A Budapesttől mintegy hatvan kilométerre fekvő Ceglédbercel egyelőre a kilenc kilométerre lévő Ceglédről induló csillagtúrák egyik érdekes, színes pontja, de terveik megvalósításával a közeljövőben már egyre hosszabb érdeklődésre számíthatnak.

            Nehéz múltja van a településnek, ám hűséggel őrzik ezek emlékeit is. A II. József által a XVIII. században Hannoverből idetelepített evangélikus svábok nagy része egy járvány áldozata lett. Kőkeresztjeik a gondozott temetőben

emlékeztetnek rájuk. Az újabb sváb családok már katolikusok voltak, és Magyarország tájairól érkeztek. Leszármazottaik egy része ma is itt él. De a II. világháború megtizedelte őket. 648 itteni lakost elvittek „malenkij robotra”, kevesen tértek haza, az itt maradottak közül sokat, több mint ezrüket pedig sváb voltuk miatt kitelepítették az országból. A főutcán emlékmű hívja fel a figyelmet keserves sorsukra.

            Ceglédbercel életét, fejlődését többszörösen befolyásolja a vasút. Egyrészt könnyen megközelíthető a napjainkban felújított, két megszépült állomású Budapest – Szolnok vasútvonalon, másrészt az itt élők már generációkon keresztül állnak a MÁV szolgálatában. Mivel a család is megkapja a szabadjegyet, a megtermelt áruval ingyen juthatnak fel a budapesti piacokra, vagy legalábbis a közeli Albertirsára. Három kilométer hosszú kerékpárút segíti a kerékpáros turisták közlekedését. További fontos segítség a fejlődésben a 4-es számú főközlekedési útvonal, amelynek leágazása rövidesen meggyorsítja a gépkocsi forgalmat.

            Előrelépés, hogy a teljes közművel ellátott község lett az első magyarországi „okos falu”: az Invitech Solutions segítségével sikeresen alkalmazzák a modern telekommunikációs és informatikai megoldásokat. Mint Török József

polgármester – körbevezetve Ceglédbercel látnivalóin – elmondta, a céljuk, az itt élők komfortérzetének növelése és az, hogy turisztikai szempontból egyre vonzóbbá váljanak.

            A település színeiben, tisztaságában egyértelműen érezteti a sváb jelleget. A Művelődési Ház

és Könyvtár gyermekzsivajtól hangos, a Német Nemzetiségi Ifjúsági Egyesület tizenévesei a dédszülőktől, nagyszülőktől örökölt, vagy azok alapján készíttetett ruházatban keltik életre a helyi sváb néptáncokat,

mondják a mondókákat, éneklik a dalaikat. A jellemző sváb színekkel díszített tájház a múlt hű tükre, bútoraival, a felaggatott ruhákkal, a külön konyha berendezéseivel, a kérdésekre adott magyarázatokkal. Külön öröm volt annak a 91 éves hölgynek

a kedvessége, aki végigkísért bennünket gazdag információival a hagyományok megismerését segítve.

            Mintegy 200 egykori svábház helyi védettséget élvez, mert megőrizte egykori jellegét. A településen több épület alkalmas lehet vendéglátásra, és a helyi programok és várható fejlesztések úgy tűnik, az ilyen befektetést megalapozottnak láttatják. Szinte mindenki beszél németül, sőt a Nepomuki Szent János tiszteletére emelt késő barokk római katolikus templomban

hetente több alkalommal tartanak német nyelvű misét. A közeli temetőben, megóvva, megőrizve állnak az egykori sváb evangélikusok kőkeresztjei, akik a XVIII. századi kolerajárványban haltak meg.

            A település körül szőlőültetvényeket találunk.

A pincesoron készülnek a finomabbnál finomabb borok. Török József, aki a Cegléd és vidéke Unghvári László borrend tagja, rendi ruhájában kínálta a Megyeri Fivérek pincészet borait,

amelyek közül került ki az idei év ceglédberceli zászlósbora, egy fínom cserszegi fűszeres. A helyi szőlészetek egy csodálatos történetre emlékezhetnek: az egyik itteni gazda, Siklósi Ferenc bújtatott egy sebesült olasz katonát, aki a háború után visszatért és hálából egy maréknyi szőlővesszőt hozott, amelyet elültettek, és napjainkban is terem, úgy fest, mint a bikavér. Az itt termő szőlőből készülő borok könnyűek, többségük homoki, igen kellemes a sváb konyha fogásaihoz. A sült csülökhöz,

amely párolt savanyú káposztával és krumplival készül, vagy a berceli lakodalmak gasztronómiai kiteljesedésének számító „millikrein”-hez, a főtt, fahéjas, mazsolás csirkehúshoz.

            Még egy érdekes sváb szokás elevenedik meg a ceglédberceli ünnepeken: a báránytánc. Augusztus 19-én, a Bor und i.z.é. (ízek, zamatok, élmények) rendezvényen, vagy a berceli búcsún nem maradhat el ez sem. Két báránykát hófehérre mosdatnak, májusfához kötik őket, két gyerek tartja a kötőféket, és körbetáncolják a párok. Azután kisorsolják a barikákat. Most várhatóan május 20-án, Pünkösdkor kerül erre sor. Ilyenkor készül bárányformájú torta is, kék, vagy rózsaszín szalaggal. persze szól majd a sváb muzsika, fúvószenekarral.

           A közelben termálvizes strand, élménymedencékkel,

  szálloda, és éttermek várják az idelátogatókat.

Írta: Dr. Hajós Anna

Fotók: aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán