gyermekkel a múzeum előtt áll. Ugyancsak látható annak különös kis szobornak a felnagyított változata, amelyet az egyik sírban találtak, sőt az egyik feltárt részen egy száraz Kneipp sétaút kialakítása is megtörtént.

Ez a terület a tematikus sétaút egyik része, a másik, a borok felé vezető pedig a dísztéren továbbhaladva érhető el, az egregyi szőlőhegyen, amelyet nem véletlenül hívnak Hévíz Grinzingjének. Rusztikus díszburkolat épült, amely pincék és borozók, éttermek, szőlőbirtokok között vezet a 2003-ban emelt hegykapu mellett, ahol egy kis kitérőre letérhet a sétáló az akkori légionárius hadak zászlói között az egykori római légionárius téglasírjához. Tovább sétálva, a négy kialakított pihenőállomáson megpihenve, érkezhetünk a homokkőből épült, temetővel körülvett Árpád-kori műemléktemplomhoz, amelynek további, a hazai építészetben szinte egyedülálló különlegessége nyolcszögű, csűrlős sisakkal fedett tornya. Az épület teljes restaurálása megtörtént, még a többszöri felszentelés nyomai is feltárultak.

            És innen, a templomot körülvevő, nyugalmat árasztó temető mellől, de a vendéglők teraszáról is csodálatos a kilátás az egregyi völgyre, a Keszthelyi-hegység, valamint Cserszegtomaj kilátója felé. Érdemes megkóstolni a helyi ételkülönlegességeket, borukat, köztük a Cserszegi fűszerest, vagy a szinte mindenhol kitűnő olasz rizlinget. A Római pincében, amely télen-nyáron üzemel, a padlóburkolatként használt jelzett téglák is figyelemre méltóak a barátságos kiszolgálás, no meg a helyi specialitások mellett.

            Hévíz újabb lépést tett a nemzetközi ismertség, és a szezonalitás kibővítése, az érdekes, színvonalas szórakozási, művelődési lehetőségek megteremtése terén.

Írta: Dr. Hajós Anna

Fotó: www.aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán