Áldom a sorsot, hogy az országos sajtút hálózat első állomása megnyitásának okán a hétvégémet a középső Cserhátban található Szentén, a nyugalom és szépség falvában tölthettem, ahol az idő múlását csak a reggel hatkor és este nyolckor megkonduló harang jelzi. A három lankás hegyvonulat között elterülő kicsiny, gondozott, virágzó kertekkel ékes település nemegyszer palóckontyos házai között nyugodtan múlik az élet. Az utcán mindenki köszön mindenkinek és az embereknek mindig akad néhány jó szavuk egymáshoz.

Az itt élők büszkesége a XIII. században épült, ám többször átalakított kicsiny római katolikus templom. A helység, amikor a Szente családtól Werbőczy István birtokába került, a nagyúr hamarosan újraboltoztatta az Isten házát. Az oltár melletti feszület közepén a Werbőczyk kőből faragott címere díszlik.  Gyönyörű szép a középkorból megmaradt öltöztetős Mária, amit a falakra helyezett négy evangélista szobrával együtt a pécsi bazilika fafaragó mesterei készítették. Néhány több száz éves rendkívül szép festett kazetta is előkerült néhány éve a padlásról, amit eredetei szépségükben helyreállítva fölszereltek a gerendás famennyezetre.  A templom védőszentje Szent Erzsébet, akinek oltárképét vélhetőleg Ehn Bernát plébános festette 1839-ben. Az egyházközség hárommillió forintot nyert EU pályázaton, amiből, a hívek jelentős adakozásának is köszönhetően elkészítették a falak vízelvezető rendszerét, a külső térburkolatot, s kijavították a belső vakolatot.

A mintegy háromszázötven lelket számláló település polgármesterétől Illés Kálmántól tudom, hogy az elmúlt években sikerült jelentősen lelassítani az elvándorlást  s új óvodájukba, a néhány esztendővel ezelőtti tizenhárommal szemben 54 gyermek jár és alsó tagozatos általános iskolájuk is van. Uniós környezetvédelmi pályázatból kiépítették a szennyvízhálózatot, internet pontot, színpadot, tájházat, szálláshelyet és tanösvényt is készítettek. A fiatalítást szolgálja a letelepedési-, a lakásvásárlási- és az újszülötteket segítő támogatás is. Sokan járnak el főként Balassagyarmatra dolgozni s ennek csökkentésére támogatják a helyi vállalkozókat és a pályakezdő tanárokat is.

 Az önkormányzati vezető nagy örömmel üdvözölte a Maszlik családi vállalkozás kezdeményezését, az ország első sajtút állomása megnyitását, amely újabb néhány álláshelyet biztost és várhatóan növeli a falu idegenforgalmát. Továbbá lehetőséget biztosít a helyben előállított kézműves sajtok s más tejtermékek, valamint lekvárok, szörpök, méz és mézeskalács értékesítésére is. Maszlik Zoltán a MASZLIK-TEJ Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy gazdálkodó édesapja nyomdokán haladva építette fel birtokát, ahol pillanatnyilag tíz emberrel dolgoznak s 110 tejelő marhát tartanak, 350 hektár földön gazdálkodva. Pályázati pénzből újították fel az istállót és vettek először 36 darab vemhes üszőt. A konyhában, majd az átalakított garázsban kezdték meg a hagyományos tejtermékek előállítását. Védjegyként bejegyeztették a régi recept alapján készülő palóc tehén gomolyát, de több fővárosi és környékbeli üzletbe s piacra szállítanak, tejet, vajat, túrót, sajtot, joghurtot és kefirt.  A hagyományos palóc épületek formáját idéző tejfeldolgozó üzem, sajtgyár és sajtkínáló, eladó helyiség s annak a sajtkészítés bemutatására is alkalmas előadó terme 37,6 millió forintból valósult meg, amelyhez a Darányi Ignác Terv keretében az EU és a Magyar Kormány 22,6 millió forintos (76 ezer eurós) támogatást nyújtott. S megnyílt augusztus 10-én a Palóc sajtút első állomása.

 Ünnepi beszédében dr. Bognár Lajos Levente az MVM élelmiszerlánc-felügyeletér felelős helyettes államtitkára elismeréssel adózott a termőföldtől az asztalig tartó üzemi modellt megvalósító beruházásról, mely tipikus példája az ágazati összefogásnak. kijelentette, hogy a minisztérium a jövőben is komoly támogatást biztosít az új munkahelyeket is teremtő hasonló beruházásokhoz. A helyettes államtitkár megemlítette, hogy elkészültek a Magyar Élelmiszerkönyv kézműves termékek előállítására vonatkozó részletes szabályai.

Kovács László a Kis- és Közép Agrárvállalkozók, Sajtkészítők Egyesületnek elnöke hangsúlyozta, hogy sok-sok tudatos magyar vásárlóra van szükség ahhoz, hogy egy-egy kézműves élelmiszert előállító ágazat fennmaradjon. A sajtkészítők összefogásának köszönhetően a várhatóan folyamatosan növekvő országos sajtutak nagyszerűen szolgálják majd eme célt. A szentei példa követendő a Sajtút-állomások számára. Hiszen az idelátogatók gyönyörű természeti környezetben közelről megismerkedhetnek a szarvasmarhákkal, simogathatják a kisborjúkat. A sajtgyár és tejüzem melletti bemutató teremet úgy szerelték fel, hogy a látogatók bepillanthatnak a sajtkészítés rejtelmeibe, a kóstoló teremben megízlelhetik, s a boltban pedig megvehetik az itt előállított finom kézműves élelmiszereket. Ezzel növelve a falusi- és agroturizmus kínálatát is.

Írta, fényképezte: Kőhalmi Dezső