Nógrád megyei  Salgótarjántól  északi irányban,  - ám szlovák területen,-   a Tarján patak völgyétől keletre húzódik a szépséges   Medves  egyik vulkanikus  kúpján dacolva az évszázadokkal, háborúkkal, csatározásokkal  magasodik ki az 526 méteres  Somoskő vára. A hegyeket alkotó bazalt egy része megkövesedve őrzi a múltat, a kiömlő láva különleges formájában.  Kissé távolabb található a nagy mennyiségű „kőtenger”.

Somoskőt  említi az a népi hagyomány:  egy magyar vitéz oly sikeresen lőtte ki a salgói török aga kezéből a kanalat, hogy a törökök hanyatt-homlok  menekültek el erről a környékről.

 A vár építéséhez helyi monda is fűződik:  a Muhi csata után a tatárok elől menekülő IV. Béla király  a völgyön átvonulva megígérte a helybélieknek, hogy a magaslaton várat építtet.  A vár felépítéséhez néhány évtizednek el kellett telnie,- a XIII. század második felében a messzi környéket uraló Kacsics nemzettség  tagjai építették az első részeket az 526 méter magas hegyre.  Az  építéséhez a környéken található vulkánkitörésekből keletkezett sokszögletes bazaltoszlopok

 egy részét  is felhasználták . A várnak két kerek tornya volt, a harmadik torony a bejáratot védte.  (Napjainkra az egyik tornyot rekonstruálták,  a másik romos állapotban látható.) Ha, a kiterjedését nézzük a vár viszonylag kicsi. De ereje nem is ennek köszönhető, három oldalról szinte megközelíthetetlen. De nem is védelmi célra építették, inkább a környék birtokos családjának kényelmére .

Az Árpád-ház férfi ágának kihalásával belháborúk jöttek. Anjou Károly serege 1320-ban foglalta vissza  Fülek és Sirok várait. Ez idő tájt kerülhetett  Somoskő vára

is királyi kézbe. A király kedvelt hívének Szécsényi Tamás erdélyi vajdának  ajándékozta, leszármazottjaik  a XV.századig lakják.  Később a Losonciaké. A török vész idején végvár lett: megerősítették három ágyútoronnyal, és kibővítették. Losonci István  özvegye élt itt két lányával Fruzsinával és Annával. Balassi Bálint a katonaköltő sokszor járt itt szerelmét Anna asszonyt meglátogatni,- a hozzá írt szerelmes versek a Júlia- Anna versek.

A török hadak fenyegető vihara a következő évszázadban érte el Nógrád vármegyét.

Ekkor már török kézre került Salgó és Fülek végvárai.  De, a somoskői helyőrség majdnem két évtizedig kitartott a vár megtartásával. A török birodalom hadai végül 1576-ban szinte ostrom nélkül elfoglalták.  A vár tornyában

majd 20 évig lengett a lófarkas zászló. A királyi sereg közeledtével a helyőrség megfutamodott, elmenekültek.  A vár ismét magyar kézre került, Forgách Zsigmond birtoka lett, aki átépítette, megerősítette.  Bocskai  István fejedelem győztes hadai előtt 1605-ben a vár őrsége ellenállás nélkül megnyitotta a kapukat. Az 1606-os bécsi béke értelmében királyi birtok lett. Rövid ideig   Thököly Imre kurucai birtokolják.    A vár sorsa megpecsételődött az 1682-es füleki ostrom idején  a portyázó   lovasok  felgyújtották.  Rákóczi szabadságharcban nem kapott nagyobb  szerepet, de a szabadságharc bukása után az osztrák hadvezetés lerombolásra ítélte, azután „csak”  felgyújtották.  Ezután katonai szerepe megszűnt, lassan a magyar várak sorsára jutott. Romossá vált, elhanyagolták, szabadon pusztult. Így ért véget dicsőséges története.

Az 1840-es években Petőfi erre járt, Útirajzában a következőket írja: „ Somoskő nem nagy vár, nem is nagy hegyen fekszik, de bámultam építését, mely gyönyörű öt,- hat-, hétszögű kövekből van.”(  A vár alatt  a Petőfi emlékligetben található az a kunyhó, melyben a költő ittjártakor megpihent. )

További romlását 1970-es években kezdett   helyreállítási munkálatok vetnek véget, ám a munkálatok jelenleg szünetelnek.

 Aki pedig felkapaszkodik a várba, megpillanthatja milyen csodálatos a táj. Így különösen ősszel , mintha tarka kendőt dobott volna a természet a fák tetejére, úgy piroslik, sárgul  a sziporkázó napsütésben. Sőt! Megláthatja a messze távolban látható „testvérvárat”  Salgó várát… Ne feledkezzünk meg a vár északi oldalánál található természeti csodáról a bazaltzuhatagról. A hegy gyomrából kiömlő bazalt íves – oszlopos  formában szilárdult meg, kihűlése után öt-hatszögű oszlopok képződtek, amelyek helyenként 9 méter magasságot is elérik.

Irta/Fotó: Magyar Éva