Fotó: Világbéke

Szerző: Barna Judit

A National Geographic Irány a város! címmel,  reprezentatív  kutatást végzett a 18-65 éves hazai lakosság körében. Arra voltak kíváncsiak, hogy a turisták számára melyek a legkedveltebb magyarországi városok. Első helyen a főváros végzett, utána a második legnépszerűbb Eger, a harmadik helyen pedig holtversenyben Debrecen, Pécs és Szeged osztozott.

Egy másik városba való látogatásról a felmérők azt írják, hogy többen érkeznek a történelmi épületek, műemlékek miatt, de a legújabb modern létesítmények is vendégcsalogatók. A felmérésben szerepelt a legkedveltebb városnézős tevékenységek között a parkok, állatkertek, fürdők látogatása, és a sétálóutcán nézelődés és a teraszokon kávézgatás is. Vannak, akik a szabadtéri programokat részesítik előnyben, vannak, akik egy-egy színházi előadásra váltanak jegyet, vagy múzeumlátogatásokra érkeznek. A National Geographic mindenkit arra biztat, hogy minél többen utazzanak és ismerjék meg Magyarország történelmi városait, kulturális kincseit.

Nonfiguratívok a MODEM-ben

Megfogadtuk a NatGeo tanácsát és október első vasárnapján célba vettük a cívis várost. Az indián nyár napsütötte, langyos időjárása kegyes volt hozzánk, bár látogatásunk elsődleges célpontja zárttéri volt, méghozzá a MODEM, és az ott látható Párizsi absztraktok címet viselő kiállítás.

A 2021-es év egyik, ha nem a legnagyobb jelentőségű kiállításának ad helyet január 30-ig a MODEM, amely nagy sikernek ígérkezik, holott korántsem afféle behízelgő, romantikus gyűjtemény. Ötven év után először láthatja itt a virágzó korszak legjelesebb műveit a közönség. Az 1500 m2-es kiállítás középpontjában a világhírű, valaha volt legnagyobb hivatalos nonfiguratív csoportosulás, az Abstraction-Création áll, melyhez több mint 20 ország 100 művésze csatlakozott a harmincas években. Az absztrakt irányzat világszerte legjelentősebb alkotásai tekinthetők: Vaszilij Kandinszkij, Jean Hélion, Alexander Calder, Auguste Herbin, František Kupka és Jean Arp. Emellett világhírű magyarok, köztük Moholy-Nagy László, Alfred Reth, Étienne Beöthy és hazánkban elismert avantgárd alkotók, mint Tihanyi Lajos és Martyn Ferenc munkáit is először láthatjuk Magyarországon. A művek a párizsi Centre Georges Pompidou, a párizsi Galerie Le Minotaure, a bécsi mumok, a bécsi Belvedere és a Nantes-i Musée d'arts de Nantes múzeumokból érkeztek Debrecenbe.

A kiállítás, amely hároméves munka eredménye, a párizsi Sorbonne-on doktorált dr. Mészáros Flóra művészettörténész nemzetközi témákban végzett 15 éves kutatásain alapul.

Gasztronómiai élményekkel vár a Piac utca

A maradandó szellemi feltöltődés után nem sokat kellett sétálnunk a májusban nyitott a Pizza, Kávé, Világbéke felé. Az encsi Anyukám mondta Étterem tulajdonosai, a Dudás testvérek, Szabolcs és Szilárd – akik idén elnyerték a Gundel Károly díjat, a szakma legnagyobb elismerését -  szerencsésen rátaláltak Debrecen jó fekvésű üzlethelyiségére, a Piac utcából nyíló Csapó utca első sarokházában. A forgalmas helyszínen ipari stílusú dizájnnal, a mennyezetről lógó alumínium csővezetékekkel, a mosdónál bohókás festett fallal a fiatalokat célozzák meg elsősorban. Különlegesek a pult mögé, a falba épített sör és szódacsapok, nyáron fagyi is ”csapolható” egy kézmozdulattal.

 Fotó: Világbéke

A debreceni egyetem külföldi diákokat is fogad, nekik is kedvelt találkozási pontjuk lett a Világbéke. Rendelnek egy szögletes, római pizzaszeletet, mellé esetleg egy pohár pezsgőt, és egy Gianni Frasi lattét, befészkelődnek a fotelokba és jól érzik magukat.

  Fotó: Világbéke

A római tepsis pizza lényege, hogy nápolyi társával ellentétben nem kerek, hanem négyszögletes, a tésztája vastagabb, viszont könnyű, légies, roppanós, ami a kőmalomban őrölt lisztnek és a 48 órás kelesztésnek köszönhető.  A Világbéke tulajdonosai az üzlet első félévét eredményesnek értékelik, terveik között szerepel a vegán kínálat bővítése. A hideg idők beálltával melengető levest, forró csokit és forralt bort is kínálnak majd, és bővítik a helyben sütött desszertek választékát.

A Piac utca közepén, a Városházával szemben találjuk az IKON Étterem portálját, letisztult, egyszerű felirattal. A szecessziós ház eredeti homlokzatának boltíves bejárata meghatározza az ide belépő első benyomását.

 Fotó: Kovács János

Az Ikonnal egy olyan vidéki éttermet álmodtunk meg, ahol bár az ételsor magyaros alapanyagokra épül, mégis sikerül belecsempésznünk egy kis fine bistro stílust. Fontosnak tartjuk, hogy olyan hely legyünk, ahol az ételt nem kell elmagyarázni, de a vendég az első pillanattól a távozásig maradandó élményt kap - mondja Thür Ádám séf. Ádám 2005-ben költözött Angliába, ahol a szakmai ranglétra minden fokát bejárta, mielőtt Michelin csillagos étterembe került. Az Ikon konyhájába már a York University  executive chefjeként érkezett, ahol magasrangú személyeknek is főzött.

A pandémia az Ikont is próbára tette, de időben kitalálták, - és nagy sikere volt - hogy kiviszik családokhoz a karácsonyi ünnepi fogásokat, az összes kellékkel, abrosszal, evőeszközzel együtt.

A idei, szezonális őszi étlap borítóján stílusos a hamvas szilvák fotója, belül a kínálat pedig helyi alapanyagokról és saját készítésű hozzávalókról árulkodik. Visszatértek a külföldi üzletemberek és turisták, akik az olyan hagyományos magyar ételeket is előszeretettel keresik, mint a szürkemarhából készült bográcsgulyás és a sült szilvás gombóc. Különlegességeket kedvelő vendégek fogása a Bükkből származó muflongerinc csicsókával és rókagombával. Ádám elújságolta, hogy a vírus két éves tombolása alatt is több vendéglátóhely nyitott a Piac utcán, és a jövőben, a város vezetésének támogatásával, további éttermek is bővítik a gasztronómiai kínálatot.

Az Ikontól egy háznyira áll a rózsaszín homlokzatú Belga Étterem&Hotel. A 20 éve itt dolgozó Szilárd Attila üzletvezető sokat tud az 1800-as évek végén fogadónak épült műemlék házról, a belga franchise-ról - aminek része a berendezés és a dizájn is- és a 35 féle belga sörről. A nyüzsgő belváros egyedi hangulatú étterme felett a szobák a szemközti Városházára nyílnak.

Fotó: Belga étterem

A belső termek egyik falán 1945-ös évjáratú étlapot fedezünk fel, de inkább a mait böngésszük. Pataki Zsolt séf a minőségi, válogatott alapanyagokat helyezi előtérbe, mert a Hortobágyról szállított bélszín és kappan ízének nincs párja. A konyhán a kreatív ötletekből sincs hiány: parajjal és céklával színesítik a levesekbe főzött tésztákat, a harcsapaprikás mellé is zöld-fekete tészta a köret. A hagyományos klasszikus belga ételek, mint a talicskás leves, az étterem specialitása, ezt a törzsvendég orvostanhallgatók kedvelik leginkább. Érdekesség a tableten nézegethető étlap, szép fotókkal és az ételek leírásával.

Séta Szabó Magda városában

A napsütéses őszi napokat érdemes kihasználni és minél több időt tölteni a szabadban, ám Debrecen a hűvösebb napokban, hetekben is megannyi tartalmas kikapcsolódási lehetőséget és gasztronómiai élményt kínál. A programok tárháza széles: elmerülhetünk Csajkovszkij zenéjében az Orosz Zenei Napokon, megnézhetjük Szabó Magda népszerű Az ajtó című regényének színpadi feldolgozását, megismerhetünk a város szimbólumával, a Debreceni Református Nagytemplommal. De utazhatunk is, hiszen nem messzire a várostól, hiszen a Zsuzsi Erdei Vasút az őszi színekbe öltözött Erdőspuszták mesés tájain kínál nagyszerű programokat a hétvégén.

Debrecen további turisztikai hírei és programajánlatai: https://visitdebrecen.com/hu/