Ismeretterjesztő szándékkal, a szakma népszerűsítésére, az oktatás és képzés számára pedig támaszkodási lehetőségként született meg Bihari Zoltán projektvezető, főmunkatárs összegző könyve, a Magyar cukrászdák és kávéházak címmel. Kiváló társszerzők segítették munkájában.

            A szegedi Nemzeti Értékek Könyvkiadó már eddig is fontos könyveket jelentetett meg, amelyek a hazai szellemi, erkölcsi és fizikai kincseinket tárják az olvasók elé. Megjelent kiadványuk a Jó magyar pálinkáról, a Jó magyar sörről, illetve a Mindennapi kenyerünk a pékségekről közöl fontos és érdekes tudnivalókat, olvasmányosan. Terveik között szerepel, hogy 2019-ben a méz mellett a nagy borkönyv megjelentetése, valamint angol nyelven a cukrászat bemutatása is sorra kerül.

            A kötet bevezetőjében bemutatkozik a több mint száz éves múltra visszatekintő Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete, amelynek a hazai mintegy 3000 működő cukrászda közül 400 a tagja. Olvashatunk egy fontos, a színvonalra vonatkozó mondatot: a cukrászda öröm és gasztro élmény, nem lisztfeldolgozó. Az ipartestület elérte, hogy a hagyományőrző sütemények hozzávalói, elkészítési módja rögzítve legyen az élelmiszerkönyvben, ezzel meghatározva a szakmai követelményt és a minimumot is, amelyhez hozzáadni lehet, ám elvenni belőle nem. A NÉBIH már büntetett ennek alapján krémes ügyben. Kitértek a szakképzés gondjaira és fontosságára. A testület további feladatának tartja a közönség képzését. Ezt szolgálja a több éves közös rendezvény a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeummal, ahol Vojtek Éva, a Magyar Cukrászat szaklap főszerkesztője segítségével ismerkedhetnek az érdeklődők alkalmanként napjaink kiemelkedő cukrászaival és készítményeikkel. Selmeczi László, a testület elnöke tisztelettel említi a Venesz-díjas elődjét, Pataki János aranykoszorús cukrászmestert, aki haláláig vezette a szövetségüket, és akinek a nevéhez fűződik a Magyarország tortája verseny útnak indítása. A Pro Tourismo díjjal kitüntetett mestert 2007-ben a Cukrászok, Csokoládé- és Fagylaltkészítők Világszövetsége elnökévé választotta. Nemzetközi megbecsülésének köszönhető, hogy 2010-ben hazánk rendezhette a junior VB-t.

            A hazai cukrászat kialakulására a párizsi, bécsi és a balkáni, főképpen török elemek hatottak. A királyi és főúri udvarokban már specializálódtak szakácsok az édességek készítésére, azután a reformkor adott lökést a fejlődésnek. Ki gondolná, hogy Pécsett 1789 óta kisebb-nagyobb megszakításokkal üzemel cukrászda? Hogy 1827 óta megszakítás nélkül működik a budai Várban cukrászda, ahol az első linzert készítették, amely nem az osztrák tartományi fővárosról, hanem Linzer Rudolf budai fiskálisról kapta a nevét? És a könyv a továbbiakban is tele meglepetésekkel, érdekességekkel és nagyszerű, eredeti receptekkel. Megismerhetjük a Monarchia korának kedvelt édességeit, közte Sissi ibolyafagylaltját, vagy lánya, Mária Valéria kedvencét, a Sacher tortát, a császár smarniját, az isler történetét. Nem hiányzik báró Hatvany Lili, vagy éppen az Új idők című lap által kiadott szakácskönyv néhány receptje. Szaloncukor, bejgli, a cukrászatok újvonala által kínált zöldségeket felhasználó sütemények, fagylaltok, fűszerek ugyancsak megismerhetők.

Végül pedig száz cukrászat: dinasztiák és első alkalommal üzletet nyitók, egy, vagy több üzletet üzemeltetők egyaránt szerepelnek a hatalmas, a hazai cukrászat életét napjainkban átfogóan bemutató, csodálatos fotókkal, receptekkel gazdagon illusztrált könyvben. 

Írta/Fotó: DR. Hajós Anna