Ha Buda patinás városrészében, a Tabánban sétál az érdekességre vágyó utazó, tehet egy kifejezetten gasztronómiai túrát is a történelmi házak között. Párszáz méteren belül olyan lokálpatrióta vendéglátósokkal találkozhatunk, akik itt születtek a környéken, ha el is mentek, visszajöttek, és belevágtak vendéglátó vállalkozásokba. Nemcsak az üzlet, a profit, a forgalom számukra a lényeg, hanem leginkább a Tabán és a vendégek szeretete motiválja a tulajdonosokat.

 Fotó: Fortepán

Buda legszebb része

A pesti oldalra oly jellemző pezsgést ebben a városrészben nem látunk, itt valóban nem lehet hajnalig hangoskodva bulizni, éjszaka csend száll a környékre, nincsenek nagy boltok, és a szolgáltatások is elmaradnak a Duna másik oldalától. Cserébe romantikus történelmi miliőt kapunk, lenyűgöző építészettel, műemlék épületekkel, ahol lépten-nyomon szembejönnek az elmúlt évszázadok.

 

 

Az I. kerületet igazán bőkezűen látta el a természet szépségekkel, mert a Várhegy,

 

 

a Gellért-hegy, a Naphegy, a Dunával ékesítve, a világ legszebb fekvésű fővárosává tette Budapestet. Tabán név alatt a három hegy közé ékelődő völgyet szokás érteni. A védett völgy, a napsütötte hegyoldalak, a Gellért-hegy lábánál fakadó hévizek, és nem utolsósorban a Duna közelsége már az elmúlt századokban is kedvelt lakóhellyé tette ezeket az utcákat.

A legnagyobb történelmi események, a honfoglalás, a tatárjárás és a török hódoltság ezt a vidékek sem kímélte, de hosszú időre meghatározó az 1690. évi "Nagy szerb vándorlás" amikor szőlőtermelő szerbek települtek nagyobb számban a dimbes-dombos lejtőkre. Róluk kapta a városrész a Rácváros elnevezést; hajdani ittlétükre ma a Rác-fürdő és egy kőkereszt utal.

 

Sétáljunk hát!

Az új szerb népcsoport hatására a környék a jelentős méretű közösség otthonává lett. A közkedvelt Szarvas-ház

 

 

 a XIX. század első felében Buda város főjegyzője, a köztiszteletnek örvendő jogász, Sima Ignjatović birtokában volt. Ekkoriban a fogadó a szerb írók-költők találkozóhelyévé, irodalmi szalonjává vált. A Szarvas téri épületben ma az Aranyszarvas

 

 

nevű étterem van, amelynek teraszáról páratlan panoráma mellett étkezhetnek a vendégek.

 

Átsétálunk szembe a környék kulturális találkozópontjához, az Ybl Budai Kreatív Házhoz.

 

 

A megújult, nyitott közösségi tér a hatvanas években Várkert Kioszk néven népszerű randevú helyszínnek számított, mert tánczenekar is közreműködött az ötórai teákon. A vendéglátó-funkció kisebb megszakításokkal végig kísérte a szép épület több, mint százéves történetét. A szórakozóhelyként, táncegyüttesi próbateremként, kaszinóként és különböző rendezvények helyszíneként is látogatható volt. A második világháborús sérüléseket kisebb-nagyobb mértékű renoválásokkal igyekeztek javítgatni, 2009-től azonban üresen állt, állapota jelentősen leromlott.

 

 

A fordulat akkor következett be a hányatott sorsú épület történetében, amikor 2016-ban a Pallas Athéné Alapítványok tulajdonába került. 

A homlokzatot mesteri módon állították helyre,

 

   

 

a belső részek pedig új köntöst kaptak az Ybl-féle architektúra újragondolásával. Így alakították ki például a kerti lejáratot, és a loggia üvegezését.  A patinás épület a szemben lévő Várkert Bazár ragyogását is erősíti elegáns díszvilágításával, ami a Várral, a Halászbástyával együtt a pesti Duna- partról is szépséges esti látványt nyújt.

 

 

A restaurálási folyamat után kortárs hazai és külföldi képzőművészeti kiállítások, előadások, workshopok, koncertek, különböző gyerek-, és családi programok, filmvetítések hívogatják nemcsak a budapestieket, hanem az ide látogató hazai és külföldi vendégeket is. Az ikonikus épület kávéházában kávé- és sütemény különlegességeket kínálnak a kulturális kikapcsolódás mellett.

 

 

A vintage…

 

 

Folytatjuk utunkat az Alexandriai Szent Katalin-teplom felé, mellette csendesen húzódik meg az Asztalka cukrászda. A bejárat előtt egy kovácsoltvas lámpaoszlophoz támasztva két régi bicikli,

 

 

azokon cserepekben színesednek a tavasz első hírnökei. Szinte csalogatják befelé a vendéget a vintage dizájnnal berendezett parányi helységbe. Ide illő pici asztalokon horgolt csipketerítők, és porcelán dísztárgyak adják a kellemes hangulatot a sütemény illat mellé.

