A tavaly év végi statisztika szerint az UNESCO Európában 70 geoparkot ismert el, és tart nyilván. Köztük szerepel 2016 óta a Novohrad-Nógrád Geopark, mint ennek a hálózatnak a tagja. Félmegyényi területet ölel fel a gondoskodásuk, feladatuk a területfejlesztés segítése és a turisztikai lehetőségek bővítése. A központjuk Salgótarjánban van, de az újságírók számára szervezett, bemutatkozó útjuk során tapasztaltuk, minden természeti értéket és hagyományt egyformán a szívükön viselnek. Partnereiknek megnyerték a helyi önkormányzatokat, az erdészeteket és a területen lévő nemzeti parkokat. Átlépik munkájuk során a szlovák határt is, segítenek az ottani, hozzájuk kapcsolódók kulturális és természeti kincseinek megismertetésében.

            És kincseket nem nehéz találni! Különleges geológiai értékek kerülnek elénk: az egykor itt működő vulkánok lávakitöréseinek nyomai, mint a béri andezit, vagy a vulkáni kürtők, a Medves magyarországi legnagyobb kiterjedésű bazaltfennsíkja, íves bazaltoszlopok, bazaltorgonák, érintetlen erdők, ahol minden a természet rendje szerint történik, nincs fakivágás, ritkítás.  Aztán ott vannak a középkori várak, és elsősorban az itt élők, akik mélységesen tisztelik hagyományaikat, ápolják azokat és szívesen mutatják be az érdeklődő ide érkezőnek.

            Az első helyszín, ahová eljutottunk, az autóúttá szélesedő 21-es út közelében, Tar település, amelynek egy dombja nyújtott egészen furcsa élményt. Fenn, ha a dombtetőre érkezünk, ott áll egy sztúpa, az öt természeti elemet szimbolizáló buddhista vallási építmény,

 

 

egyike a Magyarországon látogatható három ilyennek. Gazdag jelképrendszerét csak a hívők és a kutatók értik meg, de bárki, aki felhalad a dombra és egy kicsit érzékenyebb az átlagosnál, nyugalmat és békét érez, legszívesebben ülne és maradna, nézné a szél tépte, bűnbocsánatokért esdő zászlókat (ha szétfoszlanak, a bűn megbocsátást nyer). A sztúpa belsejében forog az óriási vörösréz imamalom,

 

 

rajta számunkra megfejthetetlen szöveg. Van egy kis oltár, virágokkal, és közel a bejárathoz mozaikkép, amely az első magyar buddhista szentet, Körösi Csoma Sándort ábrázolja. A külső, a dombtető az, ami továbbra is hív, a béke szigete.

            A közeli Kazár oszlopos tornácú palóc házai,

 

 

díszes, faragott fa homlokzatukkal csábítják megállásra az átutazót. Gecse Ákos polgármester

 

 

a település hagyományápoló közösségét emeli ki, miközben egy palóc menyecske, Nagy Jenőné bemutatja a tájházban a híres kazári népviseletet,

 

 

amelynek némileg egyszerűsített formáját már a „cseppek”, vagyis három éves kortól viselték a kislányok is. Azután 12 évesként kaptak „vizitkét”, kabátkát bélelt kasmírból, gangát, azaz kötényt, de csak másfél szelest. A felnőttek feketeszárú csizmát hordtak, patent fehér harisnyával, hosszúszárú alsóval, ezen pendelyt, keményített alsószoknyát,

 

 

gyolcs fehér inget, kasmír, vagy selyemszoknyát. A nyakra kaláris, a fejre „fékető” került; rózsás, vagy brosstűs, ezüst, vagy arany. A nyakravaló is kasmírkendő volt. 36 éves kortól szigorúan kendőt hordtak a főkötő helyett. A férfiviselet jóval egyszerűbb, fekete csizma, fekete nadrág és fekete kordbársony kabát kétsoros gombolással. Az ing elejét hímzés díszítette. Ezt a múzeumban éppen nem nézhettük meg, mert egy közeljövőben házasuló vitte el mintának a szabóhoz.

            A település különlegességei a palócházakból kialakított múzeumok. Van gyufacímke, vasaló, mackó, és baba,

 

 

valamint bányászmúzeum. Az utóbbiban a helyi bányászati kellékek láthatók,

 

 

egészen a díszruhákig. Emléket állítottak az itt egykor működő bányának, és mindazoknak, akik ott vesztették életüket. Az egykori magtár

 

 

a település egyik közösségi színtere, itt működik a 36 Jó Palóc Közhasznú egyesület munkaszervezete, vannak benne tanácsadó és civil irodák, ifjúsági klub, információs pont, könyvtárhelyiség és otthont ad a több mint száz falvédőből rendezett kiállításnak.

 

 

Mint palóc hagyományait őrző település, az egykori ételeiket sem felejtik el. Nagysikerű a laskafesztiváljuk, elsők voltak a gasztronómiai fesztiválok között ezzel az ötletükkel.

 

 

Mintegy ötven csapat méretteti meg magát ilyenkor, ezzel a különleges módon készülő tésztával, illetve a régi ételeikkel. Augusztus 20-án tartják a Kazári Búcsút, amelynek a fénypontja a Nemzetközi Néptáncfesztivál, külföldi és belföldi fellépő csoportokkal. A Kazár táncegyüttes fiatalokból áll, az énekegyüttes pedig idősebbekből.

            Bár a megyében számos helyen találunk az egykori bányászatra utaló emlékeket, kiállításokat, a legérdekesebb, mert magunk is átélhetjük az egykori nehéz fizikai munkát és a folyamatos félelmet jelentő körülmények okozta megterhelést, az a Nógrádi Történeti Múzeum Bányászati Kiállítóhelye,

 

 

ahol a mintegy 280 méternyi vágatrendszerben, miközben sűrűn koppan a védőkobakunk a födémben, haladunk tócsán, lépcsőn. Közben halljuk a csillék hangját, bányászok és bányászlovak viaszfiguráit kerüljük.

 

 

Látjuk az egykori, ma múzeális gépeket, a kézi eszközöket. A külszíni skanzenben pedig mozdonyok, szállítóeszközök, biztosító berendezések járhatók körbe.

És már Salgótarjánban vagyunk, ahol egy cukrászdában igyekszünk megismerni az élet édesebb oldalát. A két Szó fiú és édesanyjuk kívülről érkezett a pályára, ám mostanra igazán büszkék lehetnek a teljesítményükre. A családi cég 2014-ben kezdett, és már a következő évben az „Ország tortája” versenyt megnyerték, majd 2016-ban is az Őrség zöld aranya elnevezésű tortájuk lett a győztes, a Zuzorka pedig második lett. Napjainkban Szó Gellért esélyes a felvételre a RELDE desserts világbajnok cukrászok egyesületébe.

 

 

Magam már tavaly kóstoltam a hazai cukrászok által közösen kitalált és megvalósított, 1867-re emlékeztető, korabeli ízeket megidéző „Édes kiegyezés” összeállításba készített Esterházy szeletüket. Akkor is, most is élmény volt. Az alapanyagokat a környékükről szerzik be, a lisztet is saját kőmalomban őrlik, hogy a művelet után az ne legyen két-három napnál régebbi, és ez az eljárás nem melegíti fel a lisztet. Szó Dániel, a másik testvér édes kovásszal készült croissanttal nyert versenyt. Az általa előállított és őrzött kovásszal 15 féle kenyeret készít. Most Szó Katalin elmondta, szeretnének a református egyház alapítványával és hazai cukrászatokkal összefogva, egy „maci desszertet” készíteni, amelynek minden egyes eladott darabja után támogatást kapnának a jótékony célú tervek. Az új sütemény, amely várhatóan ősszel jelenik meg, ülő maci alakú, képviselőfánk jellegű, vaníliás és csoki ízesítésű lesz.

Etes egykor ugyancsak bányásztelepülés volt, körben már lezárt aknák veszik körül. Most nyitnak a turizmus fellendítése felé. Bár mintegy nyolc éve komoly vonzerőnek számít az Öregetesi pálinkafőzde, ahol hagyományos kisüsti technikával – persze már üzemi szinten készül ez a rövidital. Vörösréz,

 

 

kétlépcsős lepárló berendezés működik, anyagának és a technológiának, valamint a főzőmester szabályozásának köszönhetően illatos, ízét hosszan tartó párlat keletkezik. Készül alma, körte, szilva, cseresznye, vadkörte, meggy, kajszibarack, Vilmos körte, birs, som, kökény,

 

 

valamint többféle szőlőpálinka is. Valószínűleg senki nem tudja végigkóstolni egyszerre a szortimentet, általában a pálinkakedvelők ragaszkodnak egy-két ízhez. Ám itt különlegességekkel is lehet találkozni. Egyet kiemelnék, a Borzagot.

