Lassan már hetvenkedni fogok az éveim számát illetően és bevallom, hogy eddig még sohasem jártam Nyíregyházán. S a nagy megyeszékhelyről eddig csak sztereotípiák éltek bennem, hogy település a homoksivatagba, jó a környékbeli pálinka,

 

 

pusztulnak az almáskertek, s van ott valamilyen tó, no meg, hogy ez a tirpákok városa. Május végén egy vidám csapat magával ragadt, s jó háromórányi autózással Budapestről a Nyírség fővárosába értünk.

A megyeszékhely előtt már láthattunk néhány jellegzetes bokortanyát ahol, mint a csibék a fészekaljban úgy bújnak össze a házak, még a mezőváros peremén is. Átrobogva az első látásra is dinamikusan fejlődő, 120 ezer lélekszámú megyeszékhelyen szállást kerestünk, természetesen a környék közkedvelt üdülőövezetében, a Sóstónál.

 

 

Első látásra megtetszett a patinás külsejű Hotel Fürdőház, ahol hajdan a város első gyógyfürdője működött tizenhat káddal.

 

 

Az épületet belül remekül korszerűsítették s a mindössze három csillag dacára kellemes úszómedencéjük van, a folyosón mini könyvtárban lehet olvasnivalót válogatni, és gondosan ápolt élővirágok díszlenek a folyosókon. Természetesen adnak fürdőköpenyt s a s jól felszerelt szobákban még hajszárító, Biblia és varrókészlet is található.

 

Sport és nyírségi gombócleves

Rögvest fürdőruhát kaptunk magunkra és irány a 2000 négyzetméteres parkban található 26 Celsius fokos vízhőmérsékletű s fürdőzésre, meg csónakázásra is alkalmas Sóstó

 

 

partján elterülő Aquarius Élményfürdő. Az élményfürdő kialakításával és multifunkciós kínálatával több generáció együttes pihenését, kikapcsolódását szolgálja.

 

 

A felnőttek és az idősebbek kedvelt pihenőhelye a „Termálvilág”. A regenerálódást termálmedencék, pezsgőfürdők, Kneipp-medence, kellemes környezetben kialakított gyógykezelő részleg és szaunavilág biztosítja.

 

 

A vendégek különböző relaxációs kezeléseket is igénybe vehetnek. A fiatalok részére „Élményvilág” épült, ahol a legbátrabbakat óriáscsúszdák,

 

 

hullámmedence és vízfüggönnyel, barlanggal készült vadvízi sodrófolyó, a legkisebbeket medencével, csúszdákkal, mesevárral, pihenőszobával felszerelt „Gyermekvilág” várja.

 

 

A fedett gyógy- és fürdőmedencék melletti óriási park csúszdái és medencéi mellett nyáron nagy truváj az egyik medence közepén, óriási dézsákban nevelt, pálmaszigettel ékeskedő vízi bár, ahol Torma Ferenc mixer,

 

 

a legkiválóbb kubai kollégáihoz hasonlóan készíti a termálvízben is elfogyasztható koktélokat.

 

 

 

A vadnyugati stílusban épül és tóparti terasszal rendelkező Irány Colorado nevű étteremben

 

 

teletömtük a hasunkat finomabbnál finomabb ételekkel. Már a nyírségi gombócleves

 

 

után akadt, aki elpilledt. A fölséges étek tulajdonképpen egy jól felzöldségelt borjúbecsinált leves finom krumpligombóccal.

Teli hassal úgy gondoltuk, nem árt egy kis mozgás, kimentünk a közkedvelt kalandparkba. Megtudtam, hogy az eddig a legfiatalabb látogatójuk öt, míg a legidősebb 83 éves volt. A gyerkőcöket ötven, míg a felnőtteket 70 akadály várja.

 

 

 

Mit ne mondjak, jól megizzadtam. A sport után élvezettel kihasználtam a szálloda úszómedencéjét és még jól meg is dögönyöztettem öreg csontjaimat. Szép csillagos ég alatt

 

 

jót sétálgattunk a tóparton, amelynek szomszédságában véletlenül rábukkantunk a Hotel Írisz éttermére, ahol az apróságok számára játszósarkot hoztak létre, az étkészlet párját ritkítóan szép és modernvonalú volt.

 

 

 

A finom vacsorát pedig glaszékesztyűs pincér szolgálta fel, aki aperitif gyanánt gazdag választékot kínált az aromákban gazdag, jó illatú nyírségi alma-, szilva- és meggypálinkából.

 

Vadállatok természetes környezetben

 

 

A reggel Magyarország legnagyobb és sokak szerint leglátványosabb állatkertjében kezdtünk. Ahol szerencsénkre a hivatástudattól sugárzó, átlagon felüli előadó készségű Révészné Petró Zsuzsa

 

 

oktatási és tájékoztatási osztályvezető kísért végig. Aki Ceglédről csöppent ide úgy, hogy egyetemistaként egy hétre jött szakmai gyakorlatra, s már több mint egy évtizede itt dolgozik. Nem is csoda, mert ez az állatkert maga a csoda. A mintegy 35 hektáros állatparkban 500 faj 5000 egyede tekinthető meg a lehető legtermészetesebb, szinte háborítatlan környezetben. A legtöbb vadállatot csak vizes- vagy száraz árok és némi kerítés választja el látogatóktól. Ha viszonylag kevés az időnk, akkor a Nyíregyháza Zoo jókora területét érdemes nyitott minibusszal

 

 

 

körbejárni. Okvetlenül álljunk meg a fehér tigriseknél, a fehér oroszlánoknál,

 

 

a fekete jaguárnál, a komodói varánusznál és az indiai és az ázsiai elefántoknál. A „Vizi világban” rácsodálkozhatunk a hatalmas jegesmedvére, majd óriási akváriumokban tekinthetjük meg a világ, különböző tengereinek élőlényeit.

 

 

Egy hosszú, átlátszó falú alagútban pedig még cápák is úszkáltak fölöttünk. A felsorolhatatlanul sok látnivaló szomszédságában igényes erdei szálloda húzódik meg, amely mellett közkedvelt diákszállás várja a tematikus programokra érkező osztályokat.

 

 

Kik a tirpákok?

Délután falujáró programmal folytattuk a napot. Nem kellett messzire mennünk, mert Sóstói Múzeumfalu

 

 

is található. A rengeteg sütő-főző, kézműves programmal és interaktív múzeumpedagógiai rendezvénnyel még különlegesebbé tett, kissé már kopottas épületek között mindig sok a látogató. Ez a régmúlt idők emlékének, a népi hagyományok őrzésének és a tájjellegű építészetnek a különleges világa.

 

 

 

A kétutcás, templomos településen 26 ponton tekinthetjük meg a tájegység különböző pontjairól áttelepített, vagy eredeti tervek alapján, hagyományos módszerrel elkészített, zsúpfödeles, nád- vagy bádogtetős tanyákat, kúriákat, műhelyeket, putrikat, de még a temetői sírjeleket is. A legtöbb épület fala paticsolt, vagyis vesszőből font, kívül-bévül sárral betapasztott, s évente meszelni kell.  A létesítmény igazgatója dr. phd. Szabó Sarolta

 

 

etnográfus mesélte el, a manapság lekicsinylő jelzőként használt tirpák szó jelentését. A Rákóczi-szabadságharcot követően Nyíregyháza városának népessége megcsappant, így annak akkori birtokosa, Gróf Károlyi Ferenc 1753. május 16-án, Békéscsaba környéki szlovák letelepedőket hívott a földterületeire. S pecsétes okiratban garantálta nekik a szabad vallásgyakorlást, a letelepedéstől kezdve három év adómentességet, s belső autonómiát adott és ingyen faanyagot biztosított a házak felépítéséhet. Nos, ezeket a tótokat hívták tirpákoknak, ami az ő nyelvükön azt jelenti: tűrő, szenvedő.

 

Az aranytrezor kincsei

 

 

Természetesen nem hagyhattuk ki a Jósa András Múzeumot, amely Kelet-Magyarország legrégibb ilyen intézményét. Látható ott Benczúr Gyula-emlékkiállítás, Jósa András-emlékkiállítás, a város jeles szülöttje, Krúdy Gyula

 

 

életének és korának bemutatója, külön helyet foglalnak el a nyíregyházi huszárok - egyenruhái, fegyveri, megtekinthetők a környék régészeti leleti a paleolitikumtól a középkorig, a trezor teremben pedig elénk tárul a pénz története az ókortól a XVII. századig, valamint az újfehértói aranykincs.

 

 

 

Az idő rövidsége miatt már csak a frissen felújított és berendezés, meg átadás előtt álló Kállay házat,

 

 

a több sétálóutcát tartalmazó belváros szépen karbantartott palotáit csodálhattuk meg.

 

 

A Turisztikai Irodában felpakoltunk helyi programokat és környékbeli látnivalókat tartalmazó igényes prospektusokat,

 

 

mert még a nyáron vissza akarunk jönni legalább egy hétre.

www.nyiregyhaza.info.hu

Írta: Kőhalmi Dezső

Fotó: aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán