Szerző: Barna Judit

Fotók: aktivpihenes.hu, Okolicsányi Zoltán

 

Tudtad, hogy az Alföld szívében található egy város, mely rengeteg élményt tartogat a számodra? Egy-egy hétvégi kirándulás városlátogatóknak, épített műemlékek történetét megismerőknek, kulturális emlékeket kutatóknak, templomi orgonahangversenyre kíváncsiaknak, aktív kikapcsolódást választóknak, fürdőben ejtőzni óhajtóknak, a cukrászdák és borászatok rajongóinak, fiataloknak, nyugdíjasoknak, családoknak, céges csapatépítőknek - egyaránt ideális célpontja lehet Cegléd.

Ceglédet nem ölelik körül hegyek, nem lehet csúcsokat megmászni, vagy síelni, nincsenek nagy folyóvizek, tavak, ám, ha mégis úti célul választjuk a várost, nem fogunk csalódni, vagy unatkozni Pest megye harmadik legnépesebb városában.

 

Az Értéktár megbecsült kincsei

A Ceglédi Városháza építésének első kapavágását követően az alapkőletétel 1891. május 6-án volt Gubody Ferenc polgármester, a városi tisztikar és az építőbizottság jelenlétében.

 

 

 

 

1893-ban készült el az egyemeletes közép rilazitos, kis kupolával fedett, impozáns épület. Az 1930-as évek elején a belső szárnyra emeletet húztak, 1993-ban, a centenárium alkalmából felújították, 1995-ben pedig esti díszkivilágítást kapott. 1997-ben a városháza udvarában felavatták az egykori neves polgármester, Gubody Ferenc emléktábláját, ezzel megalapították az udvar falán a különleges panteon gyűjteményt. 

 

 

 

 

Az eklektikus épületben Hegedűs Ágota alpolgármester tájékoztatta az újságírókat a fürdő és környékének fejlesztéséről, amelyben futópálya, szabadidőpark, kalandpark, és erdei iskola is létesült. Hallottunk az Értéktárról, melyben a kajszibarack, a református templom, a ceglédi kanna, a termálvíz mellett még további ceglédi értékeket jegyeztek be.

Különleges kincse a városnak a közel száz darab dobot tartalmazó Dobmúzeum. A világon egyedülálló magángyűjtemény Kármán Sándor ceglédi zenész, hangszertervező és gyűjtő több évtizedes munkájának eredményeként jött létre.

Cegléd féltett gasztronómia értéke a minden évben nagy népszerűségnek örvendő Laskafesztivál. A helyi értéktár megbecsült eleme, a ceglédi laska egykor a parasztkonyha elmaradhatatlan étele volt; elkészítésének módja, ízesítése sokféle lehet. A szabálytalan alakúra szabdalt tészta jól melegíthető, ízletes, olcsó és laktató egytálétel, amelyet hagyományosan bográcsban főztek. Ma is készülhet belőle változatos ízű leves, de tálalhatják önálló fogásként is, amely a Kunsági borvidék Cserszegi Fűszeres illatos fehérborával leöblítve kiváló eledel.

 

Turistacsalogató az orgonahangverseny

A város életében a történelmi egyházak jelentős szerepet töltenek be. A római katolikus,

 

 

 

 

a református és az evangélikus egyházak templomai a belvárosban szépen sorakoznak, közel egymáshoz. A Kossuth téri római katolikus, a Szabadság téren Közép-Európa legnagyobb református kupolatemploma,

 

 

 

 

valamint a tér másik oldalán magasodó, karcsú tornyú, gótikus evangélikus templom Cegléd legszebb középületei.

 

 

 

 

Az evangélikus gyülekezet története a 18. század végére tehető, amikor a Nógrád, Árva és Nyitra megyéből és a környékbeli falvakból Ceglédre települt hívek megválasztották a presbiteriumot. Az első templomukat lebontották, a másodikba áthelyezték az oltár egy részét, a szószéket és a padokat.

A templom büszkesége a Bach-orgona, melyet 2014-ben adtak át. Az orgonaépítők hosszasan tanulmányozták a türingiai vidék barokk kori orgonáit, legfőbb mintát az arnstadti orgona szolgáltatta, melyen Bach játszott. Az orgonát nemcsak magyarországi, hanem külföldi neves orgonaművészek is megszólaltatták. Templom padjain üldögélve Kulcsár Kristóf orgonaművész, zenetanár Bach műveiből adott kis koncertjét élvezhettük.

 

 

 

 

„Ceglédnek népe, nemzetem büszkesége!

A város vezetésének és lakosságának tiszteletreméltó Kossuth-kultusza egy olyan hagyományos magatartás, állásfoglalás, ami a család örökségének megőrzésével és Kossuth történetek ápolásával testesül meg. A Kossuth gyűjtemény is a történelmi személyiség emlékét hivatott erősíteni.

