Szerző: Barna Judit

Fotók: aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán

A lakókörnyezet minőségét meghatározó épített és természetes értékek megóvása, fejlesztése minden település vezetőjének fontos feladata. Hiszen egy város népességének megtartásához hozzá tartozik nemcsak a gazdaság fejlesztése és munkahelyek létrehozása, hanem a kellemes, vonzó lakóhelyi környezet kialakítása is.

A hagyományokhoz illeszkedő, versenyképes turizmus megerősítése, új turisztikai programok megvalósításával együtt, hozzájárul az itt lakók jó hangulatához, közérzetéhez, önbecsüléséhez, mert az élhető környezet erősíti a közösség összetartozását és vidék presztizsét is.

Dr. Fehérvári Dávid polgármester vallja a fenti elveket, ezért Bóly kulturális és épített értékeinek megőrzéséhez a település költségvetése sokat áldoz.

Tudja-e, hogy mi a pacsker?

Helytörténeti kiállítás és Városi könyvtár az 1752-ben épült egykori Batthyány uradalom magtárában található. A 25 éve nyitott kiállítás emeletén gazdag helytörténeti és néprajzi gyűjtemény sorakozik vitrinekben, tárlókon, melyekről benyomást kaphatunk a helyiek korabeli életéről és személyes történelméről.

Érdekesség a céhes kézművesek: asztalos-, esztergályos-, kézihurkoló pacskeros-, kékfestő- és mézeskalácsos-műhelyek válogatott termékei és eszközei.

A pacsker régies kifejezés, aminek az eredeti jelentése gyapjúból készült házicipő, mamusz. Néha napjainkban is használják papucs, szandál értelemben. A kifejezés a „feldobja a pacskert” szólásban is fennmaradt, aminek a jelentése feldobja a talpát, azaz meghal.

Láthatjuk a helybeli német iparos és földműves lakosság viseletét a századelőtől az 1940-es évekig, hétköznapi és ünnepi viseletbe öltöztetett bábukon. Két szobaenteriőr a bólyi katolikus németek és a felvidéki református magyarok válogatott bútoraival felidézi az 1920-as évek jómódú parasztpolgári lakosságának életmódját.

A felvidékiek gazdag szőtteskultúrájáról asztalneműk és viseleti darabok mesélnek. Számos dokumentumot és fényképet őriznek a helyi katolikus egyesület életéről és az egyházközség múltjáról, valamint a felvidéki magyarok közösségi életéről.

Séta Bóly belvárosában

Említettük, hogy Bóly több nemzetiségű, összetartó közössége ápolja a hagyományait. Így a következő megállónk a Bólyi Német Önkormányzat Tájháza, ahol a kor építészetének megfelelően az egymásba nyíló helységekben mutatják be az egykori család berendezési tárgyait, konyhai eszközeit, relikviáit.

A Tájház őrzője, Győriné Meiszter Katalin ottlétünkkor éppen filmezéshez kölcsönkért tárgyakat válogat, miközben elmondja, hogy amit látunk- bútor, ruházat, felszerelési tárgy, használati eszköz, lakástextil- azokat mind a bólyi és környékbeli lakók adták össze a kiállítás megnyitására. A Tájház létesítésének célja: a német kisebbség történelmi hagyományainak, nyelvének ápolása, fejlesztése, tárgyi és szellemi kultúrájának megőrzése és gyarapítása.

Tovább sétálunk a szépséges hársfák alatt a település Nepomuki Szent János katolikus és az 1971-ben épült Babarc-Belvárdgyula református templomaihoz.

Az utóbbinak az érdekes formájú tornya már messziről csalogatja az érdeklődőt, bent pedig népi fafaragásokkal díszített szószék, a négyzet alakú úrasztala és a Hollandiából ajándékba kapott elektromos orgona az érdekessége.

Építészeti remekmű a Batthyány-Montenuovo mauzóleum

A szakrális vonalon tovább haladunk és meglátogatjuk a település köztemetőjének közvetlen szomszédságában, a Bólyból Mohács felé vezető országút jobb oldalán magasodó jellegzetes formájú épületet. Magának, a temetőnek a hosszú téglakerítése is egy remekbeszabott alkotás, mint később megtudtuk, kőműves ipari tanulók építették kifogástalanul.

