Bíró András Zsolt antropológus, a Magyar-Turáni Alapítvány kuratóriumi elnöke, főszervező évekkel ezelőtt a fejébe vette, hogy feléleszti Bugacon a Kurultajt, ami az altaji nyelvekben (ezen belül főként a különböző török nyelvek nagy részében) törzsi gyűlést jelent és a hajdan fellehető volt élő sztyeppei lovas nomád kultúrák szinte mindegyikében, így a magyarokéban is.

Az egyre nagyobb érdeklődést kiváltó, hagyományőrző programra - kétéves ciklusonként - idén harmadik alkalommal került sor, amelyre őseinket idéző viseletüket elővéve megjelentek nemcsak minden magyarországi vidéknek, hanem a környező országok magyarlakta tájainak is a gyalogos és lovas hagyományőrzői, akik még harci játékokat is bemutattak, s részt vettek sokan közülük az íjászversenyen.

Mi több most 2016 augusztus 12-14 között együtt ünnepeltek velünk huszonhét testvér és türk nép képviselői.  A kulturális programok keretében pompás néptáncokat, népdalokat és sámándobolását, valamint sámánénekeket is hallhatott a sokezres tömeg. Két óriási jurtában pedig avar, szittya valamint honfoglalás kori régészeti leleteket mutattak be. Az Attila jurta s világ legnagyobbjaként készült el. Az idő kellemes múlatást szolgáló egyéb programok között is lehetett válogatni kicsiknek és nagyoknak. Sokan kívnácsiskodtak, hogy milyen a bronzöntés vagy a kovácsolás. A jurta tábornál meg Pásztormúzeumot rendeztek be. A Gyermekudvarban pedig reggeltől estig folyt a vidám hancúrozás a szalmabálákon, a népi játékokkal és a kézműves sátor alatt.

Hosszú sorokon sétált a sokaság a kézművesek pazar vásárán, ahol többek között vászon gúnyát, kovácsolt fegyvereket, mézeskalácsot, míves lószerszámot, íjat, nyilat, fokost, karikás ostort, gyerekeknek fakardot kínáltak. De kínálták portékájukat fazekasok, csizmadiák, szíjgyártók, méhészek, fafaragók és még felsorolni is lehetetlen miféle régi mesterségek képviselői. A nagyszínpad előtt hatalmas félkörben lacipecsenyések, bográcsban főzők, lángost és kürtőskalácsot sütők s számtalan másfajta étkeket, még autentikus török finomságokat is kínálók sátrai sorakoztak. Jóízűt falatoztam egy méretes tál szürkemarha gulyáspörköltből. Az árak meglepően tisztességes mértékűek, az adagok pedig kiadósak és ízletesek voltak. Persze akadt a limonádén, a bodza és málnaszörpön kívül sör, bor és pálinka is nagy választékban, ám a rendre s tisztaságra is vigyázó tarka tömegben egyetlen pityókás alakot sem láttam.

 A legnagyobb látványosság a második napon az óriási szabadtéri arénában tartott seregszemle, vagyis a honfoglalás kori sírokban talált öltözék mását és fegyverzetét viselő harcosok által vezetett felvonulása volt, közöttük harcosan rikoltozó amazonokkal. A csapat közé hogy-hogysem még egy maroknyi nyalka huszár és betyár is odakeveredett. A lovasok élén az ősi szent turulmadarunk jelképeként egy kerecsensólyom szép példányával a kesztyűs kézfején méltósággal lovagolt a csapat bőrpáncélos vezére.

Pompás látvány volt a felvonulók seregek és a részvevő nemzetek zászlóival vágtató lovasok parádéja. A dísztribünön a küldöttségek vezetői mellett helyet foglaltak nagykövetek és a török kulturális minisztérium, valamint a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium képviselője is.

A rendezvény fővédnöke Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke beszédében többek között arról szólt, hogy tapasztalata szerint egyre inkább érdekli az embereket a történelem, a magyarság eredete, és látják, hogy egyre több az összefüggés a magyar történelemről tanultak és az ősi legendáink között. A magyar állam által is támogatott kurultaj a látványos bemutatókon és a szórakoztatáson túl emléket állít Attila nagyfejedelemnek, miközben a program szervezői azt szeretnék elérni, hogy szélesítsük ismereteinket eredetünkről és a rokon népek hagyományairól. A politikus arról is beszélt, hogy a hagyományőrzés egyedülálló formája a Kurultaj, a magyar honfoglalás előtti korhoz visszanyúló, messze az őstörténeti időkbe is visszavezető rendezvény. A honatya hangsúlyozta, hogy a Kurultaj - Magyar Törzsi Gyűlés a rokonságtudat, a kulturális testvériség, a közös kulturális hagyományok felkutatásának ünnepe.

Sámán járt Bugacon

A sámán a szibériai eredetű sámánizmus központi alakja, a szó maga tunguz eredetű és annyit tesz: tudni. Ezekről a hajdani magyar törzsek körében is nagy becsben álló „látó” emberekről úgy tartják, hogy önmagukat transzba ejtve képesek a túlvilágiakkal beszélgetni, mi több tanácsot kérni tőlük. A legtöbbjük füvesemberként a gyógyításhoz is értett. A második napi, vagyis szombati program egyik nagy különlegessége volt, hogy a színpadon megjelent egy díszes ruhájú sámán hölgy Sainkhao Namstchylak Tuvajból. 

Nem táncolt, nem verte a sámándobot és nem evett az indián törzsi varázslókhoz hasonló transzba esést segítő gombát sem. Egyszerűen letérdelt a színpadon és a mormogó mély hangtól számtalan hangfekvésben recitált döbbenetes dallamokat. Az öt perces fantasztikus sámándal alatt még a hátam közepén is égnek állt a szőr, hallván olyat, amihez hasonlót mesebeli Fehérlófiának énekelhetett a csillagos ég alatt az egyik ősi magyar törzs sámánja.

Írta/Fotó: Kőhalmi Dezső