Szerző: Barna Judit

Fotók: aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán

Az Aranyhomok Kistérségfejlesztési Egyesület a helyi értékek felkutatását, gyűjtését és gondozását végző nonprofit szervezet. Mi, turisztikai újságírók az Egyesület két napos, gazdag programja szerint – kissé feszített tempóban- nagy örömmel és kíváncsisággal végig jártuk a száztízezres város és a régió nevezetességeit. A látottakról tematikus online és print újságokban, rádióműsorokban színes élménybeszámolókat teszünk közzé, sok szép fotóval és interjúval, hogy olvasóink kedvet kapjanak Bács-Kiskun vármegye értékes kulturális, építészeti, gasztronómiai kincseit, hungarikumait felkeresni.

Ismerje meg izgalmas, magával ragadó tájainkat, a kiskunsági puszták, a buckák világát és a rónák fővárosát, Kecskemétet! – így szól az Egyesület hívó szava.

Nosza, induljunk is el egy városi sétára!

Kószó Ferenc idegenvezetőnk a honlapján így teszi fel a kérdéseket az ide kattintóknak:

• Hány centis az ország egyik legnagyobb óraszámlapja?
• Milyen dallamokat játszik a Városháza harangjátéka?
• Miért a kecske a város címerállata?
• Miért "hírös" város Kecskemét?
• Miért cifra a palota?
• Mi a viritykölés?
• Mi az a "mét"?

Csoportunkat Ferenc várta a Városháza előtti Kossuth téren, bemutatkozott és büszkén újságolta: „Kecskeméten az én közreműködésemmel indultak először garantált városnézések. 20 éve végzem ezt a tevékenységet, kalauzoltam már svájci, német, osztrák, belga, lengyel, román, szerb, szlovák, japán, sőt kínai vendégeket is. A klasszikus városnéző sétáinkon kívül a tematikus programok is igen népszerűek. Ilyenek a Szecessziós Kecskemét, Vendéglátó Kecskemét, Szerelmes Kecskemét, Gonosz Kecskemét, kinek-kinek ideje, érdeklődése és ízlése szerint”

Számunkra, a behatárolt időnk miatt, egy kombinált, rövidített sétát ajánlott. Ki is lépünk alaposan, hogy a legjellegzetesebb kulturális, építészeti látványosságokat - ha nem is átfogóan- feltérképezzük, mert az olvasóinknak eme kis beszámolóval szeretnénk felkelteni az érdeklődését Kecskemét iránt.

Az egykori piactéren ma díszes paloták állnak

A hajdani mezőváros a magyar szecessziós építészet zászlóshajója, belvárosát a stílus legszebb remekei ékesítik. A város a kiváló logisztikai adottságai mellett nemcsak az ország kiemelt járműipari központja, hanem a zene, képzőművészet és az animáció nemzetközi hírű műhelyeinek, gyűjteményeinek egyedülálló fellegvára is. 

Itt van mindjárt a Kecskeméti Városháza és Látogatóközpont, a város leglátogatottabb műemléke, mely 132 éves fennállása során a város első számú jelképe.

Kecskeméten a korábbi klasszicista városháza a 19. század közepe felé már rozoga épület volt. Régi igényt akart kielégíteni a városi tanács, amikor 1890-ben tervpályázatot hirdetett egy új épület megalkotására. Az öt beérkezett pályamű közül a bíráló bizottság az első díjat Lechner Ödön és Pártos Gyula terveinek ítélte oda.

A Városházában átadása óta, így napjainkban is, a városi önkormányzat testületei és hivatalai működnek.

A patinás Díszterembe érkezünk.

Gaál József alpolgármester beszélt nekünk a város fejlődéséről, az üzleti turizmus berobbanásáról, a külföldi cégek betelepedéséről, ezzel a német, kínai, dél-koreai turisták megjelenéséről, a Mercedes gyár nagysikerű működéséről, az Unilever, a Fornetti cégek turizmusra gyakorolt hatásáról, a szálláshelyek létesítéséről, a növekvő vendégéjszakákról, a tömegközlekedés fejlesztéséről, a környező országok turistáinak érdeklődéséről, a népszerű turisztikai rendezvényekről.

A Kecskeméti Városháza komplex műemléki felújítását követően a földszinten megnyílt a Városháza Látogatóközpont, és benne a „Kecskemét, hírös város” -várostörténet a középkortól napjainkig című kiállítás.

A látogatók a különleges atmoszférájú tárlat 310, különböző témába rendezett tárgyain, archív képein, reprodukcióin keresztül ismerhetik Kecskemét történetét. Az új funkciókkal egy új típusú, 21. századi városháza-használat valósult meg, egyedi élményt nyújtó turisztikai attrakciókkal.

 A városházi látogatás után beülünk egy gyors kávéra az épület sarkán kialakított, a régi magyar kávéházi hagyományokhoz visszanyúló Lechner Kávéházba.

Kecskemét új közösségi helyszínéről a rekonstrukció után elmondhatjuk, hogy ez a vendéglátóhely egy különleges építészeti gyöngyszem.

Haladunk tovább a Cifra Palota és a Kodály Intézet felé

Magyarországon egyedülálló, jellegzetes épület a Cifra Palota, melyet, ha csak képről is, mindenki ismer: a kétemeletes homlokzati falsík színes majolika díszítését, melynél a népművészeti motívumkincs dominál, a játékos hullámvonalakat és a díszes kiképzésű, magas tetőt. A mázas díszeket és a tetőcserepeket itt is -mint a Városházánál -a Zsolnay porcelángyár készítette. Egykor kaszinó működött benne, ma a Katona József Múzeum gyűjteményei láthatók.

A Kodály Intézet, Kodály Zoltán koncepciójára épülő felsőfokú zenepedagógiai tanulmányok kiemelt jelentőségű nemzetközi központja idén ünnepelte 50. éves évfordulóját, húsz éve pedig a Zeneakadémia, azaz a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanszéki jogállású intézménye.

Az egykor ferences kolostor szép épületében világhírű zeneszerzők, zenepedagógusok hagyatékait őrzik, valamint hazai és külföldi zenepedagógusokat képeznek.

Idegenvezetőnk fenti kérdéseire, idő hiányában, nem tudunk válaszolni, mert utazunk tovább Bács-Kiskun további településeire: Bugacra, Lakitelekre és Tiszakécskére. Szíveskedjen a kedves Olvasó velünk tartani!