A mauzóleum építését Montenuovo Vilmos felesége, Batthyány Julianna grófnő rendelte el 1879-ben. A neoromán – neogót stílusú épület művészi kiképzésével a maga nemében országos viszonylatban is párját ritkítja.

Az épületbe egy nyolc fokból álló széles lépcsősor vezet. A bejárati ajtó két oldalán négy-négy oszlop áll vörös, illetve fehér márványból, melyek egy-egy reliefcsoportot tartanak. A belső térben, a bejárattal szemben látható a szentély, közepén a vörös márványból készült oltár. Az előtérben egyetlen vaskos gránitoszlop tartja a karzatot és a kupolát. A falakban, márványtáblákkal lezárt sírhelyekben a Montenuovo család tagjai nyugszanak: Wilhelm Albrecht von Montenuovo, felesége Batthyány Julianna, három lánygyermekük, Alfred von Montenuovo, felesége Kinsky Franziska és Montenuovo Nándor.

A mauzóleum történetének átfogó renoválására 2005-ben került sor. Bóly Város Önkormányzata az Európai Unió SAPARD-programja keretében nyert el egy összeget, amelynek segítségével megtörtént a mauzóleum eredetei állapotának helyreállítása.

A mauzóleum ma a település ravatalozójaként működik.

A településhez kötődő művészek tárlata

Immár két éve nyitott meg a Rákóczi utcában a Művészek Háza. Az épületet Johann Schneider 1890-ben építtette, több tulajdonosváltás után az önkormányzat 2016-ban vásárolta meg.

Az elmúlt nyolc évben folyamatosan zajlott az épület felújítása az eredeti építészeti értékek megőrzése mellett. A homlokzat felújítására a Népi Építészeti Program keretében 2 millió forintot, a belső felújítás egy része Zengő-Duna Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület Leader pályázatán belül 5 millió forintot nyert az önkormányzat. Ezen felül több mint 30 millió forint önerővel készült el az épület teljes felújítása.

Az így kialakított kiállítótér méltó helyet ad a Bólyhoz kötődő művészek alkotásainak. Többek között látható Hauszmann Ferenc festőművész, Kőnig Róbert grafikus művész, Meszléri János szobrászművész, Platthy György festőművész, Trischler Ferenc festőművész alkotásai.

Klasszicista vadászkastély

A bólyi Batthyány-birtok mai kastélyának helyén a XVIII. században vadászkastély állt, amelyet 1807-ben klasszicista stílusban átépítettek. Montenuovo Nándor 1921-ben végeztetett belső átalakításokat, jelentősen modernizálta az épületet, majd 1944-ig a hercegi család életvitelszerűen élt itt. A kastély jelenleg nem látogatható, mert a Baranya Megyei Önkormányzat fenntartásában fogyatékos személyek otthonaként működik.

Viszont beléphettünk a Kiskastély Rendezvényházának parkjába. A vendéglátással foglalkozó intézmény jelenleg felújítás alatt áll, a nyitást augusztus közepére tervezik.

És utoljára, de nem utolsó sorban irány Békáspuszta

Autóba szálltunk, Bóly külterületére érkeztünk a Mezőgazdasági Kiállítást megtekinteni. A várostól másfél kilométerre fekvő, hajdani Montenuovo-uradalom gazdasági központjában, festői környezetben látogatható a volt méntelepi istállók egy részében kialakított, országosan is elismert agrártörténeti kiállítás. 

Az 1880-ban épült, ma már műemlék objektum ajtajában Sebestyén Zoltán fogadott bennünket, bemutatta a páratlan gyűjteményt, és némelyik eszközt beindította. Bóly és környékének magas színvonalú mezőgazdasági termelésének történetét és kisparaszti munkaeszközöket tartalmazó kiállításon közel három évszázad mezőgazdálkodásának a történetébe tekinthet be a látogató.

A technika rohamos fejlődése miatt a termelésből kiszorult eszközök, gépek vannak itt: többféle szekér, cséplőgép, baromfi keltetők, traktorok és sok más.

Az értékek, érdekességek, ritkaságok megtekintése előzetes bejelentéssel lehetséges.

Bóly turisztikai látnivalóit ezzel az írással és az előző cikkel bemutattuk, következnek a Gasztronómia menüpontban a finomságok. Kövessenek minket!

További információ: www.boly.hu