Az 1848-as szabadságharc leverését követő megtorlás és nehéz gazdasági időszak után Deák Ferenc közreműködésével fokozatos enyhülés következett az 1860-as évektől. 1867-ben megtörtént a kiegyezés és Ferenc József megkoronázása. A Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete kitűnő ötlettel és összefogással felidézte a most 150 éves kiegyezés legédesebb részét, néhány süteményt azokból az időkből. Méghozzá úgy, hogy három a kor magyar és három az osztrák korabeli cukrászdák kínálatában szerepelt, kedvelt finomság volt, amelyet kicsit könnyített formában alkottak újra, miközben külső jegyeik megmaradtak. A hazai cukrászdák jelentkezhettek, hogy a süteményeket elkészítik és egységes csomagolásban együtt árusítják azokat. Az érdekes kezdeményezést patinás helyszínen, a várbeli Korona cukrászdában, sajtótájékoztatón mutatták be.

            Az 1867-es kiegyezést követő évtizedek polgárosodásunk aranykorát alkották, amelynek eredményeit azóta is csodálja a világ. Buda és Pest, majd Budapest, városaink, de kisebb településeink is ekkor nyerték el mai arculatukat – mondta az Ipartestület nevében Vojtek Éva, idézve Áder János köztársasági elnök újévi beszédét. – Nekünk, cukrászoknak ez az időszak hozta el a fejlődést. Európa kapui megnyíltak, számos céhlegény indult felfedező útra. A vándorlás azonban kétirányú volt, elég, ha a leghíresebb cukrászdáinkra, a Gerbaud-ra, a Hauerra utalunk. Ízek, receptek vándoroltak a monarchia határain innen és túl.

            Maczó Balázs, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum kutatója kortörténeti tájékoztatójában arról beszélt, hogy az 1882-84-es év a hazai cukrászipar megszületésének ideje, a kontárok kiszűrésére is ekkor került sor.

            Mészáros Gábor szombathelyi cukrászmester, aki összefogta a kiváló cukrászokat az ügy érdekében, bemutatta a kollekciót és a cukrászmestereket, akik a hat süteményt kiválasztották és újraálmodták. A receptek standardizáltak, a résztvevő, értékesítő cukrászdákban egységes plakát és szóróanyag ismerteti ezeket, egységes lesz az 1867-es feliratú doboz is, amelyben egységes áron fogják árulni. Az ipartestület vállalta a szakmai felügyeletet, hogy a résztvevő boltokban – eddig húsz cukrászda jelentkezett – ugyanaz a minőség kerül a vendég elé. Az alkalmat fel kívánják használni arra is, hogy a cukrász szakma iránti érdeklődést felkeltsék, ezért tartanak az üzletekben előadást is a kiegyezés koráról, a XIX. századi életről. A süteményeket november 6-tól 2018. március végéig lehet majd megvásárolni. Tárgyalnak osztrák cukrászdákkal is az értékesítésről.

            És mi lesz a dobozban?

            Anna szelet – készítője Mészáros Gábor (Mészáros cukrászda, Szombathely). Ez Bécs udvari cukrászatának, a mostani Demel elődjének az egyik leghíresebb tortája. Citromos csokoládé felvert, meglocsolva Amaretto likőrrel, tejcsokoládés tejszínhabbal, nugát krémmel, a tetején narancsízű glézinggel.

            Arisztokrata kuglóf – készítője Ipacs Balázs (Hisztéria cukrászda, Tápiószecső). A Monarchia idejében az egyik leggyakrabban készített süteményfajta, íz világát a lágy Cointreau adja meg.

            Blaha Lujza szelet – készítője Erdélyi Balázs (Frer cukrászda, Budapest). Egy szabadkai cukrászmester alkotta Blaha Lujza, „a nemzet csalogánya” esküvőjére. A művésznő nevével, aki kegyelmet kért a színpadról a díszpáholyban űlő osztrák császártól magyar honvédeknek, vált híressé. Málnás hab és finoman omló diós linzer tészta mellett megőrzi a biedermeier szín-, és ízvilágot.

            Esterházy szelet – készítője Szó Gellért (G&D Kézműves cukrászat Salgótarján). A keletkezését még mindig titok övezi. Jellegzetes ízei könnyebbek, a diódarabkák nagyobbak, de tiszteli a tradíciót.

            Indiáner – készítője Csuta Zsolt (Csákvár). A legenda szerint nagy sikerrel szerepelt Bécsben egy sötétbőrű művész az ottani operaházban. Pálffy gróf, aki a bécsi opera „gavallérjai közé tartozott, készíttette szakácsával a művész tiszteletére az „Indusfánkot”. Az édességnek az indián, vagy indiai művész színéhez kellett hasonlítani. A csokoládémázzal bevont öklömnyi piskótagolyó azóta is töretlenül népszerű. Kis meglepetést tartogat ez a változat.

            Rigó Jancsi és Clara Ward – készítője Varga Ádám (Mészáros cukrászda, Szombathely). A múlt század fordulóján egy párizsi étteremben játszott Rigó Jancsi cigányprímás, akibe beleszeretett Chimay herceg amerikai felesége, Clara Ward, és megszökött vele. A sütemény a virtuozitást és a harmóniát követi.

            Éltünk a kóstolási lehetőséggel, miközben Szász Szabolcs tangóharmonika művész játékával idézte a kort. A sütemények között mindenki megtalálta a számára legízletesebbet.

Írta/Fotó: Dr. Hajós Anna