 

 

 

 

Batthyány Lajos miniszterelnök kinevezte Kossuth Lajost teljhatalmú országos népfölkelési biztossá, aki 1848. szeptember 24-én megkezdte toborzó körútját az Alföldön. Cegléd, Szolnok és Nagykőrös voltak az első állomások. A Cegléden elhangzott beszéd nem maradt fent eredeti formájában, tudtuk meg a szecessziós stílusú Kossuth Múzeum igazgatójától, Reznák Erzsébettől. Az 1907-ben épült Iparbank székházba 1917-ben megalapították Pest megye egyik legnagyobb Kossuth-közgyűjteményét. A Kossuth család

 

 

 

 

tagjai közül Kossuth Ferenc is kötődött Cegléd politikai-társadalmi életéhez, portréja az előtérben látható. A múzeum több évtizede gyűjti és őrzi a helytörténeti, a néprajzi, a numizmatikai, a képzőművészeti és a régészeti műtárgyakat. Gyűjteményei, kiállításai, kiadványai, rendezvényei, múzeumbaráti köre révén napjainkban nélkülözhetetlen küldetést töltenek be a városban.

 

 

 

 

A Kossuth-kultusz hagyománya 2014 óta része az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékének. A hagyomány szép példái a városban a Kossuth szobor a Szabadság téren, a Kossuth toborzó emléktábla és a Kossuth erkély.

 

 

 

 

Madártej és Chardonnay

Nem először jártam a ceglédi Békebeli Cukrászatban, de eddig elkerülték a figyelmemet a pultban, széles szájú üveg kehelyben sorakozó madártejek.

 

 

 

 

A nem létező finomság nevének eredetére Lajos Mary, a cukrászat tulajdonosának a meséje világított rá. A „madártej” szó a 18. század közepétől sok európai nyelvben megjelent, mint a képzeletbeli, misztikus ételt jelölő kifejezés. A desszert halványsárga, sűrű vaníliás tejsodó, tetején pillekönnyű tojásfehérje habgaluskákkal. Közép-Európában elterjedt változat klasszikus, francia desszert, az œufs à la neige, magyarul tojások a hóban, a német nyelvterület Kanarimilch néven ismeri. A tej, tojás, cukor, tej, vanília alapanyagokból, titkos recept alapján készül Mary műhelyében. Az eredeti, természetes hozzávalók arányai maradjanak a Békebeli falai között, de annyit elárulhatunk, hogy nincs benne liszt, nem pudinggal sűrítik be, mint a spórolós háziasszonyok és cukrászok, hanem sok, aranyszín sárgájú, házi tojás adja a nemes ízhatást.

 

 

 

 

Hidegen fogyasztva valóságos mennyei élvezet! Ez a véleménye egy Ausztráliából gyakran hazalátogató magyar hölgynek is, aki a rokonlátogatásokat nem tudja elképzelni a nagymamája madártejére emlékeztető Mary féle, ceglédi desszert nélkül.

Az ország egyik legismertebb, klasszikus cukrászdájának több mint másfélszáz készítménye között egész évben ott szerepelnek Kossuth Lajos nevéhez kötődő sütemények: a Kossuth koszorú, a Kossuth holdacska, a Kossuth kifli, a Kossuth kedvence és a Huszár kocka.

 

 

 

 

Húsvét közeledtével kézműves figurális süteményeket, pipiket, nyuszikat kínál a hűtőpult és sok féle csokitojás is kapható.

 

 

 

 

  

  

 

Cegléd Külső-Budai úton bor- és gyümölcslé kóstolóra vagyunk hivatalosak a Klement Borházba. Klement György kertészmérnök bemutatja a Kunsági Borvidék Cegléd-Monor körzetét, ahol a borász

 

 

 

 

és családja 22 hektáron szőlőt termel és bort készít, 30 hektár gyümölcsösből pedig 100 százalékos rostos gyümölcslét állít elő. Boraik a Tramini, a Cserszegi fűszeres, a Cabernet Savignon, a Rajnai rizling, a Kadarka és a Kékfrankos rosé, a Muscateller és az Ezerjó. Az egészséges zöldség- és gyümölcslevek, a natur cékla, a sárgarépa, a homoktövis és a kajszibarack hozzáadott cukor nélkül, hidegen préselve, almalével párosítva kerülnek a 3 literes dobozokba.

 

 

 

 

Saját ültetvényeiken minimális vegyszerezéssel előállított gyümölcslevek a térségre jellemző dunai eredetű talaj, és az igen erős napfény összes pozitív tulajdonságát magukba gyűjtik, így azok természetes ásványi savakban, vitaminokban és antioxidánsokban gazdagok. A Klement Borház új telephelye a Pünkösdi Nyitott Pincék rendezvényen borkóstolókkal nyílik meg.