Szerző: Voitek Éva

Fotók: aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán

A Határtalan édességek című kötet  –  melyet a Bihari Zoltán–Vojtek Éva szerzőpáros jegyez  –   a mai országhatárokon túl található, de a magyar cukrászat szerves részének tekinthető témákat dolgoz fel Erdélytől Felvidékig, Kárpátaljától Délvidékig – és még Őrvidékre is ellátogatunk. Bemutatunk régi mestereket, akik valamikor a történelmi Magyarországon kezdték meg pályájukat, aztán a sorsuk egyszer csak határon túlra sodorta őket, anélkül, hogy kimozdultak volna városukból. Munkájukat immár egy másik országban, ugyanúgy folytatták a huszadik század első felében, tovább éltetve a Kárpát-medencei cukrászati kultúrát, amely az Osztrák–Magyar Monarchia időszakában kialakult hagyományokból táplálkozott. 

A második világégés után – Ausztriát leszámítva – a szomszédos országokban hasonló sorsban osztoztak az iparosok: elérkezett az államosítás ideje, a maszek világ teljes vagy részleges felszámolása. A legtöbb műhely ekkor zárta be végleg kapuit. Akik mégis kitartottak, vagy találtak valamilyen módot mesterségük folytatására, ugyanazt a régi színvonalat ők sem nyújthatták vásárlóiknak, mint korábban. A minőségi alapanyagok hiánya általánossá vált, eltűntek az egzotikus ízek és fűszerek, a déligyümölcsök, a magasabb nívót képviselő alkoholos italok, vagy akár a marcipán, a csokoládé is a cukrászati termékek palettájáról.

A régió rendszerváltozása hozta el a cukrászati hagyományok megújulását, amely nemcsak Magyarországot, hanem a Kárpát-medence egészét érintette. Azon belül számos különbséget láthatunk országonként, amelybe szintén bepillantást engednek a kötet írásai, különösen a jelenkorunk cukrászmestereit, üzemeit felvonultató fejezetünkben. Fontosnak tartottuk, hogy a régi korok kiváló iparosai mellett megismerhessen az olvasó olyan mai történeteket is, amelyek a magyar cukrászat hagyományainak továbblépését példázzák az országhatárokon kívül.

Hogyan készítik Szlovákiában a dobostortát vagy éppen a puncstortát? Melyik városokban örvend nagy népszerűségnek ma is a Suhajda Csemege? Hol található Eduard Sacher szülőháza? Mi az a sampite? Ki volt a Longa-desszertek megalkotója? Milyen ünnepi időszak népi eledele a kőtés? Ezekre és sok más kérdésre is választ kap a kedves olvasó ennek az unikális témát feldolgozó könyvnek a lapozgatása közben.