Birkás István, a Birkás Pálinkaház tulajdonosának nagy napja volt a szerdai, mert azért nem mindennapi dolog, hogy a vasi vadkörtéből készült pálinkája

eredetvédett lett, ráadásul ezt a sajtó előtt a Magyar Pálinka Házában egy miniszter jelenti be. Joggal gondolta és mondta is, hogy azért nagy dolog, mert a sikert a „vasiak” érték el, és ez példaként szolgálhat más régiónak is.

Biztos életének egyik legszebb napja október 11-e lesz, mert nemcsak Fazekas Sándor, de V. Németh Zsolt

környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár is gratulált neki ehhez a sikerhez.

Milyenek is az eredetvédett nedük? A pálinkák egy olyan csoportjáról van szó, amelyek földrajzi származása, előállításuk módja speciálisan meghatározott és körülhatárolt, és mint ilyenek, névhasználatukban az Európai Unión belül oltalom alatt állnak. Minden földrajzi eredetvédett pálinkára érvényes, hogy alapanyaga kizárólag a termékleírásban meghatározott településekről származó gyümölcsből, a területen fekvő szeszfőzdében szabad cefrézni, erjeszteni, lepárolni, érlelni, ágyazni, pihentetni és palackozni.

Az Eredetvédelmi programról azt érdemes tudni, hogy 2015-ben indult el, amelynek célja, hogy minél több magyar élelmiszer és ital legyen földrajzilag eredetvédett azért, hogy megfelelő minőségben jól láthatóan legyen jelen a belső és külső piacokon egyaránt.

A Magyar Pálinka Házában nemcsak a csodás metszésű üvegek, a szépen megtervezett címkék láthatóak,

de szép kivitelű, könyv is kínálja magát, a májusban bemutatott Pálinkakíválóságok könyve, amelyben szerepel a 2014-ben elindult Pálinkakíválósági Program is, és amelyben azokat a kiváló magyar pálinkákat mutatják be, amelyeket a Pálinka Országkóstoló versenyre benevezett italok közül a bírálók erre alkalmasnak ítéltek.

A pálinka történelméről annyit tudunk, hogy a magyarok már a Kárpát-medencébe érkezés előtt is találkozhattak a tömény italokkal, de az első írásos említést a magyar alkoholos italról 1332-ben tesznek. Ez az aqua vitae reginae Hungariae, amelyet lepárlással állítottak elő és gyógyszerként használhatták. A „magyar királyné életvize” a leírások mindegyike szerint a királyi udvarból származik, és az uralkodó Károly Róbert, vagy felesége Erzsébet királyné köszvényét kezelték vele. Az ital egy olasz orvos receptje alapján készült, feltehetően borpárlat volt, rozmaringos fűszerezéssel (in: Balázs Géza: A nagy párlat- és pálinkakönyv, 2012). Magyarországnak az Európai Unióhoz való csatlakozásakor sikerült elérni, hogy az uniós szabályozás lehetővé tegye a „pálinka” és a „törkölypálinka” megnevezés magyar nyelvű használatát. Az egységes uniós oltalom hatályba lépése óta a „pálinka” és a „törkölypálinka” földrajzi jelzés uniós oltalom alatt áll.

Írta: Bódi Ágnes

Fotó: aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán