Szerző: Barna Judit

Fotó: aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán 

Eljátszottam a gondolattal, hogy a kedves Olvasóinknak felteszek egy kvíz kérdést. Ki tudná megmondani ezekből a földrajzi nevekből, hogy hol jártunk a minap: Temető-domb, a Mária-hegy, Tukar, Trischler-domb, Szamárdomb, Falu-dombja?

Segítek, Baranya megyében, Bóly városban találhatók ezek a városrészek, ahol dr. Fehérvári Dávid polgármester meghívására hét turisztikai újságíró tett látogatást július első hetében. Huber Norbert érkezett a kisbusszal a megbeszélt budapesti találkozó pontra, aki két napig készségesen szállított bennünket a gazdag program helyszíneire.

Fekvését tekintve Bólytól 15 kilométerre keletre Mohácsot, 25 kilométerre nyugati irányban Pécset, dél felé pedig a villányi borokat és Harkány gyógyvizeit keresik inkább a látogatók. A térség lakossága aprófalvas településszerkezetben és zsáktelepüléseken él, melyek változatos kulturális életükkel és sokszínű nemzetiségi hagyományaikkal várják az érdeklődőket. Igazán szépséges vidék, nagyon sok turisztikai nevezetességgel.

Hogy miért éppen Bóly?

Találkozás a Kelbert házaspárral

Történt ugyanis, hogy egy április végi vasárnap az alsópetényi Prónay kastély kertjében, az SVSZ (Stílusos Vidéki Szállodák) rendezvényén véletlenszerűen egy asztalhoz ültünk le Kelbert Zoltánnal és a feleségével, Boglárkával. Ilyen helyen természetes az ismerkedés, mi is így tettünk. Érdeklődésünkre elmondták, hogy Bólyból jöttek, ahol vendégházat üzemeltetnek. No, itt indult el a közös gondolat és a szervezés, melynek eredménye az újságírók július eleji látogatása lett.

A kétnapos program minden elemét igyekszünk részletesen bemutatni, olvasóink több menüben találják meg a beszámolókat és a fotókat.

Haladjunk sorba, ahogy Bóly város vezetője időrendben is ajánlotta nekünk!

Nemzetiségek békés együttélése

Bóly a dél-baranyai sváb falvak gyöngyszeme, 1997-ben kapta meg a városi rangot, tudtuk meg a polgármestertől az Erzsébet Vigadóban, utunk első állomásán. Említi, hogy a 3800 fős városban további hat, ezer fő alatti környező település ügyintézését is ellátják a városházán.

Kivetítőn a város címerét látjuk, a főalak, Nepomuki Szent János mellett a környék fő terményei, kukorica, szőlő és búza jelenik meg.

Az első írásos leletet Szent László uralkodásának idejére, 1093-ra teszik, mely egyházi birtokként említi a települést. Az uradalmi gazdaságot- a török hódoltság után- Mária Terézia uralkodása alatt német jobbágyok népesítették be, akiknek az utódai ma is lakják a várost. Később, a 19. század végén a Batthyány grófi és a Montenuovo hercegi családok határozták meg Bóly életét, akik 1945-ig éltek itt. 

A település mai arculatát a 18. század elején ide költöztetett sváb családok alakítottak ki, ők honosították meg a földművelést, állattenyésztést, a szőlészetet, borászatot, és létrehozták a pincefalut. A máig gondosan ápolt 500 pince a város kulturális, építészeti és gasztronómiai büszkeségei. 1946-ban kollektív bűnösnek nyilvánították a magyarországi németeket, Bólyból is több mint 700 embert telepítettek ki, megfosztva őket minden vagyonuktól, állampolgárságuktól és hazájuktól. Hátrahagyott ingatlanjaikba felvidéki magyar és bihari családok érkeztek.

Két borászatot meg is látogattunk, de ezekről a Gasztronómia menüben lehet olvasni.

Bóly programjai igazi kuriózumok

Kérdésünkre a polgármester áttér Bóly sajátos, jellegzetes rendezvényeire, melyek a legjobban vonzzák a turistákat: híres a húsvét hétfőn a pincesoron rendezett Emmausz-járás, ahol a helyi családok a saját örömükre ünnepelnek. Az országban egyedülálló szokás így szép példája a nemzetiségek békés együttélésének és a hagyomány közösségépítő erejének.

Az Emmausz-járás egy több mint 100 éve élő, bibliai gyökerű német nemzetiségi népszokás Bólyban. A húsvét hétfőn tartott vigasságon a gazdák megnyitják présházaikat, hogy a vendégekkel együtt kóstolják meg a saját készítésű, zamatos boraikat, a sonkát és jellegzetes bólyi perecet.

Júniusban három napra a motorosok foglalták el a Kántor-rétet, az országos fuvolatáborra júliusban 70 gyerek érkezik, szeptemberben lesz a 28. Csirkepaprikás fesztivál, ahová 160 asztalra már beneveztek. A kísérő program az asztalszépségverseny, a tét: ki tudja a legszebb terítéket produkálni, gondosan megterített, kreatívan és látványosan feldíszített asztalokkal.

Népszerű a Bóly Zrt. vadgazdálkodási és idegenforgalmi ágazata. Leginkább német és holland vadászokat fogadnak a 39 hektáros Békáspusztára, a vadászházba a szezon alatt, ahol szakavatott vadászati szakemberek vezetésével kíméletes és szakszerű vadászat zajlik.

A városnak az ipar is fontos

A kiváló adottságokkal rendelkező, könnyen megközelíthető, 1998-ben létesített Bólyi Ipari Park elsősorban a kis- és közepes vállalkozások számára ideális. Tökéletes infrastruktúrát biztosít a már betelepült és a jövőben betelepülni kívánó cégeknek. A legnagyobb foglalkoztatók a Terrán Cserépgyár, a vakcinatojás-termelő kft, de más iparágak is képviseltetik magukat.

Mi meglátogattuk az Aquacut Kft-t, ahol egy rendkívül különleges termék gyártása folyik: hullámvasutat készítenek amerikai megrendelésre. Miközben a nagy gyártócsarnokban egy rövid pillantást vethettünk a termelésre, (fotózni nem lehetett) Till Balázs ügyvezetőtől megtudtuk, hogy a fémelemek egyenként 3-4 tonna súlyúak, röntgenezéssel minden elemet komoly biztonsági ellenőrzésnek vetik alá, majd konténerben, hajóval szállítják az USA-ba.

A polgármester - a cikkünk címe szerint- a város hagyományos értékeinek említése mellett a fejlődés tervezett elemeit is sorra veszi a tájékoztatójában: az ipari parkban tovább folytatódik a vállalkozások betelepülése a plusz 30 hektárral növelt területre, optikai hálózatot bővítik az internet szélesebb elérése érdekében, több közintézmény fűtését építik ki a három termál kút vizével, és fedett medencét terveznek építeni a standra.

Sorozatunkat folytatjuk, kedves Olvasóinknak szíves figyelmébe ajánljuk Bólyról írt további cikkeinket és fotóinkat is!

Bővebb információ: www.boly.hu, www.erzsebetvigado.hu