Szerző: Barna Judit

Fotók: aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán

Először a történelem eseményeinek néhány elemét hozzuk szóba, mielőtt belecsapunk Závod egyedi, különleges látnivalónak bemutatásába.

Az unalmas, lexikális információk helyett legyen csak röviden annyi, hogy a Kapos-hegyháti Natúrpark a mai Tolna és Baranya vármegyék német telepesek által benépesített vidékének része -ahogy a kutató szakma nevezi: a Schwäbische Türkei. A német telepesek első csoportja 1718-ban érkezett Závodra, ők voltak Tolna vármegye első svábjai. A szervezett telepítések a török uralom és a Rákóczi-szabadságharc idején elszenvedett óriási népességveszteség ellensúlyozására történtek. A két megyében található több mint kétszáz települést a 20. század közepéig jórészt német nemzetiségűek lakták. A német népesség megjelenése számtalan pozitív változást eredményezett az érintett falvak gazdálkodásában és építészetében is.

Azonban a történelem viharos időszakában, 1944 őszén sok német lakost kitelepítettek, kényszermunkára ítéltek, helyükre bukovinai székely és felvidéki magyar családokat telepítettek be Magyarországra. A németséghez kötődő népi építészeti örökség viszont megmaradt, és ez az arculat a völgységi falvak képét máig meghatározza. Ilyen jellegzetes épületállomány alkotja Závod védelem alatt álló építészeti értékeinek gerincét.

A házak harmadát külföldiek lakják

Závod polgármesterével, László Attilával kisbuszba szállunk, és lassú tempóban körbejárjuk a falut. A polgármester, akit egyébként harmadik ciklusra is megválasztott a közösség, mint egy képzett idegenvezető, mesél a hangulatos utcácskák házairól és a lakókról.

A 300 lelkes apró település természeti és épített értékeit a külföldiek is felfedezték, a portákat, a különleges építészeti stílusú, többségében szépen felújított ingatlan-állomány harmada manapság már külföldiek tulajdona, ők a hollandokon kívül belgák, németek, angolok, de ausztrál lakó is van Závodon. A szándék, hogy épületeiket gondosan felújítsák, a tervezéstől kezdve a színezés, homlokzatépítés tekintetében, elfogadják a helyiek tanácsát (mindez az esetek többségében sikeres), bekapcsolódnak a falu kulturális életébe, részt vesznek a közösség rendezvényeinken.

Attila az autóval kicsit lassít, üdvözli az utcán haladó, feltűnően nem helybéli forma férfit, aki a -polgármester szerint- a szomszédban lakó fiától megy éppen haza. Majd megállunk egy integetésre, beköszönésre egy szép nagy sarokháznál, amit egy kecskeméti hölgy vásárolt meg, és pár napja boldogan betelepült Závodra. Itt már mindenki mindenkit ismer!

Szempont az épített örökségek értékvédelme

Korábban források híján kevés lehetősége volt a lakosságnak a régi épületek átalakítására, modernizálására, így azok szerkezeti egysége - szerencsére- megmaradt. A település vezetése már a '80-as években felismerte a ritka építészeti jegyeket viselő értékek megőrzésének jelentőségét. Az eltelt években, lakossági összefogással, pályázati és önkormányzati támogatással megújultak egyházi emlékek, a kálvária domb, a körmeneti utca-kápolnák és védőszentek köztéri szobrai. Sikerült felújítani néhány faluképi jelentőségű lakóház utcai díszítését, utcafronti kerítését. Máig 95 védelem alatt álló lakó és gazdasági épületet, présházakat, szenteket ábrázoló szobrokat, feszületeket és utcakápolnákat mondhat magának Závod.

A polgármester is vallja, hogy az értékvédelmi munka, falukép rekonstrukció folytatása fontos feladatuk, alapjául szolgálhat a falusi és vallási turizmus erősödésének, amely egyike lehet Závod kevés kitörési pontjának. Nemcsak az évekkel ezelőtt elnyert díjakra kell büszkének lenniük: a település építészeti értékeinek a megőrzéséért Závod 2004-ben Podmaniczky-díjat, 2007-ben a Helyi Építészeti Örökség Nívódíjat, 2014-ben a Tolna Megyei Egyed Antal Honismereti Egyesület, 2017-ben Icomos díj Példaadó Műemlékgondozásért díjakat kapta, hanem szorgalmas munkával, és az itt lakók együttműködésével a jövőt is építeni kell - mondja a polgármester.

A falu megismerése során két jellegzetes építészeti példánál megállunk, bepillantunk az önkormányzati fenntartású Tájházba és a Fonóba, majd egészen különleges épületek felé vettük az irányt.

A fachwerk és a vendégházak

A valódi ritkaság fachwerk házhoz és a háromcsillagos magánszálláshelyek egyikéhez, a Viklihez felkaptatunk egy kis emelkedőn. A kilátás látványa megérte a fáradtságot, előttünk fekszik a völgyben a fehér templomtoronnyal ékes falu képe.

A panorámában gyönyörködés után belépünk a skanzenekben ismert módon áttelepített-újjáépített gerendavázas, fachwerk stílusú, faszerkezetű épületbe, amely kis néprajzi kiállítást rejt. Múzeum jellegű, helytörténeti gyűjtemény között az építész tulajdonos, Szász Gábor elmeséli, hogy az egykor romos ház vázszerkezete hogyan került 25 éve Závodra. Minden apró részletet korabeli példák alapján rekonstruált, de több eredeti, hiteles anyagot is felhasznált, mint például az ’Anno 1772’ évszám bevésésű gerendát.

Az újraépített I. generációs fachwerk lakóépület a Zrínyi utcában -kulturális örökségünk fontos eleme- jelenleg látogatható építéstörténeti bemutatóház.

A gerendavázas-kitöltőfalas építészeti stílus, vagy német szóval fachwerk egy faépítészeti mód. Jellemzője, hogy a szerkezeti részek fagerendákból készülnek, a falsíkot a közéjük falazott vályog, vagy tégla alkotja. A faváz kívülről nem kap borítást, látható marad. A fachwerk az Észak-Európai területeken a 7. századtól terjedt el, a 16–17. században élte a virágzását.

A nagy telken álló másik épület, a Vikli és a domb alján fekvő Rigli vendégházak a gyönyörű fekvésükkel, természeti környezetükkel biztosítják a nyugodt pihenést, kikapcsolódást. A környéken túraútvonalakon sétálni, kerékpározni, az udvaron bográcsozni lehet. A szép vidék és a két szálláshely iránt egyre nagyobb az érdeklődés külföldiek részéről is - érdemes már a jövő szezonra foglalást indítani.

                                                       ……………………………………….

Két napos utunk Závodon véget ért.

Cikkeinkben, sok fotóval bemutattuk a Tolna vármegyei Bonyhád városának néhány történelmi nevezetességét, a működő bonyhádi Zománcgyárat, a régióban fekvő bájos falucskákat, Tevelt és Závodot. Igyekeztünk a kedves Olvasóinknak a szép Kapos-Hegyháti Natúrpark vidékéről olyan képet festeni - a teljesség igénye nélkül- hogy kedvet kapjanak, kerekedjenek fel, és két-három napos kora őszi látogatást tegyenek ezen a tájon!

Jó utazást!