 

 

Ez a palócvidék jellegzetes gyümölcséből, a gyalogbodzából készül, karakteres, férfias ital. Volt idő, amikor patikában árulták. Szívesen látják a vendégeket a főzdelátogatásra, előzetes bejelentkezés után, és kellemes, kötetlen beszélgetés során lehet megismerkedni mind a gyártás folyamatával, mind saját befogadóképességünkkel. A gyönyörű vidék

 

 

és a pálinkafőzde megkívánta egy vendégház létesítését is, ugyancsak a palóc hagyományokra építve. A szobák kényelmesek, barátságosak, van közöttük mozgássérültek számára kialakított. Az étterem pedig elkápráztat az ételek finomságával

 

 

és a kiszolgáló személyzet kedvességével.  Volt például az étlapunkon rozmaringos galambleves, májas töltikével, narancsos kacsamell, baconbe tekert, juhtúróval töltött gomba, vargányás vadpörkölt, knédlivel és fagylaltos palacsinta.

 

 

És mosolygott a szakács, mosolyogtak a pincérek!

A Medves fennsík egy óriási bazalttakaró mintegy 520-570 méternyi tengerszint feletti magasságban.

 

 

A vulkáni réteg 11-től 107 méteres vastagságig terjed. Mintegy kétharmada jut Magyarországra, rétek, legelők, ligetek tarkítják. Kényelmes sétaúton lehet feljutni, de biciklis

 

 

és lovas túrákra is alkalmas. Nagyon szeretik a fotósok, mert gazdag madárvilága és több éghajlatra jellemző növényzete mindig nyújt érdekes képre valót. Télen a hóban medvenyomok is fogadták az arra járókat.

A magyar és szlovák határon áll Somoskő vára.

 

 

Mielőtt megindulunk felfelé, látjuk azt a kunyhót, amelyben Petőfi Sándor 1845-ben meglátogatott. Itt húzódik az Ipoly Erdő Zrt. vadasparkja, dámvadakkal, muflonokkal, őzekkel és vaddisznókkal. A vár maga már szlovák területen van, részben megtörtént egyes helyiségeinek a rekonstrukciója. Talán mégsem ez az igazi élmény, hanem a szlovákiai oldalon lévő tanösvény egyik látnivalója, a bazaltömlés,

 

 

amely 500 méter magasságból folyt alá egykoron, a vár építkezéséhez részeit felhasználták, de még így is 16 méter hosszú oszlopok helyezkednek el bazaltsíp formában.

Az utolsó állomás nekünk a Salgótarjánhoz tartozó Eresztvény volt, a Geopark látogatóközpontja,

 

 

valamint a hozzá kapcsolódó Salgóbánya egykori kaszinójából kialakított rendezvényház. Mindkét helyen diák és céges csoportok számára rendeznek programokat, szerveznek túrákat, de esküvői helyszínnek is gyakran használják ezeket. Kiállítás emlékezik a rendezvényházban az itt született Zenthe Ferenc színművészre. Az üzemeltetők helyi termelők áruit értékesítik, illetve használják fel, ezt szeretnék kiterjeszteni szlovák partnereikre is. Mézeket, gyümölcsborokat, lekvárokat, söröket. Kedveltek az ismeretterjesztő túrák és előadások, működnek erdei iskolaként is. Céljuk – mint Hegyi Péter turisztikai munkatárs, valamint Drexler Szilárd programszervező

 

 

kiemelte, a természet közeliség előtérbe helyezése. Hatalmas összegeket fordítanak turistaház felújításra, új, magas színvonalú faházak beszerzésére. Kölcsönözhetők kerékpárok, kétkerekű utánfutóval a kicsiknek.

            A Geopark népszerűsítését szolgálja, amikor itt várják azokat, akik szeretik a szép tájakat, örömmel fedeznek fel új vidékeket és szívesen megörökítik fotóikon.

 

Írta: Dr. Hajós Anna

Fotók: aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán