Sátoraljaújhely, a Zemplén fővárosa

Az ország keleti csücskében, Szlovákia szoros szomszédságában, hegyek között, völgyek között fekszik a csodálatos természeti adottságait jól hasznosító, a történelmi emlékeit és kulturális értékeit tisztelettel őrző Sátoraljaújhely.

 

 

Három hegy buckái alatt

Sátoros hegyeknek nevezett közepes magasságú kiemelkedések közül a városhoz tartozik a Szár-hegy, a Vár-hegy és a Magas-hegy, melyek szinte védőbástyaként állnak a település nyugati határán. A központtól jól járható erdei úton megközelíthető, akár egymás után is, mindhárom. 

Sátoraljaújhelyet átszelő Rákóczi utca határon átnyúló másik végét -Slovenské Nové Mesto településen- Hlavná utcának hívják. Az 1000 fős szlovák község neve, Újhely, magyarul is szerepel az útszéli közigazgatási táblán, hiszen 1920-ig Sátoraljaújhely része volt.

 

Nagy magyarok emlékei

Az 1261-ben városi rangot kapott Borsod-Abaúj-Zemplén megyei település gazdag történelmi múltja, kulturális értékei jelentős közösségformáló erőt jelentenek a helyi emberek számára. Itt élt és munkálkodott nyelvújítóként és főlevéltárnokként Kazinczy Ferenc,

 

 

 

itt tartotta első szónoklatát Kossuth Lajos.

A sajátos hangulatot árasztó Sátoraljaújhely jelenéről Dankó Dénes alpolgármester

 

 

számolt be magazinunknak az egykori városházán, amely ma a Kazinczy Ferenc Múzeum. A klasszicista stílusú műemlék jellegű épületben az ezernyolcszázas években kaszinó működött, később városháza otthonául szolgált, majd szlovák tanítási nyelvű általános iskola lett, mígnem 1990-ben a Kazinczy Ferenc Múzeum kapott benne helyet a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum szervezeti egységeként.

 

 

A múzeumban színes, állandó kiállítások láthatók, tematikájában a várostörténet és a régió értékeinek írásos, tárgyi és képi örökségei, emlékei, a Zempléni-hegység és a Bodrogköz természetrajzának számtalan eleme, valamint regionális irodalomtörténeti kutatások tárgyai. Kiemelkedők a régészeti, a képzőművészeti, a néprajzi és a numizmatikai gyűjtemények is.

Az intézmény igazgatója dr. Ringer István büszkén említi,

 

 

hogy 2016-ban megkapták az “Év múzeuma” díjat, az Erdőjárók kalauza és az Újhely és a Nagy Háború című kiállítások pedig szakmai elismerő oklevelekben részesültek.

 

 

 

Az épület falán lévő emléktábla tanúsága szerint „E házban tartózkodott Petőfi Sándor 1847. július 10-én Kazinczy Gábor vendégeként.”

 

 

Lokálpatrióták városa

Az abaúj és zempléni emberek többsége még ma is tartja identitását és sértésnek érzi, ha leborsodizzák őket. Az itteniek büszkék a saját elődeikre, történelmi hagyományaikra, de elfogadták, hogy hegyvidéküket Zempléni-hegységnek nevezik.

Zemplén tizenötezer fős fővárosában az elmúlt évtizedben közel hatmilliárd forint értékben valósultak meg idegenforgalmi fejlesztések – folytatta Dankó Dénes alpolgármester az újságírók tájékoztatását a múzeum eredeti kávéházi berendezésekkel igen hangulatossá varázsolt termében.

 

 

 

Megtudtuk, hogy az önkormányzat további elképzelései között szerepel az örökségvédelem, a kultúra értékeinek megőrzése és a turizmus fejlesztése. Ez utóbbit a gazdag történelmi múlt ellenére sem fejlesztették egy ideig, de a város vezetői megállapították, hogy a „nyakas kálvinista felfogás” tarthatatlan és nagy lépésekkel be kell hozni a lemaradást vonzó látványosságok létrehozásával.

Megépül a világ leghosszabb, 700 méter hosszú függőhíd a Szár-hegy és a Várhegy között, várhatóan 2021-22-ben kerül átadásra. Kiemelt program megpályázott finanszírozással a Vár-hegy feltárása ásatásokkal, a Bortemplom rekonstrukciója, és az Ungvári pincesor fejlesztése.

A Zemplén Kalandparkban újabb felvonók kialakításával - az aktív turizmus szellemében- a családokat célozzák meg: téli-nyári bobpályával, jégcsarnokkal, felvonóval, sípályával, kilátóval, tanösvénnyel négy évszakos szabadidő eltöltést kínálnak a látogatóknak. A sok aktív elem közkedvelt nemcsak a helybéliek számára, mert a szomszédos megyékből, és nem utolsó sorban Szlovákiából is érkeznek turisták.

 

Turisztikai csemegék

Sátoraljaújhelyen két híres pincesor alakult ki az évszázadok folytán, melyek könnyűszerrel akár gyalogosan is megközelíthetők a városközpontból. Az egyik az Ungvári pincesor, a másik a Zsólyomkai pincék.

 

 

Az Ungvári pincerendszer 2002-től világörökség része. Az 5 hektár felszín alatti, több mint 10 km hosszú pincerendszer Hegyalja legnagyobb pincehálózata, igazán egyedi és különleges turisztikai élmény. A vulkáni talajú dűlőkben érlelt szőlő levét, a hárslevelűt, a muskotályt, és az aszút - a kései szedés és a modern technológiai feldolgozás után- a borászok zempléni tölgyfa hordókból kínálják a borkóstolókon.

 

 

A terület kellemes kiinduló, vagy végpontja is lehet azoknak a turistáknak, akik az innen megközelíthető, Magyarországon szintén egyedül álló Magyar Kálváriához, Országzászlóhoz, és kápolnához akarnak feljutni. A Szár-hegyi zarándok emlékhelyre egy terméskőből épített díszkapun keresztül lehet belépni,

 

 

innen a hegytetőre vezető gyalogút mentén 14 bástyaszerű építmény a rajta elhelyezett emléktáblákkal utalnak a történelmi múltra. A stációkon az állíttató városok: Lőcse, Mikszáth Kálmán fekete városa, Kismarton az Esterházyak városa, Arad a vértanúk városa, Klapka György nevéhez fűződő Komárom… szerepelnek.

 

 

Ahhoz, hogy a turizmus nagyot lépjen előre Sátoraljaújhelyen új létesítmények beindításával a város szálláshelyeit és a vendéglátóhelyek kínálatát is bővíteni kell. Például önkormányzati beruházással a fiatalokat kívánják megszólítani a kalandparkba tervezett ifjúsági szállásokkal, és a magánerőből épített vendégházakkal a közeljövőben.

 

Tokaj-hegyalja páratlan italai

 

 

Sátoraljaújhely az aszú szülővárosa, tartják a helyiek, tágítsuk ki a kört és látogassunk el a királyok bora városába, Tokajba!

 

 

A Tisza és a Hernád folyók által közrefogott szűkebb régió Magyarország természeti és kulturális, valamint gazdaságtörténeti értékekben egyik leggazdagabb területe. Kevés hazai táj rendelkezik akkora változatossággal, mint a Zempléni-hegység, Hegyalja, Bodrogköz és Hernád-völgy táj együttese. A borvidék 5500 hektáros beültetett területén már a honfoglalás előtt is foglalkoztak szőlőműveléssel, 1737-től a világ első zárt borvidéke, 2002-ben pedig az UNESCO felvette a világörökség listára Tokaj-hegyaljai borvidék kultúrtáj néven.

 

 

Tokaj helyzetéből adódóan mindig fontos szerepet töltött be a történelemben, és nevét kölcsönözte a környék borának.  Ezt az értéket a város jellegzetességei, az utcára nyíló, zártsorú beépítéses polgári házak, ma már műemlékek is tanúsítják. Az óváros hangulatos szűk utcáin sok kis pince és borozó található, de a vidék egyik legnagyobb borászata az ipari méretű Grand Tokaj.

 

 

 

Kiváló boraikat Áts Károly 100 pontos főborász mutatta be a Szegi Pincében.

 

 

 

A 7 féle bor kóstolásához színesen mesélte, hogy melyik hegyen, dűlőben termett a szőlő, hogyan szüretelték, milyen hordókban érlelték, mennyi az alkoholtartalma, melyek a külföldiek kedvence, majd haladtunk a borsor kóstoláson a Muscat Blanc félszáraz sárga muskotálytól, a Kővágó dűlőszelektált száraz furminton és a késői szüretelésű Late Hardveste-n cuveén keresztül az 5 puttonyos 2013-as aszú felé.

 

 

A vendéglátás gyöngyszemei

A régióban az igényes turisták Tarcalon, az 5 csillagos, elegáns hotelben, az Andrássy Rezidenciában

 

 

szállhatnak meg. A patinás, 41 szobás épület - egykor az Andrássy család kúriája- a környéken működő külföldi tulajdonú cégeinek tulajdonosai és munkatársai által igen kedvelt. Nemcsak a történelmi hangulat, hanem a barlangszerű spa is egészen különleges élményt nyújt a vendégeknek.

 

 

Az Első Mádi Borház Mád falu első takaros háza, amely fogadja az ideérkező és az átutazó vendégeket. Legyenek a napsütötte dűlők kínálta gazdag borok a környék alapanyagait felhasználó sokszínű bisztrókonyha ételeinek kíséretében – ez a vendéglátási alapelv érvényesül a teraszos épület falai között. Ez az első olyan intézmény a régióban, amely igyekszik összefogni és bemutatni a mádi borászatok munkájának lényegét. Az itteni boros gazdák a mádi dűlők ásványoktól duzzadó talajában, a kemény munkában és a baráti összefogásban hisznek.

 

 

És utunk utolsó állomásaként még betértünk a Szerencsen az 1320 körül, eredetileg román stílusban épült református templomba.

 

 

Falai között választották Bocskai Istvánt Magyarország fejedelmévé 1605-ben. A templom hajójában áll Rákóczi Zsigmond márvány szarkofágja.

 

 

 

Egy deszkaajtó felnyitása után lehet bejutni a síremlék alá, a kriptába, ahol a fejedelem földi maradványait őrző urna áll.

 

 

Zemplén kimeríthetetlen értékeinek ezen bemutatása csak kis ízelítő, a látni-, és kóstolnivalók sokaságát érdemes saját élményként is átélni.

Írta: Barna Judit

Fotók: aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán