Az Európai Bizottság 2006-ban indította útjára az EDEN pályázatot, amely Kiváló Európai Desztináció projektként a kontinens természeti, kulturális és szellemi örökségének sokszínűségét hivatott bemutatni a turistáknak. Ezen a pályázaton nyert 2017-ben a Felső-Tiszavidék.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, négy folyó: a Tisza, a Szamos, a Túr és a Kraszna találkozásánál alakult ki az a kisváros, amely valóban elmondhatja magáról, szlogenje hűen tükrözi kulturális, gazdasági és földrajzi helyzetét: a Bereg szíve. Ez Vásárosnamény, a megye egyik legjobb turisztikai adottságokkal rendelkező települése.

A névadáshoz legenda fűződik. A honfoglaló magyarok a Tiszához értek, és át akartak kelni. Zoárd kapitány így bíztatta Gergely nevű lovas vitézét: Gergely! Ugorj, no! Amikor átugrott, azt mondta: No, menj! Így lett a Tisza jobb partján a városhoz csatlakozó üdülőövezet Gergelyi és Ugornya, a bal parton pedig Namény. 600 éve vásárjogot kapott a település, a két falu pedig összenőtt az évek során, és kialakult a Vásárosnamény név is. Jelenleg 9136-an laknak a településen, amely 1979 óta városi rangú. Mintegy 2000 diák látogatja az iskoláit, köztük van a Lónyai Menyhért Baptista szakgimnázium és szakközépiskola, amely az Étekházat

is működteti. Itt a gyakorlatban is tanulhatnak a szakács, cukrász és pincértanulók, hogy azután a megyében a tudásuk alapján szívesen lássák őket. Ebben az étteremben napi menüvel várják az erre járókat, és a fiatalok, elmondhatjuk, nagy buzgalommal végzik munkájukat.

Filep Sándor polgármester

a város bemutatása során elmondta, a régió értékeit bizonyítja, hogy 250 kilométernyi kerékpárút áll a turisták rendelkezésére,

vonzó a Szatmár-Beregi Szilvaút, amely több települést érintve tárja az ideérkező elé a vidék kincseit. Ugyanígy vonzók a főzdék, a kóstolóházak, a falusi vendégasztal, a gasztronómiai rendezvények, az itteni kitűnő lekvárok, sajtok, a helyi termék klaszter. Híresek a fafaragások, amelyre a jó példa a polgármesteri hivatal dísztermében, amely egyúttal a házasságkötő terem is, kitűnően látható. A régió három országgal határos, mindenütt vannak testvértelepüléseik.

A 2007-ben felújított árkádos, oszlopos, tornácos barokk, egykor a Lónyay család, majd a Tomcsányiak tulajdonában álló műemlék kastélyban

megszállt II. Rákóczi Ferenc, itt bocsátva ki a „naményi pátenst”, amely hadba szólította a szabolcsi nemességet. A Beregi múzeum,

amely a falak között található, állandó kiállításon szemlélteti a terület őstörténetét és a honfoglalás idejét. Országos hírű az öntöttvas kályhagyűjteménye,

amelyben még Bólyai János édesapja, Bólyai Farkas különleges alkotása is látható. Népművészeti gyűjteménye is igen gazdag: hímes tojásoktól, szőtteseken, kerámiákon át egyedülálló a hímzéskollekciója a jellegzetes kék és piros keresztszemes mintájúakból.

Megtekinthető az akkori szokások szerint történő halott siratás.

Ott jártunkkor a település I. világháborús emlékei, a frontról érkező levelek, fotók, tárgyak idézték a veszteségeket.

2004-ben döntés született a megtalált termálvíz hasznosításáról. Négy év múlva megnyílt a Szilva termál- és wellness fürdő,

amely két kút vizére támaszkodik. Egyik 65, a másik 45 C° meleg vizet ad, 37-38 fokra beállítva. Gazdag ásványi anyagú, a mozgásszervi, nőgyógyászati problémák és a műtétek utókezelésére alkalmas. Évente 58-60 ezer vendég érkezik ide, sokan a Kárpátaljáról. Fedett termálmedencéje

mellett van tanmedence, ahol úszásoktatás folyik a diákoknak. Nyaranta igen kedvelt a kültéri medence is.

Van két szauna, infrakabin, gőzkabin. Rövidesen továbbfejlesztik a gyógyászatot. Bár nincs szerződésük az OEP-pel, orvosaik között van reumatológus, gyógytornász segít a megmozgatásban, rövidesen ultrahang diagnosztikára támaszkodhatnak, beállítanak hidromasszázs kádat. Szücs István,

a város tulajdonában álló kht. ügyvezetője ismertette, hogy 2012 óta gyógyvízzé nyilvánították a feltörő források vizét. 20 ágyas kis panziót is működtetnek. Tervezik kinti termálmedence építését. A létesítmény népszerűségére jellemző, hogy még az esti órákban is sokan ejtőztek az élményelemekkel gazdagított medencében.

            2021-ben a Vadászati Világkiállítás Magyarországon lesz, egyik fontos állomása pedig Vásárosnamény. Nem véletlenül. Egyrészt, a környék vadakban (és vadászokban) gazdag, nincs gond a vendégek elszállásolásával, hotel, panzió, magánházak sora áll rendelkezésre. A Hunor étterem és hotel

kiemelkedik a sorból, nemcsak kiváló szolgáltatásai miatt, hanem azért is, mert tetőterében vadászati kiállítás várja a vendégeket.

Kis B. Zoltán, a tulajdonos vezeti végig a vendégeket. Gyönyörű diorámák, a környék vadai mellett Afrika szépséges nagyvadai, elefánt fej, elefántlábból készült ülőalkalmatosság, szarvasagancs felhasználásával alakított asztal, vadmadarak késztetik csodálatra az érdeklődőket. És az étteremben csodálatos vadvacsorát kóstolhat a vendég. Kezdve az előétellel, majd a beregi nádvágó levessel,

amely vadmadárból készül, a szarvas és vaddisznó sült, pörkölt sztrapacskával, végül süteménnyel. Kedvcsinálónak pedig kísérve a szatmári birspálinkával. Mindezt különleges, kézzel festett, hazai vadakat ábrázoló étkészletben szolgálja fel a valóban nagyszerű pincér.

(folytatjuk a régió érdekességeivel)

Írta: Dr.Hajós Anna

Fotók: aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán