Fotó: Barna Judit

Déli menü az Aranybikában, business lunch az IKON-ban és a sor folytathatjuk azzal, hogy kiállítás a MODEM-ben, édes ízek a Mignonban…

Komoly hasznot hozhat Debrecennek, hogy a CNN a várost ajánlja azoknak az utazóknak, akiknek elege van a tömegturizmusból - olvashattuk a napokban a világhálón. Az amerikai hírcsatorna ugyanis az utazási mellékletének 20-as listájára helyezte fel a hajdúsági várost Aberdeen, Malmö és Bern mellett azzal, hogy kiváló lehetőség azoknak, akik egy Budapestnél kevésbé zsúfolt magyar városba látogatnának.

A Tiszántúl legnagyobb városa, szellemi, kulturális és közlekedési központja

Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar megye székhelye. A megye lakosságának közel 40 százaléka él itt. Debrecenben tavaly 418 és fél ezer vendégéjszakát töltöttek el a turisták, ez 44 ezerrel több, mint egy évvel korábban, ami helyi rekordnak számít.

„Micsoda körülményeknek köszönheti Debrecen létrejöttét, azt nem tudom, de azt sem fejthetem meg, mi bírhatott rá harmincezer embert, hogy olyan vidéket válasszon magának lakóhelyéül, ahol sem forrás, sem folyó, sem tüzelő, sem építőanyag nincs”- írta Robert Townson angol utazó 1793-ban.

Az ezerhétszázas éveket most nem elemezzük, de kicsit megnézzük, hogy mit nyújt a város egy 21. századi nyári hétvégén?

Nagyállomástól a Nagytemplomig

Debrecen főutcája, a széles Piac utca, ahol a 16. századtól 300 éven át tartották a híres debreceni vásárokat. Mai látképét a 20. századba forduló években emelt egykori kereskedőházak határozzák meg. A színes, belvárosi épületek közül látványosan kiemelkedik a Debreceni Első Takarékpénztár rózsaszín palotája, a vörösréz sisakokkal díszített tornyos ikerbérház, valamint Debrecen egyik legszebb szecessziós épülete, a Városháza.

 Fotó: Barna Judit

A Piac utca a vasútállomástól, helyi becenevén nagyállomástól indul, a Kossuth térbe, a város főterébe torkollik. Itt található az ország legnagyobb református egyházi épülete, a Nagytemplom, valamint a Kossuth Lajos emlékére emelt bronz szoborkompozíció, a közel kétszázezer darab velencei üvegmozaik darabból kirakott városcímer, a Millenniumi szökőkút és az eklektikus stílusban épült Aranybika Hotel.

 Fotó: Aranybika

A tér számos szabadtéri rendezvénynek ad otthont egész évben, többek között augusztusban a Debreceni Virágkarnevál pompás, guruló szerkezetei vonulnak fel, több milliónyi színes virággal.

Írók szelleme a szobákban

Debrecen szívében, a Nagytemplom szomszédságában áll, mintegy száz éve, a történelmi hangulatú, híres Hotel Aranybika. A város legnagyobb befogadóképességű szállodája 1915-ben épült szecessziós stílusban, Hajós Alfréd, az első magyar olimpiai bajnok tervei alapján. Híre Európa-szerte hamar elterjedt, és csak úgy özönlöttek az irodalmi és művészeti élet nagyságai itthonról és külföldről is. Az Aranybika talán leggyakoribb íróvendége Móricz Zsigmond,

  Fotó: Barna Judit

aki szerelmese volt Debrecennek, sok irodalmi alkotása született a XXI. század elején az itteni márványasztaloknál.

Az évszázados múltú szálloda visszatérő vendége volt Szabó Magda is. A térre néző ’Szabó Magda’ szoba falát Turcsányi Béla festménye díszíti a népszerű magyar írónőről,

  Fotó: Barna Judit

aki Debrecenben született, hosszú éveket töltött el itt, ezer szállal kötődött a városhoz, és regényeiben többször felvillantja hajdúsági emlékeit.

Az írók emlékét kedvenc szobáik ajtajánál márványtáblák őrzik.

Felújításra vár az Aranybika    

A classic és superior épületekbe a világ minden tájáról érkeznek vendégek - tudtuk meg a hotel igazgatónőjétől, Szarvas Éva Lídiától- a régi szárnyban éppen teltház van. A francia-történelem szakot végzett fiatal nő a Lyoni Jean Moulin 3 Egyetem MBA diplomájával és a Debreceni Egyetem Vállalkozásgazdálkodási Szakértői diplomával a zsebében, Hajdúszoboszló legnagyobb szálláskapacitású szállodájában kezdte a szakmát igazgatóként.  Jelenleg nemcsak az Aranybikát, hanem a történelmi hangulatú Lovagteremmel rendelkező Óbestert is vezeti. Éva a két hotelben szinte egy időben van jelen, ha nem is testben, de lélekben biztos, mert beszélgetésünk alatt is fogadta a telefonokat. Nem lehet lazítani, mert a vendéget maximálisan ki kell szolgálni - mondja.

  Fotó: Barna Judit

Feladat van bőven a felújításra beadott többmilliárdos pályázat elbírálásáig, a támogatás megérkezéséig is.  Ausztráliából, bolgár közvetítéssel, hetente érkeznek csoportok és egyéni vendégek Izraelből, Oroszországból. A szoba ár reggelivel méltányos, a külföldiek szerint teljesen elfogadható. Több dicsérő szó hangzik el részükről a hotel patinás éttermének, az Üvegteremnek a szép kupolájáról, az óriás csillárról és a Bartók terem feletti francia szoborpárról. 

A városiak és a szállóvendégek örömére a hotel svédasztalos, 3 fogásos napi ebédmenüt készít 1500 forintért; nagy sikere van a nyugdíjasok, diákok, turisták körében, akik élvezik Kovács Zoltán mesterszakács, executive chef  tipikus magyaros ízeit és a barátságos árat.

A hotel tulajdonosa, Boros József vérbeli vendéglátós, az Aranybikában kezdte felszolgáló tanulóként. A menedzsment célul tűzte ki, hogy a városba települő autógyár területének előkészítésén dolgozó szicíliai munkások után, akik 3 hétig tartózkodnak a hotelben, a német cég vezetői és szakemberei is az Aranybikát válasszák majd szállásul. A tervezett felújítással alaposan bővülnek majd a szolgáltatások: wellness részleg és mélygarázs is szerepel az elképzelésekben.

  Fotó: Barna Judit

Boros József fontosnak tartja az egészségturizmust, mert Nyíradonyban felépített egy négycsillagos hotelt, exkluzív egészségügyi szolgáltatásokkal.

Tojás leves kannában

Az Aranybikától a Piac utcán haladva, néhány háznyira találjuk az IKON portálját, letisztult, egyszerű felirattal a bejárat tetején. A szecessziós ház eredeti homlokzata adta meg a vendéglátóhely ajtójának és kirakatának a jellegét a boltíves formákkal és a hívogató feliratokkal teleírt spalettákkal. Szemben a terasz, hétköznap délelőtt lévén, még csendes. Kívülről nem gondolnánk, hogy a bejárat mögött egy elnyújtott alaprajzú, pazar dizájnnal megalkotott, hangulatos világítású, modern berendezésű étterem tárul elénk.

  Fotó: IKON

Az üzletbe lépve világszínvonalú, kreatív tér fogadja a betérőt egy külső helységgel egy italra beugróknak, és egy bensőséges, exkluzív belső teremmel az étkezőknek. Thür Ádám siet elénk,

  Fotó: IKON

leültet, ajánlja a business lunchöt – nem tiltakozunk – rajtunk kívül a városban dolgozó, jól öltözött üzletemberek, és babakocsis fiatal pár ül az asztaloknál.

  Fotó: Barna Judit

A séf elmeséli, hogy került Debrecenbe az általa fine bistronak nevezett étterem-terasz-bár komplexumba 15 év Anglia után, ahol üzletvezető volt egy pubban Yorkshire-ben, olasz és francia szakácsoktól tanult, volt szakoktató, séfhelyettes egy Michelin-csillagos étteremben, főzött az angol királyi család tagjainak is, alaposan megjárta a vendéglátás ranglétráját.

