Hajdúnánás nem a turizmus legnagyobb hazai fellegvára, miért jöjjön mégis hozzánk? – kérdezi a városi Tourinform kiadványa, és tényleg miért is utazzon az érdeklődő az M3 autópályán, vagy más megközelítéssel ebbe az Alföld északi peremén elterülő 17 ezer lakosú tipikus mezővárosba? Egy szóval megválaszolható a kérdés: a sokszínűsége miatt.

Hajdúnánás egy jellegzetes hajdúsági város, amely büszke több évszázados múltjára, hagyományaira, kultúrájára. Lakói ápolják és gyarapítják mindezt, hogy megőrizve átadhassák a jövő nemzedékei számára. Az év minden szakában számtalan közösség építő programban vesznek részt, fejlesztik, tisztán tartják a városukat, és erősítik az összetartozás érzését. Igazán jó az idegennek, turistának végig menni a belvárosban,

 

 

mert a nyugodt légkör mellett érezni lehet a lüktető város élni akarását. A város vezetése - Szólláth Tibor Zoltán

 

 

polgármesterrel az élen- és minden munkatársa abban érdekelt, hogy a település mutassa fel az értékeit, csalogassa be a látogatókat a szabadidő eltöltésre alkalmas intézményeivel a hagyományápolásra épülő érdekes rendezvényeivel. Sok gondot fordítanak a város-marketingre, nemcsak a jó szerkezetű, sok információt megmutató honlapjuk, hanem a létesítmények ismertetői is igen igényesen hívogatják a vendégeket.

Az aranyszalma új életre kel

Mint a legtöbb városnak, Hajdúnánásnak is szerteágazó és regényes a történelme. A település magva a szabályos utcahálózat mértani közepe, a négyszögletű tér.

 

 

Innen indulnak a sugarasan kifutó, tölcséresen táguló utcák. A belvárosban sétálóknak először a Helytörténeti Múzeum

 

 

kiállított tárgyai mesélnek, ahol a falakon és vitrinekben a régmúltra tekint vissza a város helyi sajátossága, az egykor híres szalmaipara. A különleges, egyedi kézműves iparág emlékei a Tájházban, és az Aranyszalma Alkotóházban is megtekinthetők. A hajdúnánási szalmafeldolgozás legjelentősebb időszaka a XIX. század közepétől a XX. század közepéig tartott és máig hatással van a város életére. A búza szárát felhasználva készültek a szalmakalapok,

 

 

amely fellendülést is teremtett a városnak. Az otthon előállított szalmafonatokat eleinte házilag varrták össze, majd a polgári divatban is elterjedő kalapok iránti igény megnövekedett, a kereslet hatására létesültek a szalmafonásra épülő üzemek, az első 1860-ban.  A szalmaipar fénykorában évente 450 000 db szalmakalapnál is több készült a városban, amelyet divatcikként exportáltak Európa szerte. A szalmafonás feldolgozásának tudásanyaga nem veszett el, megtalálható a róla szóló leírásokban, és jelen van a népi iparművész és népművészet mestere címet viselő alkotó, Reszeginé Nagy Mária munkáiban. E tudásra alapozva készült el a város jele kori kihívásokra válaszoló szalmafonó munkaprogramja, így a „kalapkötő” kézműves szakma ismét foglalkoztat embereket, akik hasznos termékeket, turisztikai ajándéktárgyakat állítanak elő.

 

 

Élre törnek a vendégcsalogató márkák

Az elmúlt években Hajdúnánás élni tudott a helyben található erőforrásaival, és újra gondolta az azokra építhető fejlesztéseket. A Kendereskert, a Nánási Portéka, vagy a Bocskai Korona - a helyi emberek összefogásával és a kezük által - olyan értékeket teremtettek meg, amelyek nemcsak több száz nánási családnak adnak munkát, hanem turistákat is csalogatnak a városba. Hajdúnánás külterületén létesített Kendereskertet

 

 

2014-ben a város önkormányzata nonprofit intézményként hozta létre. A szépen gondozott városszéli oázisba belépve a vidék híres szürke marhájának,

 

 

Békésnek a szobra fogadja a látogatót.

Egy takaros épületben életre kelt a pásztormúzeum, ahol a hagyományos háztáji gazdálkodás eszközei, és egy pásztorlakás belső tárgyai láthatók.

 

 

 

A szabadban magyar őshonos állatok élnek, mint például a szürke marha, mangalica, racka juh, merinói birka, bivaly, kecske, szamár, ló, nyúl és baromfik. Fóliák alatt növénytermesztés folyik,

 

 

ezzel az értékteremtő közfoglalkoztatással juttatnak munkához és jövedelemhez helybélieket. A turisztikai látogatóközpontban nyári napközis gyerektábort szerveznek és rendezvényházat üzemeltetnek. A létesítmény igazi élmény a vidéki életet ritkán látott városi kisgyerekek számára, akik népi játékokon keresztül és a valóságban is megismerkedhetnek a háztáji állatokkal.

Hajdúnánás vezetése több gazdaságélénkítő intézkedést vezetett be az elmúlt években, ilyen a nagy sikert aratott Nánási Portéka,

 

 

egy saját brand, amely leginkább a helyi őstermelők piacán érhető el. A cél többszörös: a saját termelőik támogatása, a megtermelt áru szállítástól való megkímélése, helyi munkalehetőségek megteremtése, a szűkebb közösség erősítése, de legfőképpen a vásárlásra fordított forintok helyben tartása. A „szántóföldtől az asztalig” gondolat szellemében árulja a portékáikat a városi piac 500 m2 nagyságú,

 

 

elkülönített helyén több zöldség- és gyümölcsárus, kolbászos, száraztésztás, gyógynövényszörpös, lekváros és mézes kistermelő.

 A piacon – és több száz más helyen - elfogadott fizetőeszköz a Bocskai Korona,

 

 

amely a készpénzforgalom csökkentésére és helyben költésre kitalált fizetőeszköz utalvány. A különböző címletekben forgalmazott papírokkal - az országban harmadikként- a lakosság helyi vásárlását ösztökélik, és otthon tartják a vásárlóerőt. Hajdúnánás száz elfogadóhelyén kívül Hajdúhadház, Balmazújváros és Vámospércs is bekapcsolódott a programba.

A város turisztikai vonzereje a minden korosztály számára felüdülést és gyógyulást jelentő Hajdúnánási Gyógyfürdő,

 

 

ahol a balneoterápiás kezeléseket az önkormányzat térítésmentesen biztosítja a lakosság számára. A 14 hektáros csendes, árnyas parkban lévő komplexum nyitott, fedett, gyógy- és úszómedencéivel

 

 

a város lakóinak és máshonnan érkezőknek is kedvelt pihenőhelye.

Strucc szalámi, joghurt és szuvidolás

Hajdúnánás legfiatalabb szálláshelye, a város közepére épült Medián Hotel

 

 

 

a gasztronómiára, a konferenciákra, a wellnessre és családi rendezvényekre helyezi a hangsúlyt. A kétemeletes épület 80 fő elszállásolására alkalmas - mondta az igazgató, Varga Zsolt,

 

 

aki vezetői megbízása kezdetén a legfőbb feladatának a személyzet tréningezését tartja, annak érdekében, hogy a szálloda magasabb színvonalon fogadhassa a vendégeket.

A város szálláshely kínálatában igazi kuriózum a Strucc Tanya és Vendégház.

 

 

A közel 25 éves, kezdetben merésznek látszó vállalkozás gondosan ápolt környezetben működik. Egy szimpatikus fiatalember, Nyakas Zsolt tulajdonos, feleségével együtt a falusi vendégfogadás magas szintjén berendezett 4 szobával

 

 

várják a családokat. Az 1993-ban ide érkező dél-afrikai madarak nemcsak turisztikai látványosságként szolgálnak, mert minden részük hasznosítható. Bőrükből igen finom minőségű bőrtáskák, cipők, egyéb kiegészítők, tollukból pedig használati tárgyak készülnek. Húsuk íze a marhahúsra emlékeztet, alacsony zsír és magas fehérje tartalmú. Kiváló struccszalámit

 

 

kóstoltunk szíves vendéglátásuk keretében. Jelenleg 300 strucc él a telepen,

 

 

akik előbb-utóbb szalámiként kerülnek német és svájci asztalokra. Kóstolás közben a tulajdonos elmondta, hogy bővíteni kívánják más piacokon is az exportot.

A családi vállalkozás mintapéldája a tejtermelő Martinek Farm,

 

 

ahol az ágazat egész vertikuma egy kézben van, a takarmánytermesztéstől, az állattenyésztésen és tejfeldolgozáson keresztül az értékesítésig. Az 1996-ban indult cég fejlesztése azóta is folyamatos – kezdi sorolni Martinek Imre

 

 

tulajdonos az elképzeléseit, miközben mutatja a tehenészetet, valamint a palackozott tej, kakaó,

 

 

sajt, túró, joghurt készítésének fázisait. 13 környező településre szállítanak, autóból

 

 

árusítják a garantáltan friss tejtermékeket.

Vacsorára a csoportunknak a Korona Vendégházban

 

 

a különleges szuvid eljárással készített sültet tálalt fel a helyben szorgoskodó séf, aki látványkonyhás megoldással varázsolta elénk a hús falatokat.

 

 

Megtudtuk, hogy a nánási Kendereskertben nevelt mangalica szűzpecsenyéjét és rövidkaraját szeletelve és finom fűszerekkel ízesítve szuvid, vagy eredeti írásmód szerint a "sous vide" eljárással készítették elő a Városi Húsüzemben.

 

 

Ezzel a - nem egyszerű - módszerrel tökéletesen megőrizhető a hús zamata, nedvességtartalma, különlegesen kellemes állagúak és szétomlanak a vendég szájában a zöldsalátával tálalt porhanyós szeletek.

 

 

Ha utána olvasunk az eljárásnak: a szuvidolás módszerét az ’70-es évek közepén fejlesztette ki a francia Georges Pralus. Ma már a legnevesebb top-séfek, mint Paul Bocuse, Joel Robuchon, Charlie Trotter és Thomas Keller éttermeiben is használják az eljárást. A technológia lényege, hogy a megmosott, fűszerezett, pácolt és felhasználási célnak megfelelően porciózott húsokat légmentesen becsomagolják a speciális vákuumfóliába, majd egy lassú, több órás alacsony, de állandó hőmérsékletű (48-64°C) vízfürdőben megfőzik. 

 

 

Hajdúnánás egy élhető, sokszínű település, melynek közössége felismerte és felkarolta a hagyományait, élni tud a jelen kor adta fejlesztési lehetőségekkel, és a megteremtett értékeken keresztül összekovácsolja, terelgeti a következő nemzedéket is.

Írta: Barna Judit

Fotó: aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán