A Stadion árnyékában (háttérben) a MarsoTenisz Centrum

Szerző/Fotó: Szalay Attila

Az alábbiakban Kapu Tibor űrhajós városából, egy nem minden napos szenior teniszversenyről tudósítunk, amelyben az információkat - szándékom és érzésem szerint - igyekszem minden korosztály számára olvasmányossá tenni. Egyébiránt mindezt azzal a céllal is teszem, hogy remélhetőleg sikerül kissé meggyőzni avagy buzdítani az olvasót e csodálatos sportág aktívabb gyakorlására - elsősorban prevencióként egyfajta egészséges életmód érdekében..

Felvezetőként annyit, hogy a sorok írója bő fél évtizede kezdte el komolyabban a teniszezést olyannyira, hogy a BVSC mintegy húsz pályás tenisz centrumában csaknem minden másnap edz (átlagosan heti három alkalommal). Sőt, az SZTSZ ( Szenior Tenisz Szövetség) jóvoltából immáron bő fél évtizede járok az általuk meghirdetett országos versenyekre. Persze azoknak mindegyikére természetesen a legaktívabb teniszbarátok sem juthatnak el, de nagyjából elosztva az éves részvételemet, havonta azért egyet jegyezhetek. A teljesség igénye nélkül ennek köszönhetően visszatérő helyszínek tisztelője lehetek: nevezetesen Szeged, Szombathely, Pécs, Nagykanizsa, ám leginkább Budapest.kapcsán. S mivel Nyíregyháza már a bakancslistámon volt a csodás sportcentrumban (a Stadion szomszédságában) Lengyel Tamás kinevezett/választott edzőm rábeszélésére, így ezúttal az újabb állomás máris kipipálva.

Önmagában ez a tény is megér egy kis intermezzót. Szóval Tamás felkért, hogy induljak el vele párosban az úgynevezett viharsarokban. Nos, több mint 3 órás vonatozással (Intercity Tokaj Expressz) jöttem el végül is vele is egy bronzéremért. Míg neki egyéniben dukált egy ezüst is, teljesen megérdemelten.

 No de ennél a sokkal izgalmasabb vegyes páros küzdelmekről írok bővebben, amely részemre csak Pázmándi József  versenyigazgató közben járásával sikerülhetett Türk Mária helyi lakos személyében. Mivel ebben a kategóriában a hölgyek hiánya miatt összevonás történt, így fordulhatott elő: az életkorok összeadásával a legidősebb páros 160 + volt, míg a legfiatalabbak el sem érték a százat! Ráadásul ezen utóbbiak anno is országosan a legjobbak közé voltak sorolhatók.

Nos, egy spontán ötlet alapján mindannyian feladtuk a meccset ellenük (a nullás vereséget elkerülendően), így engedelmükkel szétrobbantottuk őket. E helyzetnek megfelelően először Bíró Krisztinával folytatódhatott a megmérettetés. Főleg számomra sikerrel, mert simán vertük meg (egy gémet sem átadva) az ellenfelünket. Majd a cserét követően az említett mesterem mondhatni rekordnak számító mérkőzésben szuper 10-es tiebreakben (rövidítésben) 14:12-re tudtak csak nyerni Krisztával. Természetesen hivatalosan tehát a három gyermekes csinos hölgy nyerte a vegyes párost Papp Tamással. Valójában ezen szituáció miatt választottam a címbeli jelzős utalást.

A versenyigazgatóval köztünk a profi Bíró Kriszta

Egyébiránt kiemelendő a szívélyes fogadtatás; kiváló szervezés; gördülékeny  lebonyolítás; a játékosok vendéglátása; s egyáltalán a vidám, jó hangulatú vitamentes verseny biztosítása. Ráadásul az ország egyik legolcsóbb szállás-lehetősége közvetlenül a pályákkal szemben található!

Balról jobbra: Lőrincz Sándor játékvezető, Kovács Béla a 75+ korcsoport győztese, mellette Dr Szabó Ferenc a 75+ korcsoport döntőse és Pázmándi József versenyigazgató (egyben a 70+ korcsoport győztese)

Epilógusként megjegyzem, hogy a fentiekben a teniszre buzdítottam az olvasóinkat, de ezen kissé túlmutatóan a cél: teljesen mindegy egy sportág választásban a döntés, csak minél többet sportoljunk/mozogjunk az egészségünk érdekében, amely egyfajta prevenció a hosszabb életünkért. Ráadásul ez által javíthatunk az anyagi helyzetünkön is a gyógyszerek mellőzésével…