Svédországban – mint általában az északi országokban és Oroszországban is – édesszájúak az emberek. Talán régen kellett a sok szénhidrát a nagy hidegben? Találunk cukrot a heringszószban, a kenyérben, a sok kávét, teát sem mindig cukorpótló édesíti meg.

Ötórai tea helyett szinte egész nap kávét isznak az emberek (a gyerekek is egészen hamar, persze nem magyar eszpresszót vagy olasz ristretto-t) és ezek mellé jól illenek az édességek.

Természetesen minden nagyobb kávézóban, cukrászdában tartanak hagyományos, klasszikus süteményeket. A legnépszerűbb a mandulatorta, a zöld marcipános tetejű hercegnő torta - hasonlókkal az IKEA-ban is találkozunk – de nagyon népszerű a Napóleon-torta is, amelynek málnás-cukros-roppanós a teteje.

Milyen a svéd Budapest torta? KERETBE

A Budapest torta – vagy inkább tekercs - a másik sztár, de még eddig senkivel sem találkoztam, aki meg tudta volna mondani, miért éppen a magyar főváros nevét viseli ez az édes-habos költemény.

Íme, a receptje.

Szükséges hozzá 6 tojásfehérje, 3 dl cukor, 1 csomag hidegen kikeverhető vaníliás pudingpor, 10 dkg durvára darabolt dió vagy mogyoró, 3 dl tejszín, 4 evőkanál tisztított, szeletelt mandula, apró kockákra vágott mandarin vagy sárgabarack befőtt
A tojásfehérjét pici sóval vagy kevés citromlével, esetleg ecettel, valamint a cukorral nagyon kemény habbá verjük fel. Belekeverve a vaníliás pudingport, és a darabolt diót vagy mogyorót, a masszát egy sütőpapírral kibélelt tepsibe öntjük, elsimítjuk 2 ujjnyi vastagon. Előmelegített sütőben, 200 Celsius fokon 15-20 percig sütjük. Amikor elkészült a tojásfehérjés lap, rákenjük az ugyancsak kemény habbá vert tejszín felét, majd rászórjuk a mandarin- vagy a sárgabarackbefőtt darabokat és a szeletelt mandulát. Ha már óvatosan feltekertük, kívülre is tejszínt kenünk, majd mandarinnal és mandulával díszítjük. A tálalásig hűtőben kell tartani.

Norvégiában Budapestkake névre hallgat e sütemény.

Semla-nap és sáfrányos csiga

Talán a legrégebbi svéd süteményféle a 12. századból származó semla, - tejszínes-marcipános töltött buci - valamint a karácsonykor oly népszerű sáfrányos-mazsolás, kis duplacsigaszerű kalács. Hajdanán főleg februárban sütötték a semlát, de ma már egész évben nagyon kelendő, egy év alatt 40 millió darabot adnak el belőle (Svédországban 9,6 millió ember él.) Ebben persze nincsenek benne az otthoni sütésűek. A semlának külön napja van! Március 4-én amikor csak ezen az egy napon, 5 millió darabot adnak el belőle. A legtöbb munkahelyen divat, hogy a munkaadó veszi ilyenkor az alkalmazottaknak ezt a hagyományos süteményt. A délutáni vagy délelőtti kávézáshoz (amelynek időtartama minden munkahelyen engedélyezett) ezen a napon sok helyen semlát csipegetnek. Ezen az egy napon – egy felmérés szerint - 1,6 millió ember majszol semlát egyszerre az irodában, iskolákban, üzemekben…

A szupermarketekben sokféle kész tortát lehet kapni, frissen vagy fagyasztva, és igen széles a különféle csokis, gyömbéres, narancshéjas kekszek választéka is. Ezek azért is népszerűek, mert ha nagyon zord az idő, és rengeteg a hó, alig lehet kimozdulni a szigetekről (amiből sok ezer van az országban) ám jó, ha akad otthon ropogtatni való a kávé mellé. Elegánsabb vendégségkor minimum hétféle süteményt illik feltálalni a kávéhoz, és jobb családoktól elvárják, hogy mindegyik házi sütésű legyen.

