Szerző: Barna Judit

Fotók: aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán

Az M6-os autópályáról Szekszárd előtt letérünk a 6-os útra, Bonyhádnál átlépünk Baranya Vármegyébe és már ott is vagyunk Pécsváradon.

Kelet-Mecsek csodálatos régiójában szebbnél-szebb falunevekkel találkozunk. A Zengő-alja szó lefedi a tájegység településeit, hiszen a szomszédos Zengő, a Mecsek 682 méter legmagasabb hegye innen jól látható.

A Zengő lábainál elterülő mai és egykori települések közül néhány:

Pécsvárad, Pusztabánya, Püspökszentlászló, Zengővárkony, Zobákpuszta, Hosszúhetény,Kisújbánya,

Erdősmecske, Fazekasboda, de a Zengő-alja régióba a helyiek összesen 24 kisebb-nagyobb falut sorolnak. 

A földrajzi nevek -általában - egy nép múltjába, szokásaiba, nyelvének rejtelmeibe, a környezet belső világába nyithatnak kaput. Zengő-alja falvainak hangzatos, dallamos, ritmusos, összetett szavas neveinek felsorolásakor szinte megzenésíthető és rímbe szedhető sorok juthatnak az eszünkbe. A nevek eredetéről legendák szólnak, de ma már azt tekintjük a település nevének, amit az adott közösség földrajzi névnek elfogad és használ.

Nézzünk körül Pécstől északkeleti irányban, a Kelet-Mecsek legkevésbé bolygatott tájain!

Erőlködik a tavasz Dél-Dunántúlon

Húsvét előtti utazásunk alkalmával három falut látogattunk meg: Zengővárkonyt, Pécsváradot és Hosszúhetényt. Írásainkkal, fotóinkkal az itt található nevezetességek, turistacsalogatók egy részét már bemutattuk, most következik Pécsvárad.

Pécsvárad műemlékekben, idegenforgalmi nevezetességekben gazdag város. Mai képe is érzékelteti a hajdani királyi alapítású egyházi központ méltóságát. Ezt az évszázados képet meghatározza a Zengő előterében magasló katolikus templom és a vár. A két műemlék lábánál húzódik a város, a váltakozva módosabb polgárházakkal és egyszerűbb portákkal, de mindenütt sok kerttel, virággal, gyümölcsössel.

A 3800 fős város nevezetességeit Gászné Bősz Bernadett, a Pécsváradi Élménytár igazgatója mutatta be nekünk, aki csöpögő esőben, esernyővel várt minket a pécsváradi vár boltíves kapujánál.

Bernadett vezetésével megnéztük szinte a pincétől a padlásig a várat, miközben azt is megtudtuk, hogy a ’Pécsváradi vár’ néven ismert elnevezés félrevezető, mert ez az épületegyüttes soha nem töltött be hadi vár szerepet. Falai, bástyái a benne élőket védelmezték az esetleges rablótámadások ellen, de komoly ostrom kiállására nem voltak alkalmasak, arra a fennállása alatt nem is került sor.

A város legjelentősebb középkori építményét, az erődített hajdani szerzetesi monostort Szent István király alapította 998-ban, Koppány legyőzése után. A kőépületet, amely Géza fejedelmi udvarháza volt, István Asztriknak adta, hogy benne Benedek-rendi szerzetesek számára létesítsen otthont.

A régészeti kutatások a monostor területén 1957-ben kezdődtek, a munkálatok során feltárták a török időben ledőlt alapfalakat, restaurálták a ritkaságszámba menő 10. századi épületet, benne az ország legrégibb freskó maradványaival a kápolnát, kialakították a kőtárat, és látogathatóvá tették a monostor megmaradt részeit. Később a korábbi irodák helyén éttermet, fölé manzárdtetős szállodát alakítottak ki. A várkomplexum 1996-ban Pécsvárad önkormányzatának a kezelésébe került.

A Várkápolnában látható a Szent Korona másolata, a múzeum termeiben régészeti leleteket nézegethetünk, tematikus rendezvényeken borkóstolás, füstöskonyha, és kovácsműhely is üzemel, lehet íjászversenyt rendezni, a gyógynövénykertbe időzni, az illat- és sókamrába bepislantani, a vezetett vársétára jelentkezni, és még számtalan tavaszi-nyári program várja a látogatókat. A nagyteremben rendszeresen időszaki kiállítások láthatók.

A legjelentősebb rendezvények az Élménytárban idén augusztusban a Szent István Napok, a városban októberben a Leányvásár és a Gesztenyeszüret.

