Szerző: Barna Judit

Fotó: aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán

A Szépművészeti Múzeumban december első hetében megtartott rendezvény mérföldkövet jelent Budapest turizmuspolitikájában. A Főváros, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a turisztikai és gazdasági szektor szereplői közösen jelentették be a Fővárosi Turisztikai Kerekasztal teljes megújítását, amely új alapokra helyezi a városi turizmus irányítását, együttműködési rendszerét és stratégiai jövőképét. Az eseményen megjelentek a turizmus fontos szereplői mellett a kulturális élet, a városi közlekedés szervezés, a nagyobb rendezvények szervezői és az önkormányzatok képviselői, valamint turizmussal foglalkozó tematikus lapok újságírói.

A felszólalásokat Karácsony Gergely főpolgármester indította: „A turizmus feladatai nálunk vannak, de a bevételek máshol landolnak – együttműködésre van szükség a főváros turizmusában.” A főpolgármester beszédében hangsúlyozta, hogy a turizmus fejlesztésének és működtetésének terhei döntő részben a Budapestet érintik, miközben az ebből származó idegenforgalmi adó a kerületeknél csapódik le. Elmondta, hogy Budapestnek olyan új turisztikai irányítási modellre van szüksége, amelyben a felelősség, az együttműködés és a forráselosztás egyensúlya megteremthető. Kiemelte, hogy a fővárosi turizmus jövője nem pártpolitikai kérdés, hanem a város hosszú távú élhetőségét, gazdasági erejét és nemzetközi versenyképességét meghatározó stratégiai ügy.

A főpolgármester hangsúlyozta: a turizmus fejlesztéséhez az állammal való együttműködés is nélkülözhetetlen, különösen a rakpartok, a hajóforgalom és a közterek jövőjének alakításában. Hozzátette, hogy az új Kerekasztal nem egy szűk szakmai csoport fóruma lesz, hanem a város, a kerületek, a vállalkozók és a civil szféra együttműködésének tere.

Nagy Elek a Magyar és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnökeként rámutatott, hogy Budapest turizmusa évente több mint 1000 milliárd forintos gazdasági teljesítményt jelent, 85 ezer ember számára biztosít munkát, és a főváros adja Magyarország GDP-jének 37%-át. Mint mondta, ez a tény önmagában is jelzi, hogy a fővárosi turizmus jövője nem kizárólag helyi ügy, hanem országos gazdasági kérdés, ezért közösen nyithatjuk ki a következő tíz év lehetőségeit.

Beszéde hangsúlyosan köszöntötte a Sziget Fesztivál megújulását és tíz évre szóló fővárosi megállapodását. A kamarai eredmények sorában felidézte az „Újra Nyitva Budapest” programot, amely a pandémia alatt egyszerre nyújtott segítséget a vendéglátóhelyeknek és adott elismerést mindennapi hősöknek. Beszélt a vidéki egészségügyi dolgozókat Budapestre invitáló városnéző kezdeményezésről, a régiók turisztikai összefogását erősítő kiállítási szereplésekről, valamint a Duna turizmusának védelméről is. Zárásként megerősítette, hogy a BKIK készen áll aktívan részt venni egy új, modern és megvalósítható turizmusstratégia kialakításában.

Szatmáry Jahl Angéla, a BKIK kereskedelmi tagozatának elnöke hangsúlyozta, hogy a turizmusban működő kis- és középvállalkozások jelentik a budapesti turizmus gerincét. Éppen ezért az új TDM-modell egyik legfontosabb célja, hogy a vállalkozók valódi, érdemi beleszólást kapjanak a város turisztikai folyamataiba. Elmondta, hogy az új rendszer nem csupán adatalapú és átlátható struktúrát teremt, hanem kiszámíthatóbb működést is biztosít. Rámutatott, hogy az egységes Budapest-márka, az összehangolt programok és a közös fejlesztési projektek olyan előnyöket teremtenek, amelyek különösen a kisebb vállalkozások számára jelentenek új lehetőségeket.

Kiemelte, hogy a mai szakmai rendezvény annak a korszaknak a kezdete, amelyben a turizmusirányítás valóban a város és a vállalkozói ökoszisztéma együttműködésére épül.

Baráth Gergely a fővárosi új menedzsment és a stratégia kialakításának szakmai vezetője, a Kerekasztal házigazdájaként a korábbi időszak lezárásáról beszélt. Kiemelte, hogy ha Budapest valóban versenyképes, élhető, szerethető és fenntartható várossá akar válni, akkor meg kell szüntetni a régi struktúrákat, ki kell lépni az elavult rendszerekből. Elmondta, hogy a Fővárosi Turisztikai Kerekasztal 2014 óta tartó akadozó működését lezárták, és egy új rendszer elindítását jelentette be. A jelen nem hierarchiákat kíván, hanem hálózatokat; együttműködő ökoszisztémát; visitor economy szemléletet; közös társadalmi felelősséget. Hangsúlyozta, hogy Budapestnek új, felelős márkára van szüksége: tervezik a Budapest Visitor Economy Tanács névvel kooperatív munkacsoportokat hoznak létre:

• Governance és Desztináció Menedzsment
• Adat elemző obszervatórium és monitoring
• Rezidens és tér(használat) menedzsment
• Fenntarthatóság és klíma
• Márka, Visitor Experience és kommunikáció
• Munkaerő és kompetenciafejlesztés
• Városüzemeltetés, mobilitás és turizmus
• Innováció és Living Lab és pilotok”

Zárásként felhívást intézett a jelenlévőkhöz: akinek fontos a város jövője, kapcsolódjon be a munkacsoportokba, járuljon hozzá, formálja velünk a közös irányt.