Ez a kisváros, amelynek 2200 lakosa van, óriási ajándékként éli meg azt a természeti csodát, hogy 1962-ben 96 fokos víz tört fel a kőolajat kereső fúrás nyomán. A bevizsgálások nyomán kiderült, hogy a gyógyvíz Európában egyedülállóan magas ásványi anyag tartalmú, összetételénél és hőmérsékleténél fogva mozgásszervi, valamint nőgyógyászati krónikus betegségek gyógyítására, tünetmentessé tételére kiválóan alkalmas. 1965-ben nyitott a fürdő, amelyet a próbaüzem idején már kilencezren kerestek fel, a rákövetkező évben a fürdővendégek száma megközelítette az ötvenezret. Megindult nemcsak a fürdő, hanem a település fejlődése is, szállodák épültek, a lakosok kiadták apartmanjaikat, és fokozatosan megszűnt az idényjelleg: egész évben látogatják napjainkban is a gyógyulni vágyók, valamint hozzájuk csatlakozó családtagjaik a várost, a fürdőt, a szálláshelyeket.

            Zalakaros évek óta a legnépszerűbb hazai turistacélpontok közé tartozik. A fürdő egyre újabb attrakciókkal kényeztet minden korosztályt. A gyógyulni vágyók az Országos Egészség Pénztár által biztosított szolgáltatásokat is igénybe vehetik széles körben, a fiatalokat, gyerekeket élménymedencék, csúszdák, nyaranta mesestrand, egész évben fedett medencék, gyermekvilág vízi attrakciók sokasága várja.

            Ám az elsődleges vonzerőn, a gyógyvízen túl a város és környéke gazdag a turisztikai látnivalókban, igazi élményközpont azoknak, akik szeretik a természetet, a tiszta levegőt, a nyugalmat. Mint Czirákiné Pakulár Judit, Zalakaros turizmusért felelős alpolgármestere elmondta, szerencsés a helyzetük. Egyrészt sikerült saját tavat létesíteni a város közepén, amelyet a fürdő elfolyó termálvize táplál, élteti a betelepített tavirózsákat. Látványos sétányok, Tőzike tanösvény mutatja be a helyi flórát. Szeretnék felhívni a figyelmet az itt tapasztalható értékekre, a csend hangjára, a tiszta levegő illatára, a vasi, zalai ételek finomságára. Közel ötven étterem, vendéglő, borozó, kávéház és fagyizó működik, hangulatos teraszokkal és magyaros vendégszeretettel. Érdekes módon van olyan kisvendéglő, amelyik, hogy kedvezzen a visszatérő cseh vendégeknek, cseh étlapot is tart. Kínálják sok helyen a vadételeket, a környéken ezt a sportot is lehet űzni, kóstolható a dödölle, a göcseji gombaleves. Miután a környék szőlőültetvényekben gazdag, a jó bor sem hiányzik az italok közül. Számos borpince is látogatható. A helyi specialitás a Tónai. Ennek a középkorból megmaradt szőlőfajtának az érdekessége, hogy túlélte a filoxéra-vészt, és a Kis-Balaton környékének kedvelt fajtája maradt; íze hasonló az olasz rizlinghez.

            7000 ágy várja az ideérkezőket, ebből 3500 három és négycsillagos minősítésű kereskedelmi szálláshelyen, a másik fele pedig magánszállásokon. Az egyik érdekes, családias légkörű szálloda egyik szárnya, a Hotel Venus háromcsillagos, a másik pedig, a Hotel Aphrodite négyet is kiérdemelt. A szobák egy része különleges, kerek franciaággyal és jakuzzival, a szállodák pedig széleskörű szolgáltatásokkal, konferenciatermekkel és több speciális attrakcióval, mint például a gyertyafényes fürdőzéssel, várják a vendégeket. A konyha attól más, mint máshol, hogy saját farmjukról érkeznek az alapanyagok.

            És néhány szót erről a 20 kilométerre lévő farmról: nemcsak a kitűnő alapanyagok megtermelésének a helyszíne a Garaboncon lévő Garabonciás Farm, hanem itt van a 7 vezérről elnevezett történelmi kalandpark is, amit csak ajánlani lehet a gyereknek, iskolai osztályoknak, fiatalokból álló csoportoknak. A létesítmény vezetője, Dr. Virág Ernő állatorvos elmondta, valódi gyermekparadicsom a farm, hiszen puli és pumi, lovak, póni, sertések, köztük mangalicák, tehenek, tyúkok, csirkék, nyuszik, bárányok és kecskék, valamint kicsinyeik élnek itt. Emellett felépült egy jurta tábor, amelyben a honfoglaló magyarok szokásaival, öltözetével, rítusaival, étkeivel ismerkedhetnek a gyerekek, hogy aztán a hallottak alapján akár vetélkedhessenek is. A várjátszótér, az elektromos quad pálya, az íjászati lehetőség nehéz döntés elé állítja a választani kényszerülőket. Hát még, ha disznótort tartanak… Minden nap tíz órakor indul a hotelbejárat elől a farmlátogató és városnéző ekhós kocsi. A kirándulók kóstolhatják a hagymás mangalicazsíros házikenyeret, karosi fröccsel, vagy házi szörppel.

            Pár kilométerrel közelebb egy kis zsákfalu, Zalamerenye régi-új kincse az a vízimalom, amely most korhűen, mégis a mának szólóan felújítva várja az érdeklődőket. Együttműködési megállapodást kötöttek Zalakarossal a közös turisztikai fejlesztésre, gasztronómiai képzésre, helyi termékeiknek piaca van Zalakaroson – tudtuk meg Odor Lászlótól, a település polgármesterétől. A 202 lakosú falu szépséges természeti környezetben, két patak összefolyásánál fekszik. Mint a polgármester elmondta, kilenc nemzet képviselője él békességben a faluban, köztük németek, osztrákok, svájciak, olaszok, belgák, magyarok, romák is. Tizenegy hektáros tó, erdő, mező, a völgyi fekvés révén kitűnő klíma várja az ideérkezőket, valamint a pálosok egykori malma, amelyet az 1903-as állapotában állítottak helyre. A malom tulajdonosa, Szabadics Attila bejelentkezésre szívesen fogadja az érdeklődőket, ismerteti a malom történetét, működését. (A helyreállítás annyira hű, hogy a modern mellékhelyiség mögött, üvegfallal elválasztva, bemutatva, ott az egykori „budi” is).

            A másik kellemes kirándulási lehetőség Nagyrada, ahol a Cézár pincészet finom borait kóstolhatjuk. A svéd-magyar tulajdonos 100 hektáron termel szőlőt Zala megyében, ebből 5 hektáron fehér fajtákat, a többin vöröset. Borait gyakran kínálja 3-5 literes dobozban, és van egy érdekessége, egy gyöngyözőbor, amelyet kis fémdobozban árusítanak. Szép a kóstolóterme, és jól felszerelt a pincészete, amelyet szívesen megmutatnak.

Írta/Fotó: Dr. Hajós Anna, és By CivertanS - A feltöltő saját munkája, CC BY-SA 4.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=43740699