Aki itt él, az építi

A Pest megye déli csücskében lévő kis falu, Csemő főterén sétáló emberek örömmel nézik a szorgos közmunkásokat, akik éppen az általuk ültetett és többnyire az általuk begyűjtött magról nevelt egynyári növényeket cserélik őszi virágokra. Pompás kertek díszlenek nem csak a közparkokban s közintézmények udvarán, hanem a legtöbb családi ház előtt, valamint azok portáin is. Nem véletlenül lettek első helyezettjei 1997-ben a „Virágos Magyarországért” versenynek elnyerve a „legvirágosabb település” címet s kaptak bronzérmet a következő esztendőben az európai virágos helységek versenyén.

- Sem hegyünk, sem régi palotánk, sem egyéb különleges nevezetességünk nincs, viszont rendkívüli vendégszeretet fogadja hazánk legnagyobb tanyás térséggel rendelkező, 8000 hektáros kiterjedésű s mindössze 4600 lélekszámú faluja az ide érkező békés, nyugodt környezetet, erdei sétát, horgászatot, vadászatot kedvelő kikapcsolódni vágyó embereket. Sokan pihennek a községben nemcsak hétvégén. A magyarok mellett holland, német és dán turisták is szívesen keresik fel a zöldövezetben lévő, háborítatlan természeti adottságokkal rendelkező településünket.

Évek óta működik a helység határában a Tamás tanya, amely jó hírű vendégfogadó. Több helyen éled a lovas-turizmus. A község külterületének jó része erdővel borított kellemes kirándulóhely. A lakosság fele tanyákon él, ahol több helyen is szálláslehetőséget biztosítanak a falusi turizmus kedvelőinek - mondta Bartha Alajosné, aki az élete első munkahelyén fél évszázada dolgozik, s húszesztendei polgármesterség után idén vonul nyugdíjba.

A falu első emberétől tudom, hogy a helység területéért évszázadokig pörösködött a két szomszédos város Cegléd és Nagykőrös, még az egyik ősi határkövet is őrzik a falumúzeumban. A területi vitára 1952-ben tett pontot az Országgyűlés, amikor kimondták Csemő megalapítását. Sokáig a párt által kijelölt és nem helybéli, de politikailag megbízhatónak mondott tanácselnök és jegyző irányította a települést, amely nem jutott egyről a kettőre. A rendszerváltás előtt végre a községben élő vezetői lettek Csemőnek, akik határozott intézkedéseket tettek a falu felvirágoztatására. Ez a folyamat máig remekül működik s egyre több betelepülő is gyarapítja a lakosság számát. Szép muskátlis ablakú községháza, remek, még sókamrával is bíró óvoda, nagyszerű játszótérrel a szomszédságában minden igényt kielégítő általános iskola létesült. Bármely település megirigyelhetné az építés során egyedi ötleteket is felhasználó könyvtárat. Új református, valamint katolikus templom is épült. Nemrégiben adtak át egy több sportág űzésére alkalmas és ingyenesen használható mini sporttelepet. A közös programok, a nemzeti ünnepek s például a falunap, a szüreti felvonulás, a virágünnep helyszínéül szolgáló téren megépítették a falu kemencéjét is, ahol a jeles alkalmakkor a bográcsok szomszédságában sül a finom túrós lepény, készülnek más kemencés étkek is.

Kellemes időtöltés a múlt emlékeit, a paraszti élet régi használati tárgyait s a sajnálatosan megszüntetett vasútvonal történetét felidéző kiállítás megtekintése. A zöldhalmi tájház pedig gyakran ad otthont különböző civil programoknak. Az egyesületeket nemcsak közösségi helység biztosításával támogató önkormányzat például nemrégiben vásárolt ruhát, csizmát a néptánc csoport részére. Nagy tisztelettel ápolják az élete utolsó éveit Csemőben töltő Ladányi Mihály költő emlékét, karbantartják a híres ember egykori borházból kialakított kicsiny lakát, s még az általános iskolát is róla nevezték el.

S aki képzőművészet iránt érdeklődik, az keresse fel Orisek Ferenc erdőmérnök, népművész fafaragómester állandó kiállítását. Garantáltan különleges élményben lesz része. Az idős mester több alkotása is látható szerte a településen. Nagyszerű látvány a helység főterén álló Négy évszak című alkotás, amely mellett a szépséges padokat is a fafaragó készítette. Több utca közössége pedig megrendelte a névadójuk szobrát a művésztől.

Különösen nyáron nagy a forgalom a Csuda csikó tanyán, ahol a srácok jurtában, vagy honfoglaláskori földkunyhó mintájára készült épületekben lakhatnak. Barátkozhatnak a lovakkal, rackajuhokkal, kutyákkal, macskákkal és más háziállatokkal. A gazda által készített Árpád kori íjjakkal lehet nyilazást tanulni s tartanak nekik sokféle kézműves foglalkozást a fazekasságtól az fémdomborításig.

Messze településekről járnak mozgássérültekkel és pszichikai bántalmakban szenvedő gyermek számára nyitott alapítványi Paci doki tanyára.

Egyetlen nap biztos, hogy nem elegendő ahhoz, hogy a Csemőben található szépségeket, nevezetességeket megtekinthessük és végigkóstoljuk a különböző finomságokat,

például a Csemői fokhagymás szeletet, a fölséges házikenyeret és a frissen fejt tehéntejet, az abból készült termékeket s a házi süteményeket.

Írta: Kőhalmi Dezső

Fotó: www.aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán

Alte Version auf einer größeren Karte anzeigen