Szerző: Barna Judit

Fotók: aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán

Tokaj-hegyalja ősi, szőlőtermelő települése Magyarország észak-keleti részén, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A festői szépségű, 1770 fős Mád fekvése rendkívül kedvező, bővizű patakokkal szabdalt völgykatlanban helyezkedik el, hegyek, dombok övezik. A domboldalakon folyik az évszázadok óta ismert és elismert szőlőtermesztés. A szőlősorok nagyrészt 15-50 százalékos lejtésszögűek.

 
Látogassunk el a gyönyörű Tokaji borvidékre!

Mivel a szőlő hő- és fényigényes mérsékelt égövi növény, így nyilvánvaló, hogy ezekkel az éghajlati sajátosságokkal minden szőlőtermesztő vidéknek rendelkeznie kell, azonban a különleges adottságú Tokaj-hegyalján a klímán kívül a talaj minősége is döntő jelentőséggel bír a szőlő termesztésében.

Tokaj-hegyalján már a honfoglalás előtt is éltek szláv és germán törzsek. A terület ugyanis vadászatra, halászatra alkalmas volt, sőt a puha tufában barlanglakásokat is ki tudtak alakítani. Bizonyítékul a község területéről előkerült cserépmaradványok, szerszámfélék, nyíl- és dárdahegyek szolgálnak. A szőlőt is ismerték már, hiszen a honfoglaló magyarok megtalálták és hasznos növénynek látták. No, ezekből a leletekből is építkeztek a következő generációk, a szőlőtermesztés komoly mezőgazdasági ágazattá alakult. A borvidék a 18. századra érte el a fénykorát, ekkor felvidéki munkások dolgoztak itt. A tokaji nedű híre messzire jutott, és mára Tokaj-hegyalja egyedülálló talaja világhírű hungarikum szőlőket érlel.

Minőségi borok Tokaj-hegyalja dűlőiről

A Tokaj-hegyaljai borvidék összesen 27 települést foglal magába. A terület a világ első zárt borvidéke volt, 1737-ben született meg az a királyi rendelet, mely felsorolta azokat a településeket, amelyek határában a tokaji bor előállításához alkalmas szőlő termelhető. Az elmúlt ezer év alatt kialakult szőlőművelési hagyományok érintetlen, eredeti formában való tovább élése és a borvidék évezredes egysége indokolta, hogy a világhírű borvidéket az UNESCO Világörökségi Bizottsága 2002-ben felvette a világörökségi listájára.

Ez a vidék rendkívül gazdag ajánlott, biztonságos, túraútvonalakban, amelyek közül több útba ejti a környék várait: Szerencs, Sárospatak, Regéc, Boldogkőváralja, Diósgyőr, Ónod, Füzér, Monok, Tokaj, és vízitúrákra is lehet kenuval, kajakkal vállalkozni a Tiszán vagy a Bodrogon. Zemplén régió mára az egyik legkedveltebb kerékpár-turisztikai célponttá is vált.

Aranyló furmint a pincében

Mád 20 működő borászatából kiválasztottunk egyet, a MádHill nevűt, hogy megkóstoljuk a 30 éves tokaji furmintjukat.

Az Árpád utcába érkezünk, ahol szinte a Mádi Szentháromság templom lábánál várja a csoportunkat Hullár Lajos tulajdonos az épület ajtajában. A harangozó éppen harangozott- ez a dolga- a szokatlanul hosszú harangszót délelőtt 10 óra körül egy elhunyt emlékére kérhette a rokonság ebben az órában.

Elhelyezkedünk a borászat terméskőből épített helységében masszív tölgyfa asztalokhoz, melyekhez stílusban illő, klasszikus kovácsoltvas csillár, ablakrács, gyertyatartó, falikarok társulnak. A festett üvegablakok szűrt fénye hangulatosan világítja be a két helyiséget, melyek lehetőséget adnak borkóstolóra érkező társaságok, csapatépítők, jelen esetben újságírók fogadására.

Lajos, mint egy helytörténész elmeséli, hogy Mád mennyi vihart élt át az évszázadok alatt, a törökök felégették, pestisjárvány, sáskajárás, jégeső, árvíz sújtotta a kis települést, majd a sok csapás után újra fejlődésnek indult, amikor II. Rákóczi Ferenc és nővére, Rákóczi Julianna 1700-ban megvásárolta a falut.

A nemespenészes pincében érik a tokaji 

A közel 3,5 hektáros birtokon gazdálkodó MádHill Szőlőbirtok és Pincészetet 2001-ben alapította Szarka László. A kis családi pincészet dűlői a Betsek, Őszhegy, Kishegy, Középhegy, Holdvölgy és Szilvás területén helyezkednek el. Az itt termett szőlőkből furmint, hárs- és muskotály borok, illetve ófurmint, 4-5-6 puttonyos aszú és aszúesszenciák készülnek.

A borkóstoló első tétele előtt még egy kis ismeretterjesztést is kaptunk a pincemestertől: Az egyedi termőtalaj, a különleges mikroklíma és a jellegzetes szőlőfajták egymásra hatásának eredményeként ezen a borvidéken évről-évre bekövetkezik az aszúsodás, vagyis a nemes rothadás.

A Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék riolittufába vájt pincerendszerének egyedülálló sajátossága a pincék falát vastagon borító nemes pincepenész, a Cladosporium cellare, ami a világon csak itt és a Rajnai borospincékben fordul elő. Ez a gomba fontos szerepet játszik a tokaji borok minőségének biztosításában, hiszen a tevékenysége révén alakul ki az aszúbor sajátos íze, illata, zamata és folyékony aranyra emlékeztető sötét aranysárga színe.

A jó borokhoz jó étel is dukál

Magas minőségű mádi borok előállítása érdekében szigorú hozamkorlátozási előírásokat követünk, ezért a leszüretelt szőlő mennyiségét 40 mázsában maximáljuk hektáronként. A növényvédelem, a drasztikus terméskorlátozás, vagy az érleléshez használt hordók kiválasztása is mind a kifogástalan borok előállítását szolgálják. Ezt bizonyítják az elért eredményeink is, több régiós és országos borversenyen kiválóan szerepeltek a boraink. A Riolit fantázianévre hallgató 2015 évjáratú Tokaji Furmintunk egyedi ízvilágát 2017-ben egy nemzetközi borversenyen Ezüst éremmel jutalmazták- mondja a pincemester.

Megtudtuk még, hogy a Tokaji Aszú Esszencia fél literes üvegben bizony közel ötvenezer forint. A borválogatás-kóstoló programok 7-71 ezer forint árban is lehetnek, ezek a rendezvények tartalmaznak a kóstoláson kívül elvitelre egy-egy palack száraz vagy édes Tokajit.

Hullár Lajos, akit a borkóstolók királyának is neveznek, a hat féle bora mellé saját készítésű fogásokat is felszolgál.

Élvezettel fogyasztottuk el a száraz borokhoz a sajtlevest és a palacsintatésztába göngyölgy csirkemellet, az édesekhez pedig a Rákóczi túrós pohárkrém került az asztalra.