Emlékezés a Munkácsy-díjas szobrászművészre

A 2000 óta működő létesítmény egyedi és értékes múzeum, amely 1823-ban épült a katolikus plébánia mellett. Az egykori katolikus iskolában ma a Samu Géza Múzeum és Iskolatörténeti kiállítás működik.

A Pécsváradhoz kötődő szobrászművész főként fával, vassal, kővel és csonttal dolgozott; munkáihoz még növényi magvakat és madártollat is felhasznált. Alkotásaiban a népi tárgykultúra pusztulófélben lévő kellékeit, a paraszti lét mindennapi használati eszközeit, tárgyait idézte meg. 

A hajdani tanítólakásban, később tanári szobában berendezett tanterem idézi fel a régi korok kisdiákjainak mindennapjait. Az osztályterembe lépve a látogató a 1930-as évekbe csöppen; láthatók iskolapadok, taneszközök, tankönyvek, tintatartó, még osztálynapló is.

Kirándulóhely a csónakázó tónál

Pécsváradtól nyugatra, mintegy 2 km-re terül el a Dombay-tó. Vizét a Kisnádasi-forrásból nyeri, amely elpusztult középkori falu, Kisnádasd nevét őrzi. Dombay János régész javasolta 1959-ben az ő ásatásaival ismerkedő megyei vezetőknek, hogy egy gát megépítésével mesterséges tó alakítható ki ebben a gyönyörű környezetben. Így lett a kedvelt kirándulóhely neve Dombay-tó.

A Dombay-tó, mint természeti örökség, a Pécsváradi Értéktár része.

A templom, ami uralja a város látképét

A Pécsváradi Nagyboldogasszony templom, Pécsvárad barokk stílusú katolikus plébániatemploma 250 éves. Aki látni akarja, annak egy kis kaptatón kell a dombra felsétálnia.

Megbeszélt időben érkezik elénk Benkő László, a plébániai tanácsadó testületének elnökhelyettese, aki nemcsak a templom mechanikus toronyóráját újította fel, de majd segédkezik az orgona felújításában is. Öt millió forintra pályáztak, amiből a stációt is restaurálják mozaik- és kőrestaurátorok közreműködésével.

László a várbaráti körben is tevékenykedik, igazi lokálpatrióta, sokat mesél nekünk az 1757-től tíz évig épült templom történetéről. A templomkertben még mutat négy barokk, illetve neobarokk stílusú műalkotást: Nepomuki Szent János, Szűz Mária, Szent József és Szent Vendel szobrait.

Néprajzi gyűjtemény Pécsvárad belvárosában

A történelem folyamán számos család talált otthonra Pécsváradon, akik gazdagították a helyi társadalmat. A letelepült református magyarok, a betelepített svábok, majd felvidékiek mind hozzájárultak a város kiemelkedően gazdag közösségi életéhez.

Emlékház, ahol örökségünk tovább él’ - szól a szórólapon a felirat. És tényleg, a 2019-ben a Népi Építészet Program keretében megújult Pécsváradi Emlékház csupa régi, néprajzi tárgyat őriz. A Dózsa György utcai szép épület Kárpátiné Kovács Zita tulajdona- helyi védettség alatt áll.

Zita a takaros ház kapujában fogad bennünket és bemutatja a gazdag gyűjteményt: a felvidéki és a német emlékszobákat. Kovács Károly felvidéki asztalosmester utódai megőrizték a bútorokat, tárgyi eszközöket, iratokat, és nagy lelkesedéssel felvidéki emlékszobát alakítottak ki egykori lakóházukban. A sváb szoba berendezését Milter Józsefné Ritzl Anna ajánlotta fel nyilvános bemutatásra. Ebben a szobában levő bútorok, ruhák és használati tárgyak a szülei hagyatéka.

Zita időszaki kiállításokat is rendez, a közelmúltban több ezer darabos fejkendő és főkötő gyűjteményt, ott jártunkkor pedig maci kiállítást láthat a közönség.

Kedves Olvasónk! Ha az ország déli részébe tervez néhány napos tavaszi kirándulást, akkor megszállhat a Pécsváradi Élménytár épületegyüttesében lévő István Király Szálló-ban.

A várfalak között egy kényelmes reggelizés után csillagtúrákat tehet a fenti nevezetességeknél, és a korábbi cikkeinkben bemutatott Zengővárkonyba is csak néhány kilométer az út. A nyitvatartások változók, ezért javasoljuk előre megbeszélni az érkezést!

Pécsvárad sok érdekes történelmi és építészeti örökségének megtekintése után igazán megérdemlünk egy kis pihenőt. Felkeressük a Muskátli Csárdát és a Vogl Pincészetet. Gyertek velünk!