Az ENSZ Turisztikai világnapján, 2016 szeptember 27-én délután kinyitja kapuját a hívek és az érdeklődők előtt, a rekonstrukciós munkálatok után a Belvárosi Plébániatemplom, Pest legrégebbi temploma. A 2014-ben megkezdett munkálatok 600 millió forintba kerültek, ezt az összeget a főváros, állami támogatás és az egyházmegye közösen állta. Az imádkozáson és elmélyülésen túl unikális látnivalókat kínál az épület. Sok „leg” várja az ide érkezőt: 2000 év történelme, 1000 év kereszténységének emlékei, 14 építésművészeti stílus találkozik itt. Innen indul Pest létrejötte is – ismertette az újságírók számára tartott épületbejáráson Dr. Osztie Zoltán plébános.

            Ahogy általában az ismertetések elkezdődnek, itt is elmondhatjuk, hogy már a rómaiak korában volt élet és épület a helyszínen. Itt állt Contra Aquincum késő római erődje, amely egy korábbi helyőrségi maradványra épült. A Kr. utáni IV. századi parancsnoki épület falmaradványa a most kialakított altemplom oldalfalában látható. A régészek feltárták a Szent István korában épült román templomot; itt ravatalozták fel nagy valószínűséggel a Vata-féle pogánylázadás idején az akkori pesti révnél (ez a mai Belvárosi plébániatemplom és a Rudas gyógyfürdő között volt) az 1046. szeptember 24-én megölt, és a később róla elnevezett, akkori Kelen hegyről kétkerekű taligán lelökött Gellért püspököt.

            A románkori templomban kapott helyet a „Nürnbergi madonna” szobor, egyik kriptájába kerülnek a feltárás során lelt sírkövek és csontok. Sor került közösségi helyiség kialakítására is, amelyre nagy szüksége volt a plébániának, hogy programjainak helyszíneként működjön, ugyanis az egykori plébániát az Erzsébet híd építésekor elbontották.

            Ha a Március 15. térről a templomba lépünk,

elsőként Józsa Judit eredeti fatörzsre komponált kerámia szoborcsoportja előtt haladunk el, a „Magyar család” egyúttal Adolph Kolping látogatására is emlékeztet; ő a család fontosságára hívta fel életében a figyelmet, és tett lépéseket ennek segítésére.

            Liszt Ferencre emlékeztet baloldalon egy márványtábla, a zeneszerző itt élt a plébánia első emeletén, amíg elkészült zeneakadémiai lakása, játszott az orgonán, és vezényelte az énekkart.

            Lenyűgöző a templom belső tere, gyönyörű a gótikus bordázat és festése, a körbejárható szentély, amelyben 24 gótikus ülőfülke van. Néhány freskó,

illetve töredék is megmaradt, rekonstruálni lehetett. Különlegességnek számít az egyikből még a török időkben kialakított mihráb, azaz imafülke. A muzulmán vallás szerint ez funkciójában az oltáréhoz hasonlítható, és a hagyományok szerint Allah fülkagylóját jelképezi. A törökök az elfoglalt városok főtemplomait így kívánták jelképesen használatba venni. Némi tájolási hiba van, mert Mekkánál délebbre mutat.

            A főoltár előtti kegyoltárba beillesztve áll az 1083-ban szentté avatott Gellért ereklyéje, a sarokcsont és csigolya az olaszországi Muránóban őrzött vértanú ereklyéjének része, amelyet 2002-ben kapott meg a templom. Két másik szent tiszteletére 2006-tól a templomban látható Szent László király (aki Gellért szentté avatását kezdeményezte) és Szent Erzsébet (akinek itt volt a kézfogója) relikviája.

            A főoltáron Molnár C. Pál szárnyas oltára áll,

amelyet nagyböjtkor zárnak össze. A Nagyboldogasszony plébániatemplom további kincse egy 1800-as évekből való vecsernyepalást az egyik oldalkápolna dísze. Gyönyörű a faragott szószék is.

            A harangtoronyban négy harang lakik: a legnagyobb – miután a templom Budapest város tulajdona – a Polgármester nevet viseli; 1928-ban öntötte Slezák László. Ez és a lélekharang működik, illetve a rekonstrukció befejezésével valószínűleg mindegyik megszólalhat távirányítással.

            A teljes rekonstrukcióba tartozó altemplom munkálatai október végére befejeződnek. Míg az imádkozni kívánók a templom nyitvatartási ideje alatt bármikor beléphetnek, a turisták belépőjegye 1000 forint, vagy 3 euró lesz. Magyar, angol, német és olasz nyelvű idegenvezetés és ismertetés várja őket.

Írta: Dr. Hajós Anna

Fotó: aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán

További képek:

https://www.flickr.com/photos/112328658@N06/albums