Ádám sokat tapasztalt, amit nem Budapesten, hanem egy kisebb városban kívánt hasznosítani, ezért családjával, két gyerekével, akik Angliában születtek, Debrecenbe költözött. Szakácsokat irányít a konyhán, szervezi a munkát, mert az IKON a felszolgálókkal, kisegítőkkel, tanulókkal együtt egy kisebb üzem. Szezonális étlap szerint szerzik be a helyi alapanyagokat, amit csak lehet, saját maguk készítenek el a kézműves konyhában, minden nap friss kenyeret sütnek, házi tojásból gyúrják a tésztát, saját fűszerkertet gondoznak, a kényelmi termékeket kerülve a lehető legtöbb hozzávalót maguk készítik el. A zöldséget és gyümölcsöt a megbízható utánpótlás miatt importálják.

Közben érkezik a tojásleves teáskannában, a fantasztikusan kreatív tálalást csodálattal figyeltük. A lunch második fogása a fish and chips, tipikus angol recepttel, a hal sörtésztában kisütve, fekete palatáblán kínálva.

Fotó: IKON

Az IKON tagja a SVÉT-nek, a 17 Stílusos Vidéki Étterem összefogásának. Rendezvényük következő állomása szeptemberben Rácalmás, Jankovich Kúria.

Panel - lakótelepek hatvan éve

Lét, közösség, esztétika, kiállítás a MODEM-ben.  Süli-Zakar Szabolcs kurátorral beszélgetünk arról, hogy hogyan állt össze a napokban megnyílt kiállítás anyaga, milyen hatással vannak társadalmunkra, közösségünkre, az egyénre, sőt érzékszerveinkre, gondolkodásmódunkra a lakótelepek, milyen a panel színe, szaga, tapintása? Létezik-e lakótelepi identitás, van-e olyan fogalom, hogy panellakó? Mely művészek kapcsolódtak be ötleteikkel a kiállítás létrejöttéhez?

 Fotó: Keserue

A tárlat Debrecen és a régió paneles technológiával épült lakótelepeit kutatja, a tudomány, építészet és a művészet eszközeivel mutatja be. Érdekes installáció egy 49 négyzetméteres házgyári lakás a hatvanas évekből, amit tipikus belső berendezési tárgyakkal építettek meg az alkotók.

Az egykori keleti blokk városképi arculatát mai napig jelentősen meghatározzák a panelházak - Magyarországon közel 788 ezer lakás található panelépületben, ezekben él a lakosság ötöde. Talán a látogatók egy része is panelből érkezik a november közepéig megtekinthető kiállításra.

Debrecen tortája és fagyija

A város megirigyelte az Ország torta, Balaton fagyija és a többi címeket és tavaly meghirdették a saját tortájuk versenyét. A torták első helyezettje, a Debreczeni mézes-mázas fantázianevet kapta, a debreceni cukrászok összefogásának köszönhetően jött létre. Az alapreceptet Balogh István cukrász, a Hajdú-Bihar Megyei Cukrász Ipartestület elnöke és a Mignon Cukrászda tulajdonosa alkotta meg.

 Fotó: Barna Judit

Idén Debrecen fagyija díjért mérkőztek a cukrászdák - köztük a Mignon is- kifejezetten erre az alkalomra megálmodott fagylaltkreációit kóstolhatták meg a Virágkarnevál előtt az édesszájúak. A mesterek olyan különlegességekkel álltak elő, mint a Nagyerdei Randevú, a Gombóc Artúr, a Debreceni Álom, a Karneváli Álom, a Régimódi Vajkaramella vagy a Karnevál Királynője. Az éles versenyben a Debrecen fagyija címet a Régimódi vajkaramella pityókás körteszósszal nyerte el.

  Fotó: Barna Judit

Őszi gasztro újdonságok

Augusztusban a repülőtéren átadtak két új bisztrót, egy külsőt és egy belsőt, ami az úgynevezett schengeni indulónál kapott helyet. Szeptember 2-án megnyitott a Debreceni Nemzetközi Iskola (ISD). 56 óvodás és első osztályos gyerek négy csoportban kezdett járni a Pallag városrészben felépült exkluzív iskolába. A napi háromszori egészséges étkezést dietetikus állítja össze a számukra.

Egy villámlátogatás a városban közel sem tárja fel az Alföld sokszínű településének a báját, a történelmének és irodalmi örökségének emlékeit és nem utolsó sorban a gasztronómiai értékeit. Néhány helyszínt kiemelve mégis feltöltődve érkezik a látogató vissza a fővárosba, hiszen a megélt órák és találkozások igen értékeseknek mondhatók.

Írta: Barna Judit