 

        

 

 

A cukrászdát két éve vezeti Lelkes Virág.

 

 

A cukrászdák világában nem szokványos, amit a cukrásznő kitalált, mert hétköznap - szó szerint- kísérleteznek, a vendégeikkel tesztelik az újdonságokat, beállítják a végleges ízesítést, arányokat, és a hétvégén megmutatják az eredményt. 60 féle recept szerint naponta 20-25 féle torta kerül a pultba

 

 

a közeli műhelyből. Francia, szabadban legelő tehén tejéből készült a vaj és a tejszín, amit használnak a gesztenye, a málnás-csoki, a mákos-citromhabos tortákhoz, madagaszkári vaníliát tesznek a krémesbe,

 

 

ettől könnyű, lágy és nagyon ízletes minden sütemény. A sósmogyoró, a sárgadinnye, a cukormentes málna fagyikat egy mestertől hozzák, a kávét olasz termelőtől, a szörpök házi késztésűek, szódával kínálják. Figyelnek arra, hogy lisztmentes és hozzáadott cukormentes készítmények is legyenek a választékban.

 

 

Az Asztalka jó híre szájhagyomány útján terjed, egyre népszerűbbek, mutatja ezt az is, hogy tízezer lájkolót mondhatnak magukénak a facebook oldalunkon.

 

 

…a magyaros

A Tabán egyik nagy forgalmú főútvonalának, az Attila útnak a közepe táján találjuk a Tabáni Kakas éttermet.

 

 

Az 1927-ben épült ötemeletes ház homlokzatán ott a régi felirat, Auguszt-Udvar, itt nyitotta meg - hosszú szünet után- Tóth András,

 

 

 

a cég tulajdonosa tradicionális, magyar ízekkel az éttermét. A világjáró szakács a régi munkahelyeiből származó étlapokkal dekorálta a terem falát,

 

 

mert büszke a bécsi Mátyás pincében és máshol eltöltött időkre. A vendéglős hagyományosnak mondja az étterem étlapját,

 

 

 

közülük kiemel egyet, a „Havasi medve cordon bleu”-t.  Az étel leírására is rögtön éhes lesz a vendég, hátha még meglátja a szépen díszített, nagy adagot.

 

 

Nézzük csak mit is takar az ínycsiklandozó név? Így szól az étlap: Befűszerezett sonkába tekerjük, zöldfűszeres medvesajttal és vékony karikára vágott póréhagymával töltjük, házi morzsába forgatjuk és ropogósra sütjük. Házi sültburgonyával és petrezselymes párolt rizzsel tálaljuk.

 

 

 

Izgalmasan hangzik a Bugaci kondás bőségtál, ropogós csülökfilével, és a Roston sült szürkemarha hátszínszelet is. Nem kérdés, hogy a felfutóban lévő étteremben este teltház van, délben pedig jönnek a napi menüre a környező irodákból.

 

 

…és a trendi

 

 

A ház kapujának a másik oldalán egy teljesen újszerű vendéglátó kezdeményezést találunk, az UrbanFood Cafe & Coworking-ot. Budapesten Rátz Balázs

 

 

 

harmadikként vágott bele a külföldön már jól ismert konstrukcióra, ami egy városi életformához igazodó wifis iroda.

 

 

 

Vendéglátónk kiteríti az Auguszt-Udvar 1928-as műszaki tervrajzát, mert megbecsüli a ház alkotóinak azt, hogy az ötletét itt valósíthatta meg. A hely iránti tisztelet a valamikori portál retro hangulatú, neon feliratának, a Tabán-nak is szól, hiszen itt díszlik a belső falon.

 

 

 

A háromgyerekes fiatal apa 13 éves kora óta hosszú műszakokban vendéglátózik, de ezzel a nappali nyitva tartású létesítménnyel több időt szánhat a családjára.

 

Az Urbanfood trendi iroda és kávézó,

 

 

induló és működő cégek otthona, szabadúszók, neonomádok és bloggerek találkahelye. Otthonos, izgalmas közösségi tér és rendezvényhelyszín. Balázs a monoton és magányos home office helyett a közösségi irodában

 

 

nagy sebességű internetről, harapnivalókról, és kávéról gondoskodik. „Fogyassz tetszésed szerint, és fizess a nálunk töltött időnek megfelelően!” elv alapján óradíjat számol fel a helyet igénybe vevőktől.

 

 

 

A helységet szombaton céges workshopokra adja ki, és fellendülőben lévőnek mondja a szendvics kiszállító üzletágat. 

 

 

A Tabán sokszínű vendéglátó helyeiből kiragadott példákból, és a tulajdonos- üzemeltetők minden szavából az igazi lokálpatrióta életérzés sugárzik. Szeretik, és szolgálják a vendégeiket kedvenc régiójukban. Erős kötödésükkel, ragaszkodásukkal elfogultan büszkék szűkebb pátriájukra. Védik és gyarapítják a helyi sajátosságokat, az általuk képviselt szellemi javakat, és őrzik a régi értékeket.

Írta: Barna Judit

Fotók: aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán