Az elmúlt évek látványos fejlesztéseinek nyomán az addig csak a vas és acél városaként emlegetett Dunaújváros, az egykori Sztálinváros, maradandó értékekkel gazdagodott, egyre vonzóbb az ott élők és az odalátogatók számára. Egynapos látogatás során is érzékelhető, hogy a lakosok szeretnek itt élni, értékelik a megszépült városközpontot, ahol éppen az adventi kolbászfesztivál vonzotta a látogatókat a kolbászversennyel, a kis kunyhók ajándéközönével.

A Szalki-sziget és a Duna-part halászcsárdájával, nívós kempingjével számos rendezvény helyszíne; nyaranta itt tömegek élvezik a víz közelségét, a szabad strandot, a kijelölt és még tűzifával is ellátott szalonnasütőket, a játszótereket. Évente május utolsó vasárnapján itt rendezik meg a „Parázs varázs” fesztivált, amelyen a vetélkedők, a sárkányhajó verseny mellett már Guinness rekord is született a harcsapacalból készített fogás révén. A kempingben faházakban

32 főt tudnak elhelyezni, a lakókocsik és a sátorhelyek révén további 80-100 táborozóra számíthatnak. De volt már olyan rock maraton fesztivál itt, amikor a tíz nap alatt 40 ezren voltak kíváncsiak a rendezvényre hosszabb-rövidebb ideig, és ezer sátor állt. A tervek szerint törekszenek a viziturizmus fejlesztésére, pontonkikötő építésével, tankoló hely kialakításával szeretnék a hajókat megállítani, az utasoknak a város szépségeit bemutatni.

Magyarországon egyedülálló az itt három hónapja megnyílt Hamburger Hungária Papírmúzeum.

A kiállítási helyszínt az itteni, egész Európában elterjedt és ismert Hamburger papírgyár ajánlotta fel, a gyűjteményt pedig a Magyar Papírmúzeumért Alapítvány hozta létre. Mint a tárlatvezetés során megtudtuk, a Kalandos papírtörténet című állandó kiállításnak évtizedek óta keresték a bemutatkozási helyszínt. Itt és most sikerült. Mintegy 300 tárló és panel, több száz információs és átvilágító tábla,

sok ezer eredeti tárgy és papírrégiség ismerteti meg a látogatóval mindazt, ami papír. Óriási tárgyi és szellemi örökség halmozódott itt fel és kerül bemutatásra. És a látogató megérzi azt, hogy minden egyes kis színházjegyhez, különleges aláíráshoz valakinek az emléke fűződik, amiért azt egy életen át őrizgette. Megtudjuk, már az első teremben, hogy mit is nevezünk papírnak, honnan ered, miből és hogyan készül. Milyenek a vízjelek, és miért voltak fontosak – sőt ma is azok, mióta lehet Magyarországon is papírt gyártani. Hogy 700 éves nálunk a papírgyártás. Az aláírás gyűjteményben ott láthatjuk Haynau, Esterházy Alajos, Gyulai Pál, báró Kosztolányi és Jellasics keze írását. Csak itt vesszük észre, mennyire átszövi a papírhasználat az egész életünket a születési anyakönyvtől a halotti anyakönyvig. És itt a múzeumban széles skálán figyelhetjük meg az útlevél, a szentképek, a jókívánság kártyák, kinyitható préselt kártyák,

emléklapok, színházjegyek, a XIX. századi, a Lovaregylet idejéből való lóverseny belépti jegyek, a fürdőjegyek, meghívók, táncrendek, részvények, pénzek, sorsjegyek, sőt WC papírok 

világát. Olyan különlegességet is láthatunk, mint a Napóleon 12 csatáját ábrázoló képeslapsorozatot, amely, ha helyes sorrendbe rakjuk, Napóleon alakját is megeleveníti. Ugyancsak ritkaság a Braille írással

1971-ben megjelentetett Újszövetség kötet. Egykori papíripari munkás szobrával és a folyosókon M. Sarlós Erzsébet különleges papírkonstrukcióival találkozhatunk. Kivilágítható, interaktív térkép idézi az elmúlt fél évezred 200 magyar papírmalmát. Ismerkedhetünk a vízjelekkel, kipróbálhatjuk a XVIII. századi mintára berendezett műhelyben a papírmerítést.

A gyerekeket interaktív múzeumpedagógiai terem várja, ahol kipróbálhatják a papírhajtogatást, vágást, szárazbélyegzést, van papírsimogató is. Külön teremben lehet megtekinteni az egykori Papíripari Vállalat 17 nevezetes gyáregységét és azok történetét, egy másikban pedig az egykori osztrák-magyar Hamburger vállalatbirodalom történeti emlékei és magyar vonatkozásai tárulnak elénk.

            Aki megéhezik Dunaújvárosban, ikonikus étterembe látogathat. Az egykori, 1990-ben bezárt Kohász helyén nyílt meg a Kiskohász,

amely 2000-ben fogadta az első vendégeket. Horváth Attila, az étterem tulajdonosa elmondta, már a régi vendéglátóhelyen is dolgozott, őrzi a folyamatosságot személyében is. A 80 személyes étteremben

a hagyományos ételek és az új trendek egyaránt megférnek. A hétvégi vendégek a családok, akik az ünnepeik helyszínéül is szívesen választják a gyönyörű különtermeket.

Hét közben pedig a városban működő cégek vendégei a gyakoriak. A megkóstolt mangalica gulyás,

az aszalt szilvával és sajttal töltött pulykamell, és a jóízű krémes vendégmarasztaló.

Dunaújváros lakosai nem feledkeznek meg arról, hogy az egykor Pentele nevet viselő települést 1000 éve alapították. A falu 1843-tól 40 évig büszkén viselhette a mezővárosi rangot. A Pentele Hagyományőrző Egyesület színes rendezvényekkel

tartja ébren az egykori szokásokat, amelyeknek fontos eleme volt a disznótartás, és az ebből szükségszerűen következő téltáji disznóölés. A Fő téren most december 3-án kolbászverseny emlékeztetett erre. Míg valamikor a fő fűszer a fokhagyma volt, mostanra ez is finomodott, mind mennyiségében, mind a darabolás helyetti turmixolás révén.

A versenyben élénk érdeklődés, és kellemes retro zene mellett 13 csapat vett részt, de bárki megkóstolhatta az ingyenes falatokat, amelyhez a két fél disznót a Pálhalmai Agrospeciál Kft. ajándékozta.

Kellemes borok és pálinkák mellett újdonságként a kézműves sörök is képviseletet szereztek a megyei jogú városban. Az egykori Aranycsillag szálloda földszintjén egy hete kialakított Kultur Kézműves Kocsmában most hét különböző kézműves kimért,

25 féle delikátesz sört lehet kóstolni, vagy érdekes pálinkákat. De van sült tea (ki kell próbálni!), házi szörpök, borok és szóda is. A városban – amely megőrizte épületeinek szocreál

hangulatát (erről majd tavaszi utunk során beszámolunk), - itt fejezhetjük be igen kellemesen a napot.

Írta: Dr. Hajós Anna

Fotó: aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán