Avagy friss szem többet lát, kezdhetnénk így is a kötet elolvasás után. Most jelent meg Németh Zsolt könyvsorozatának második kötete, amely méltán számíthat érdeklődésre a hazai és az egykori Nagy-Magyarország műemlékei iránt fogékonyak előtt. A könyv olvasása megteremti a kíváncsiságot, az pedig buzdít a helyszín látogatására. A szerző a fizika tudományok kandidátusa, természettudományos előképzettsége okán más kérdéseket tesz fel, mint a régészek, bölcsészek, történészek. Bevon olyan új szempontokat, amelyek a szakrális épületeknél meghatározó, esetleg kódolt, de megismerhető üzeneteket hordozhatnak. Építenek az akkori mesterek az asztrológiára, számmisztikára, mert ez hozzá tartozott az egykori hívők lelkületéhez. Németh Zsolt figyelembe veszi az adott templomok régészeti ásatási publikációit, ám gyakran más következtetéseket von le belőlük. Ő a vizsgálatai során a helyszínen tekintetbe veszi a tájolást, a fényjárást, az akusztikát, amelyek ritkán szerepelnek a régészeti kutatások palettáján. A könyv célja, mint Németh Zsolt elmondta, az ismeretterjesztésen túl a problémafelvetés.

            A kötetben a kora Árpád-korra besorolt templomokkal foglalkozik a szerző, figyelembe véve a történelmi hátteret, sőt a korszakra vonatkozó források hiányát is megemlítve, a római kor végétől Szent Istvánig – Szabados György történészt idézve. Nehezen érthető, hogy néhány rovásjelen kívül a legalább 250 éves „avar” (a szerző szerint ez valójában gyűjtőfogalom) Kárpát-medencei jelenlétnek nincs semmilyen értékelhető avar nyelvű szövege. Megemlíti László Gyula kettős honfoglalás elméletét is, amely erre némi magyarázatot adna. Vitatottnak látja a Nagymorva Birodalom cseh és szlovák történészek általi elhelyezését a középkorban, és a leletanyagot sem ehhez a szláv kultúrához tartja kapcsolhatónak.

            Az ismertetett templomok között különlegességnek számítanak a körtemplomok, a rotundák. Európában a Kárpát-medencében található közülük a legtöbb, ezért érdemes fokozott figyelmet szentelni nekik. Nem könnyű értelmezni a belső kialakításukat sem. Németh Zsolt végigjárta a Felvidéken találhatókat, a könyvben fotókkal és alaprajzzal is magyarázza a megépítésük lehetséges spirituális okát, ismerteti, hogy míg Árpád és utódai területén nem, vezértársai és más nemzetségfők központjaikban találunk ezekből.

            A könyvben szerepel a ducói palánkvárban épült, a nyitrasárfőit, a dejtei és hidegségi elrejtett rotundák, a zobordarázsi, hegytetőre épült Szent Mihály templom, a szalakuszi romtemplom, az apátkolosi szokatlan formájú kerektornyú, és a tizenkét falfülkés bényi körtemplom. Az utóbbi igen közel van – 17 kilométerre Esztergomtól, a Garam partján. Meghatározó eleme a 12 falfülke, ám nem biztos, hogy a 12 apostolra emlékeztet, lehetnek az állatövi jegyek is a 12-es szám mögött, és további csillagászati szempontok is felfedezhetők. Magyarországon, Apostagon van ilyen körtemplom. Megismerhetjük a dévényi háromkaréjos templom és rotunda, valamint a gímeskosztolányi templom érdekességeit.

            További különlegesség, hogy a könyvben szerepel több helyen Pintér János mérése, aki vizsgálta a körtemplomok ülőfülkéiből kiinduló hang hatását, intenzitását, rezgésszámát.

            A kötet gondolkodásra késztet; a tíz templom reflektorfénybe került, szépek, különlegesek és tudást hordoznak. Érdemes olvasni róluk és meglátogatni őket.

Írta/Fotó: Dr. Hajós Anna

Kiadó: B.K.L. Kiadói és Reklám Kft. 2017.