Farsangi forgatag Panyolán

Farsangi forgatag Panyolán

Farsangi forgatag Panyolán

 

Szerző: Végh Nóra Judit

Fotók: aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán

 

„Látják, milyen csodálatos helyszínre házasodtam? Panyola a nyugalom szigete” – meséli büszkén egy mosolygós, fiatal nő, akivel megérkezésünkkor találkoztunk, majd rögtön pálinkával kínált bennünket.

 

 

 

Pálinka szombat reggel? Alap esetben eszünkbe sem jutna, azonban a panyolai pálinka olyan minőségű, hogy igazi orvosság – na, de erről még később…

 

Az ország észak-keleti csücskében, a Szamos, a Tisza és a Túr találkozásánál fekvő településre a VII. Hagyományőrző Farsang miatt utaztunk.

 

 

 

 

Lenyűgöző érzés volt látni, ahogyan az esemény az egész közösséget összekovácsolta. Szóba elegyedtünk más látogatókkal is, akik szintén a farsangra érkeztek. „Panyola egy nagy család, és minden erre járó vendéget ugyanolyan szeretettel fogadunk” – mondta Pótor Melinda, aki a kommunikációs feladatokért felel. Azt is megosztotta: akik már elköltöztek a 600 fős faluból, vagy a felmenőik itt éltek, a farsang alkalmából ők is visszajárnak Panyolára.

 

 

 

 

A helyiek nagyon vendégszeretőek. Ezt már akkor megtapasztaltuk, amikor ismeretlenül is mindenki köszönt az utcán. Igaz ez a vendéglátásra is. Ebédre ízletes töltött káposztával kínáltak, a bőséges adagból nem spórolták ki a hozzávalókat. A recept panyolai specialitás alapján készült, ahol édes káposztából főzik meg az ételt.

 

 

 

 

Az asztalon egymás között körbeadtuk a tejfölt, amire egy kedves helyi tanárnő megjegyezte: „mifelénk inkább paradicsomosan szeretik fogyasztani”. Ha már gasztronómia, a helyi szilvalekvárral ízesített csavart fánk feledhetetlen kulináris élmény. Miközben ettük, azon tanakodtunk, ezentúl másféle fánkkal már be sem érjük.

 

 

 

 

„Itt a pulyaszedő!” – aki nem ismerte volna fel Muhari Zoltán polgármestert a farsangi jelmezében,

 

 

 

 

a skandálását már biztosan észrevette, amelyen a lakosok is nagyot derültek, és a házak elől integettek a farsangi menetnek. A felvonuláson megelevenedett az állatalakoskodás hagyománya: a gólya, a kecske, a medve, a huszár. Kár, hogy mi nem öltöttünk jelmezt, de olyan jó hangulat volt, hogy csatlakoztunk a menet végére. A hagyomány eredetét a Széles Gyula alkotó és kiállítóház őrzi, ahol a helyi pedagógus fia és unokája fogadott bennünket, akik továbbviszik és gondozzák az életművét.

 

 

 

 

A polgármester úr és csapata egész nap és természetesen már a szervezés folyamatában is a kellemes hangulatú napért dolgozott. Csekély szabadidejében kora este sikerült leülnünk bővebben is beszélgetni, hogy meséljen nekünk a helyi szokásokról. „Csak akkor lehet a település gazdag értéktárát tovább életben tartani, ha folyamatosan őrizzük, megjelenítjük és gondozzuk azt” – véli a polgármester.

 

 

 

 

Kiemelte: „Az idősebb generáció emlékezete és Ujváry Zoltán professzor gyűjtőmunkája alapján élesztettük fel újra a hagyományokat”. „Sok energiát fektettünk bele, ugyanakkor abban hiszek, hogy akkor működik jól a rendezvény, ha ösztönösek és eredetiek maradunk” – teszi hozzá. Muhari Zoltán egyébként már 14. éve Panyola polgármestere, többször is újraválasztották. A siker titkáról szerényen nyilatkozik: „A bizalmat meg kell hálálni és tovább dolgozni a falu érdekeiért – nekem ez a küldetésem”. A polgármester felhívta a figyelmet Panyola és térsége természetföldrajzi és kulturális értékeire is. A turisták számára számos aktív pihenési lehetőség áll rendelkezésre, többek között kerékpárt és kenut is kölcsönözhetnek.

 

 

 

 

A farsangi program porták formájában épült fel. A felvonulás mellett a nap folyamán több izgalmas kulturális program részesei lehettünk: filmvetítés a csűrben a Szamosháti Fonó történetéről,

 

 

az Ököritói Fergeteges Táncegyüttes és a Szamosparti Nyugdíjas Klub előadása, citerajáték és lakodalmas – dramatikus játék.

 

 

 

Népszerű volt a pulyafarsang is,

 

 

 

 

amelyre idén először nemcsak a panyolaiakat, hanem a környékbelieket is meghívták. A szervezők álarc-készítéssel, kézműveskedéssel, táncházzal és jelmezversennyel készültek. Többen érkeztek Mátészalkáról is gyermekeikkel és csatlakoztak a közös farsangi mulatságra.

 

 

 

Az est fénypontja a Csalafinta hozomány című parasztkomédia volt a Rozsályi Hajnalpelika Kulturális Egyesület előadásában.

 

 

 

 

A történet fő szálát a nyelvi félreértéseken alapuló humor adta. A darab osztatlan sikert aratott, olyannyira, hogy nem tudtuk eldönteni, hogy a taps vagy a nevetés a hangosabb. Többen állótapssal fejezték ki elismerésüket a színészeknek alakításukért. Majd a hangulatot a Csipkés Zenekar koncertje fokozta tovább, ahol fiatalok és idősek késő estig együtt ropták.

 

Panyola a hűvös februári napon is hatalmas élményt nyújtott. Megpihentünk a város zajától, kedves embereket ismertünk meg, csak úgy haraptuk a friss levegőt,

 

 

 

élményekkel feltöltekezve és szívünkben honvággyal távoztunk. Aki kedvet kapott egy panyolai kiránduláshoz, tavasszal és nyáron még több programlehetőség kínálkozik, az augusztusi PanyolaFeszt kifejezetten rangos eseménynek ígérkezik, amelyen híres zenészek lépnek fel és világzenei produkciók is lesznek.

 

2020-02-18« Vissza
Ez a weboldal cookie-kat használ annak érdekében hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. További információk