Manapság természetesen mindegyik szigeten van villany, telefon és wifi, így nem gond bespájzolni a mélyhűtőkben egész tortákat, parfékat, és sok-sok fagylaltot. (Akárcsak több vekni kenyeret.) A svédek – hasonlóan az oroszokhoz – nagy fagylalthívők és a mínusz 20 fokos hideg sem riaszt el senkit a fagylaltozástól, persze a meleg szobában.

De nemcsak a hagyományt éltetik, követik a legújabb trendeket is. A macaron már pár éve nagy divat, a madeleine-hez és a financier-hez hasonlóan. Hasonlóképpen tarol a cupcake és eme külföldi sütik mini-változatai.

Cronut, cheese cake, icecaron

A legújabb trend a cronut, ami nem más, mint egy croissant, fánkszerűen kisütve. Ezt egy New York- i sütöde árusította először a fáma szerint, és egy francia származású cukrász, Dominique Ansel találta ki. Annyira népszerű volt egy időben, hogy két órát is sorba álltak érte az emberek a sütöde előtt. Körülbelül 5 dollárba került, de mivel nagyon hamar elfogyott, így az interneten is elkezdték árulni Ansel szabadalmaztatta a cronut-ot, de nagyon sokan utánozzák így is, Tokiótól Sydney-ig, és már Svédországban is meg lehet kóstolni.

A cronut ötleteket adott a cukrászoknak és a bloggereknek arra, hogy további hibridekkel kísérletezzenek. Így született meg a crookie (egy cookie belesütve egy croissantba, valamint az icecaron, ami a macaron és a fagyi keveréke. A svéd hagyományos semlát is keverik a francia macaronnal, sőt, az amerikai cheese cake-et kisütik vajastésztában. A trend tehát a hibrid, a keresztezés.

A sikeres cukrászok és séfek olyan népszerűek Svédországban, mint a színészek vagy énekesek. Ilyen például Roy Fares, akiért ezrek rajonganak. A hobbi cukrászok is nagyon lelkesek, és egyre több újdonságot találnak ki.

Megbecsülik az ételt

A kenyérválaszték (is) bőséges. A kemény, ropogós, vékony, barna kétszersülthöz hasonló knackebröd félék között kedvencem a középen lyukas változat, amelyet hajdanán a parasztházakban egy rúdon tároltak, praktikus okokból. Ezek sem romlottak el hónapokig, márpedig a zord időben nem lehetett csak úgy gyalog vagy szánon elugrani egy élelmiszerüzletbe. Bármilyen hihetetlen ma, a világ egyik legmagasabb életszínvonalat és szociális ellátást produkáló országában a XIX. és XX. század fordulóján éhínség dúlt, másfélmilliónyian vándoroltak ki Amerikába, már akik szerencsésen átjutottak az óceánon. A krumpli volt az egyetlen élelmiszer, ami csillapította az éhséget, és ami ma is nagy becsben áll.

Meg is becsülik az idősebb svédek az ennivalót – nem dobnak ki semmit és csak annyit vásárolnak mindenből, amennyi elfogy. Talán ezért sem szokás vendégség esetén a túl nagy trakta és a túlzott kínálás – persze, ünnepek idején szinte minden családban dúsgazdagok a (svéd)asztalok.
A kenyérválaszték ma már természetesen óriási, a hazai fajtáktól a francia bagettig, az ázsiai pitákig és a mexikói tortilláig sokféle kapható. A legfinomabbak számomra a kissé édeskés svéd barna cipók, és a rozskenyerek különféle fajtái.

Klasszikus, a magyarhoz hasonló pékségek nem jellemzők, annál inkább a kávézókkal kombinált bakeryk, amelyek inkább francia vagy amerikai mintát utánoznak. Ugyancsak az elmúlt évtizedek üzlettípusa a csokizó, ilyen például a nagyon népszerű és elég drága a Chokladfabriken, ahol kézzel készített csokoládékat és bonbonokat kínálnak, minden elképzelhető ízben és formában. Az egyik legrégibb csokoládégyár újragondolt változatáról van szó, amely immár láncszerűen működik Svédországban.

(A Cukrászmester nyomán)

Írta: Dr. Elek Lenke

Fotó: chokoladfabriken.com