Szerző: Barna Judit

Fotók: aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán

 

Nógrád megye déli részén, a Börzsöny és a Mátra közötti zöld völgyben, a Cserhátalján megbúvó aprócska falucska a Kozárd patak mellé települt. A néhány utcányi házsoron túl a szelíd dombok szinte észrevétlenül olvadnak bele az Alföld síkvidékébe. Budapesttől 1 órányi autóútra pihentető környezet, a palóc kultúra jellegzetes kincsei és gasztronómiai különlegességek csalogatják ide a látogatókat. A sok szép felújított palóc ház a virágos utcákon, a parkokban szobrok, a kis néprajzi múzeum, a környező erdőkben csörgedező patakok kellemes napokat és pihenést ígérnek takaros panziókban a vendégeknek.

 

 

A kedves, élhető vidékről így ír Mikszáth Kálmán:

 „Sok földet bejártam, de mégis csak Nógrád tetszik legjobban: hegyeivel, völgyeivel, egyenesre nőtt fáival; itt úgy látom, a füvek zöldebbek, a virágok illata édesebb, mint bárhol másutt a világon. Még a felhő is mintha rózsaszínbe öltözne, amikor átsuhan fölöttünk… Ez az én igaz hazám.”

 

 

A falufejlesztés élén

Kozárd a Cserhát hegység gyöngyszeme, az igazi palóc hagyományok egyik központja. A község neve a honfoglaló magyarokkal érkező kazár néptöredék letelepedésére utal, akik a dimbes-dombos táj szépsége miatt itt találtak hazát. A palócok nevét írásban először 1656-ban említették, népként pedig egy 1784-ből származó mezőkövesdi jegyzőkönyvben fordul elő. Az évszázadok viszontagságai jól megtépázták a falut, ilyen volt a 1890-es években iszonyú pusztítást végzett szőlő filoxéra, amely az országos hírű borvidéket teljesen letarolta. Azóta az egykor virágzó borászati tevékenység áthelyeződött a Cserháttól keletre, a Mátra aljára.

  

 

Közel két évtizede a faluban nem a borászat a fő tevékenység, mert az átalakulás éveiben a feltörekvő település vezetése a turizmus fejlesztésén dolgozik. A tematikus fókuszra helyezett hangsúly kézzelfogható eredménye évi 10-12 ezer látogató.

 

A számot az Aranykorona panzióban dr. Hajas Páltól tudtuk meg, amikor a napsütéses teraszon a tájékoztatóját hallgattuk.

 

   

 

Meghívónk a sok évtizedes nemzetközi munkásságáról hosszasan tudna beszélni, de emeljünk ki néhányat: a FAO központjában, Rómában dolgozott évekig az agroturizmus gyakorlati kérdésein, az EU Vidékfejlesztési Közgyűlés tagja, a Debreceni Egyetem Kozárdra kihelyezett turisztikai tanszékének egyetemi tanára. 2017-ben a vidéki turizmus hazai és nemzetközi fejlesztése terén kifejtett munkásságáért az Év Vállalkozója rangos címmel díjazták. Tevékenyen részt vesz Kozárd megújulásáért feleségével, Kozárd polgármesterével, dr. Hajasné Banos Mártával.

 

   

 

A polgármester munkáját a helyi lakosság elismeri, mert legutóbb, immár ötödször is megválasztották Kozárd vezetőjének, így töretlen lelkesedéssel már tizennyolc éve igazgatja a 170 fős települést. Márta is méltán büszkélkedhet, mert Arany pecsétgyűrűs polgármester lett a Magyar Önkormányzatok Szövetségében, és Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést kapott a földművelésügyi miniszter előterjesztésére.

 

 

A palóc hagyományok őrzéséért

Az eltelt közel öt polgármesteri ciklus alatt számtalan turisztikai fejlesztés és korszerűsítő beruházás valósult meg Banos Márta igazgatásával és férje támogatásával. Az önkormányzat legfőbb célja Kozárdon az építészeti és kulturális értékek megőrzése. A hosszú távú fejlesztési program egyik eleme a palóc arculat helyreállítása, a falukép fejlesztése és ezzel a turisztikai vonzerő növelése. A Megújuló Kozárd program keretében megvalósult a központban álló multifunkciós Faluház,

 

 

a Kápolna, a Millenniumi Park és öt jellegzetes ingatlan külső felújítása palóc hagyománytisztelő színek alkalmazásával,

 

 

valamint fontos volt az épületek szigetelésével az ingatlanok energiafogyasztásának csökkentése.

A Faluház tetőkilátójában gyönyörködünk a kora őszi tájban,

 

 

miközben Márta elmondta, hogy befejeződtek a lakosság életkörülményeinek javítását célzó beruházások, például már 2006-ban megépítették a szennyvíztisztítót és a csatornahálózatot, megvalósult  a közmunkások foglalkoztatása, és emellett a falugondnoki busz üzemeltetése, valamint az idősek ellátása is folyamatos szociális feladat.

 

 

A kulturális örökség ápolásáért

Tovább haladva tetszettek a központban a klasszicista stílusú, felújított harangláb,

 

 

 a szabadtéri, történelmi ihletésű fa szobrok az ápolt parkokban, és a két patakon, hét helyen átívelő tulipános fahidak. Ilyen faragott hídon átsétálunk a szépen gondozott Ifjúsági parkba,

  

 

ahol a szomszédos portából érkező baromfi hangoktól igazi falusi környezetben érezzük magunkat. A gyerekekre szabottan sok a játékszer, bográcsozó, és kosárlabda palánk is található itt.

  

 

Érdekesség a Mária Kertben a Mária Zarándokút Kék vonalának cserhátalji állomása.

  

 

A könyvtár közösségi épületében a pihenő és imahely 22 zarándok számára jelent majd szálláshelyet egyházi ünnepeken.

 

A suszter mesebeli háza

A Főúton áll Kozárd utolsó suszterének a háza, ami ma a Palóc Út Turisztikai Klaszter részeként Hagyományőrző Palóc Galéria és Kézművesház nevet viseli.

 

 

A felújított egykori lakóházban palóc örökség gyűjtemény kapott helyet. Az utcára néző tisztaszobában szőttesekkel díszített ágyak, a fiókos szekrények, a díszes faragott szekrények, és festett nagyfiókos ládák, úgynevezett terpeszlábú székek ugyancsak a palóc lakásberendezés régi emlékei.

  

 

Mindez Kozárd és a Palócföldi Népi Iparművészek Egyesületének a közös gyűjteménye. A helyiségekben a bútorokat a mindennapi élet textiljeivel dekorálták, melyek a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet termékei. A falakat a nemrégiben elhúnyt Les Gábor, bodonyi fazekas kakasos, kékmintás tányérjai díszítik.

  

 

A harmadik szoba asztalán egy kis viselet-kiállítást látunk. A népviseletbe öltözött babagyűjtemény a színes palóc ruházkodást mutatja be:

 

 

a női ruhák rövidszoknyásak, alsó- és felsőruháikat kendervászonból készítették, hétköznapokon pendelyt, kötényt és ingvállat használtak, a nyakba kékfestő, klott, kasmír, élénk színű, rojtos szélű selyemkendőt viseltek.

 

Ökológiai táj az ökoturistákért

Kozárd napjainkra a Cserhát ökoturisztikai célpontja, a falu szélén, Ecseg felé egy 4,5 hektáros tó is erősíti ezt a minősítést.

  

 

A mesterséges eredetű, többfunkciós vízterület horgásztó, csónakázó tó, víztározó, vizes élőhely, vadpihenőhely és rekreációs terület. A partján madármegfigyelőt, fotózó helyet is találhatnak a természetet türelemmel lesők. A falu vezetése figyelemmel kíséri a 2021-es pályázati lehetőségeket, mert viziszínpaddal és vizisportokkal kívánják még vonzóbbá tenni a tavat.

A tó mellett épült fel az Ökológiai Bemutató és Oktatóközpont, kialakításával elsősorban mintát kívánnak állítani a térségben, hogy felhívják a figyelmet a fenntartható turizmusfejlesztésre és az ökoszemléletre.

 

  

 

Az Ökoház az ökológiai értékeket értő, és elfogadó látogatók számára a cserhátaljai természeti értékeket, a vidék növény- és állatvilágát mutatja be interaktív multimédiás eszközökkel. Rendezvényeket, workshopokat, tréningeket is terveznek.

 

Hívogatnak a Vadvirágok

Jelen esetben nem a rétre látogatunk vadvirágokért, hanem Kozárd rangos vendéglátó helyére, a Vadvirág Étterembe, és a hasonló nevű panziójába. A település évek óta részt vesz a Virágos Magyarországért mozgalomban, a versenyhez csatlakozva a közösség virágokkal borítja be a falu utcáit, tereit, házait. De Cserhátalja festői völgyében megbúvó kis település nemcsak tiszta levegőjével, gondozott környezetével, hagyományaival vonzza a látogatókat, hanem helyi ízeivel is csalogatja a turistákat.

 

 

Kedves Olvasó! A megújult Vadvirág étteremről a turisztikai webmagazinunk Gasztronómia menüjében olvashat bővebben.

 

Irány a következő évtized!

Kozárd és Alsótold települések kulturális, örökségturisztikai és ökoturisztikai pályázaton 175 millió forintot nyertek együtt. A támogatással a két falu turisztikai építést és eszközbeszerzést valósíthat meg, a létesítményekbe a látogatókat megfelelő marketing tevékenységgel invitálhatják. Kozárd a Természeti Értékek Házát alakítja ki egy ma még romos kúria felújításával. Az új látogatóközpontban helyet kapnak a szarmata kori őslénytani leletek, a kozárdi tó és az új agrárium által életre keltett rovar- és vadvilág élőhely bemutatók, valamint a palóc kézművesek és festők remekei.  Alsótold a Toldi legenda ápolására egy bemutatóhelyet alakíthat ki.

 

 

Emellett a Magyar Falu Program keretében is tovább fejlődik a település, és egyre inkább kedvelt hazai turizmus célponttá és konferenciahelyszínné válik. Dr. Hajasné Banos Márta polgármester hisz a falu további fejlődésében, és a nagy tervek megvalósításában.