Szerző: Barna Judit

Fotók: aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán

Az előző cikkben részletesen bemutattuk a Dél-Alföldi város, Gyula turisztikai nevezetességeit, történelmi hagyományait, sétáltunk egy szecessziós épület szobáiban, megmártóztunk a fürdő gyógyvízében, sólymokat röptettünk a várban és golfoztunk.

Ha jól elfáradtunk a városlátogatáskor, de még van a lábainkban kapacitás, akkor látogassunk el két kastélyba, Szabadkígyósra és Gesztre.

Gyula városa, Szabadkígyós és Geszt települések Békés megyében fekszenek, földrajzilag egy háromszög csúcsait formálják egymáshoz képest.

Szabadkígyós 2300 lakosú község a Tiszántúl délkeleti részén, Gyulától 15, Békéscsabától 11 kilométerre található. A település a Szabadkígyósi Tájvédelmi Körzetben terül el, a Körös–Maros Nemzeti Park része.

A falu a török időkben majdnem teljesen elnéptelenedett, de az új birtokos, a Felső Ausztriából származó báró Harruckern család a megfogyatkozott magyar lakosság mellé szlovákokat és németeket telepített be. A település a 18. század végén a környező falvakkal együtt a Wenckheim család birtoka lett.

A Wenckheim családnak csak Békés vármegyében 17 kastélya volt.

Gyuláról Újkígyós felé haladunk, majd elérjük Szabadkígyós első házait. Ha a térképet nézzük, egy szabályos hosszúkás téglalapot látunk, középen a főutcával, melyről merőlegesen kétfelé ágaznak le a mellékutcák. Ezek először nagyjaink neveit viselik, Táncsics, Kölcsey, Dózsa György, Deák és a többiek, majd a kastély felé haladva jönnek a virágnevek, Nefelejcs, Tulipán és a társai. Mígnem elérkezünk a kastély park bejáratához.

Wenckheim József, híres Békés megyei gazdálkodó és dohánymágnás kígyósi uradalmát halála után fia, Wenckheim József Antal vette át. Ő Jókai Mór Egy magyar nábob című regényének feltételezett modellje. 67 éves korában feleségül vette kulcsárnője lányát, a 22 éves Scherz Krisztinát. Kislányuk, a kis Krisztina a szülei halála után lett a birtok örököse, majd Wenckheim Frigyessel kötött házasságát követő években az uradalom a fénykorát élte.

A Wenckheim-kastély tipikus stíluskavalkád, neoreneszánsz-eklektikus stílusban 1875–1879 között épült fel Ybl Miklós tervei alapján, majd 1882. július 19-én adták át. Wenckheim Krisztina azt kérte a tervezőtől, hogy semmi ne legyen egyforma, de mégis harmonikus legyen. Kívánsága volt az is, hogy annyi ablaka legyen, ahány nap van egy évben, annyi szobája, ahány hét, és annyi bejárata, ahány évszak.

A Wenckheim család arisztokrata leszármazottjai 1944-ig élhettek a kastélyban, a második világháború után azonban külföldre kellett menekülniük.

A kastély Dél-Alföld legimpozánsabb, legépebben megmaradt kastélya a NÖF - Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. kezelésében van. Megtekinthető nyitvatartási időben.

A látogatók figyelmébe ajánlja a szerkesztő, hogy a kastélypark főbejáratától legalább 1 kilométert kell gyalogolni a kastélyig. A fenntartó szíves figyelmét pedig felhívjuk, hogy szükség lenne egy golfautóra, dottóra, vagy más kis járműre, ami beviszi az időseket, mozgásukban gátolt vendégeket a hosszú úton a kastélyhoz. 

További információ: https://szabadkigyosikastely.hu/

Geszt község Békés-megye keleti peremén fekszik, határszéli település, szélső házai alig fél kilométerre állnak a magyar-román határtól.

A geszti Tisza-kastély a magyar történelem egyik kivételes emlékhelye, egykori főúri rezidencia, ma kulturális és turisztikai helyszín.

Tárnok Balázs múzeumvezető vár bennünket a parkban, és a kíséri a csoportunkat végig. Érdekességként meséli a fiatalember, hogy a kastélyban kialakított általános iskolába járt egykor.

Az ezerhétszázas évek második felében a birtokszerző Tisza I. László érkezett Gesztre, az ő kezdeményezésére 1771 után létesült itt egy kis barokk kúria. Később a Tisza-család tagjai átépítésekkel, bővítésekkel a kastélyt a korabeli társadalmi és politikai élet központjává alakították.

Tisza István miniszterelnök 1902-től kezdődően néhány korszerűsítést végeztetett az épületen, bevezették az elektromos áramot, a telefont, a légfűtést és biztosították a hideg-meleg vízellátást. A miniszterelnöki dolgozószoba az észak-déli szárny legnagyobb, boltozott helyiségébe került.

Az utolsó geszti birtokos családtag Tisza Kálmán Lajos 1944 októberében az szovjet csapatok közeledtével elmenekült, majd a II. világháború után az ország elhagyására kényszerült. A kastélyt hónapokon át az szovjet hadsereg katonái lakták. Az épület 1946-tól 1948-ig a Debreceni Egyetem diáküdülője volt, majd 1954-től a helyi művelődési ház és könyvtár, 1957-től pedig általános iskola működött benne.

A kastély teljes körű felújítása 2021-ben kezdődött. A cél egy komplex, a nagyközönség számára informatív és impozáns állandó kiállítás kialakítása volt. Napjainkban az érdeklődők megismerhetik a több generációs Tisza-család történetét és mindennapi életüket.

A kastélytól nem messze áll az Arany János Emlékház, amely méltó emléket állít a költő geszti tartózkodásának. Kis sétát követően látogatható a Tisza-kriptában 34 személy sírboltja, köztük Tisza István és Tisza Kálmán hamvaival.

A kastély melletti Arany János Vendégház 29 kényelmes szobája foglalható, étterem és kávézó is rendelkezésre áll.

A Tisza-kastély teljeskörű felújításával és szolgáltatásaival a térség új idegenforgalmi attrakciójaként bekerült a régió turisztikai körforgásába, ezzel is növelve a hazai és nemzetközi látogatók érdeklődését.

További információ: https://tiszakastely.hu/

Gyulai utazásunk alkalmával -a turisztikai látnivalókon kívül- megismertünk még három kiváló hotelt és több vendéglátóhely étkezési ajánlataival is találkoztunk. Olvasóinknak a Szálláshely és a Gasztronómia menüinkben bemutatjuk ezeket.