„Űzzük el együtt a telet!” –ezzel a felkiáltással Panyola, ez a szatmári falucska ötödik esztendeje a népi hagyományokra támaszkodva egy napot közösen tölt el, akár egy nagy család.

Sőt a környező települések is csatlakoznak a farsangi felvonuláshoz és az esti mulatsághoz, mert az alakoskodás hagyománya él Fehérgyarmaton, Nagyecseden, Szamosszegen, Szamokéren és Rozsályon is.

            Hajnalban kezdődött igazi szatmári disznóvágással, a két állat súlya megközelítette együtt a 450 kilót.

Dolgoztak a böllérek, ügyeskedtek a fogók, volt perzselés, az asszonyok pedig ugyancsak kivették a részüket a munkában, mert hamarosan pirult a hagyma a vér alá.

És mindenki fizetség nélkül, sőt élvezettel végezte a közös munkát. A rendezvényházban folyt a feldolgozás, muzsikaszó,

tea, forralt bor és pálinka mellett. Fogyott a szatmári módra, kétféleképpen készülő töltött káposzta, egyik erős, a másik kukoricás a helyi szokás szerint. A kóstolgatás közben a ház folyosóján kiállított régi disznótoros kellékek: kolbász- és hurkatöltő, kisbárd, pálinkásüveg és egykor használt bútorok között nézelődhettünk.

            Egy órakor elindult a farsangi felvonulás, amelyen rengetegen vettek részt, és legtöbben állatok, vagy éppen érdekes történet megelevenítésével. Volt frottírfejű kecske,

szalmába öltözött medvék, idomárral, nagytőgyű kisborjút cipelő fejőasszony, csendőr, kun ruhás lovas, kelepelő, lányokat idegesítő gólyák.

A menetben lépegettek a nagyecsedi betyárok közül négyen, Ludas Matyi libájával, halál a kaszával, huszár teknőből készült lován, cigányasszony,

aki két rozzant bilit próbált mindenkire rábeszélni, tollas zsidó, tisztelendő, fekete kiscica, vitték a halottat, mögötte a „siratóasszony” kiabálta a legváratlanabb pillanatokban szegény Petykó elvesztése feletti fájdalmát.

És itt tolták targoncán a hírnevéhez méltóan, holtában is „élénk” Gacsaj Pistát.

Rémisztgette a portákon a gyerekeket, felnőtteket a pulyaszedő, zsákjából két gyerekláb lógott ki, aztán szalmával hintette be az udvarokat, a lehúzott ablakon át az autókat, nagy nevetést keltve.

A menet a sok-sok résztvevővel végigjárta Panyolát, be-betért egy-egy portára, ahol kisebb produkciókkal, táncoktatással, kedves szóval, friss süteménnyel és természetesen helyi pálinkával várták az ide érkező sokaságot. Így volt ez a Sárkánykert portán, ahol moldvai táncokkal ismerkedhettek, a Fogadó a két kecskéhez csűrjében

az itt 1965-ben felvett Szamosháti Fonó film vetítését nézhettük végig, amelyben megörökítették az akkori alakoskodókat, akiknek a jelmezét most újra megvalósították a maiak. Koccintás és néptánc fogadta a Rendezvényházban a betérőket, kóstolhatták az itt külön készített savanyú káposztát és a húst, a következő állomáson, a Marica vendégháznál

1965-ös fonóbeli jelenetet adtak elő a nyugdíjas klub tagjai a huszárral, kínálták a csodálatos süteményeket, a forralt bort, és persze a pálinkát. A Varga vendégház ostorcsürdítő versenyre várta a vonulókat, farsangi fánk kóstolással.

A Panyolium udvarán a pálinka mellé a Szatmár néptáncegyüttes ropta, bevonva az alakoskodókat. A menet élén végig a fehérgyarmati Szabó Lovasudvar szekere haladt, rajta Rezes Guszti és bandája játszott bőgőn és hegedűn.

            Ezalatt a szervezők arra is figyeltek, hogy a gyerekek se maradjanak ki a hagyományok megismeréséből. Számukra jelmezversenyt rendeztek, mulatságot, kézműves foglalkozásokat, családi együttlétet. Készítettek álarcot, öltöztek jelmezbe, ügyességi feladatokat kaptak, volt táncház nekik és tombolasorsolás.

            Este megtisztelte jelenlétével Szabolcs-Szatmár megye országgyűlési képviselője, Dr. Tilki Attila is a farsangi estet, üdvözölve a vidám résztvevőket. Azután pedig fellépett a rozsályi Béres András kör,

a Szatmár Kamara, a Csipkés együttes, koncertet adott az Éva Presszó, és folyt a farsangi bál. A felnőttek jelmezversenyét a Cigányasszony nyerte, második lett a Szitás – ő igazi különlegesség volt, hiszen feje a hasára lett rajzolva, így csak a díjátadásnál láthattuk az addig letakart arcát. 

De bemutatta, hasán az inget felemelve, hogy ő volt a Szitás aki nem más, mint Simon Laci a pálinkafőzde kiváló főzőmestere. Harmadik a Gacsaj Pistával érkező „halottvivő” lett aki Szamoskérről érkezett. Bár sokáig versenyben volt a fiatalemberrel, aki megözvegyült asszonyként kiabálta a világba szegény Petykó halálát.

            A hatszáz lakosú település jövőjéről, terveikről kérdeztük Muhari Zoltán polgármestert.

-A hetvenes árvíz után megmaradt, régi paraszti portán szeretnénk kiállításon bemutatni a pálinkafőzés helyi történetét, Panyola történetét, valamint Rozsnyai István gyűjteményének egy részét. 25 millió forintot nyertünk pályázaton erre a célra. Egyébként itt kapirgálnak a tyúkjaink, itt van a konyhakertünk, ezeket a közétkeztetésben használjuk fel. Közmunkások segítségével folyik a munka. Szeretnénk a Panyolafeszt megnyitására, augusztus első hétvégéjére elkészülni a kiállítással. Akkor a turista nemcsak az eseményre érkezik, hanem örülnénk, ha betekintést nyerne a szatmári életbe, az itteni ízekbe, amelyek helyi nyersanyagokból készülnek helyi emberek által. A gyerekek szórakoztatása is a helyi hagyományok szerint történik. Reméljük sikerül nyernünk egy külterületi út pályázatunkra, ezt megvalósítva a hihetetlenül finom fövenyes, homokos tiszai strandunkra levezetést tudjuk megépíteni. Három kilométeres lenne, a régi almáskerteken keresztül, és mintegy 70 millió forintba kerülne.  Közben megnyertünk egy 32 millió forintos pályázatot, amelyből pihenőházat alakítunk ki, az ide érkező vízi turisták itt megállhatnak pihenni, használhatják a közösségi teret, konyhát. A Szamos parton

csónakkikötőt akarunk, kiköthetnek az úszószigeten is. Veszünk a pályázati pénzből 12 kenut, ezekkel majd szolgáltatást nyújtunk. A szállásigényeket a falusi vendégházakkal tudjuk kielégíteni; éppen júliusban lesz nálunk egy lakodalom, amelynél 160 helyre volt igény, és meg tudjuk oldani. A jó minőségű szolgáltatásokat jelzi, hogy a vendégházak legtöbbje három napraforgós, és van kettő, amelyik elérte a legmagasabb szintet, a négy napraforgót. A Panyolai Pálinkafőzde

ugyancsak fejlesztést tervez. Pályáz egy 30-40 fős wellness szállodára, étteremre, amelyet a főzde melletti területen szeretne majd kialakítani. Most nyert pályázaton pedig egy aszalót létesítenek. A terület a főző tulajdona, ahol kialakítanák.  A további tervünk falugondnok szolgálatot alkalmazni az itt élők elöregedése miatt, és az óvodát fenntartani a fiatalok idevonzására.

            Aki egyszer Panyolán tölt három napot, mindig visszavágyik ebbe a nyugalomba, az itt élők simogató kedvességébe. Augusztusban szeretettel várják fesztiváljukra az erre vágyókat, a környezet érintetlen természeti szépségeit értékelőket.

Írta: Dr. Hajós Anna

Fotók: aktivpihenes.hu / Okolicsányi zoltán