A Duna a második leghosszabb folyó Európában a Volga után. Németországban a Fekete- erdőben ered két kis patakocska, a Brigach és a Breg. Ezek összefolyásával Donaueschingennél indul el és terebélyesedik délkeleti irányban haladva, majd összesen 2850 kilométer után beleömlik a Fekete-tengerbe. Magyarország egész területe a Duna vízgyűjtőjén terül el, a szakasz hossza hazánkban 417 km, ezért az ország egész vízrajzának meghatározó alkotóeleme. A Duna a világ „legnemzetközibb” folyója; 10 országon halad át, partjain 4 főváros fekszik. A térség kulturális örökségei és természeti adottságai sok turistát vonzanak a világ minden országából.

Evezzünk hazai tájakra!

Ha nem is szó szerint lapátolunk, de nézzünk körül, hogy a vízen utazás és a kapcsolódó programok milyen jó időtöltések lehetnek a számunkra. A hajózás nagy élmény akár kirándulóhajóval, akár szárnyashajóval

indulunk útnak a kinézett célpont felé. A friss dunai levegő, a ringatózás és a panoráma miatt a hajózás egyértelműen izgalmas. Már a kikötőbe érkezés is mindenkit feltölt, a hangulatunkat meghatározza a beszállásra készülődés, mert tudjuk, hogy érdekes napnak leszünk a részesei.

Utazások a szárnyashajóval

A szárnyashajós utazást féktelen száguldásnak élhetjük meg,

holott a hajó közel sem megy olyan gyorsan, mint egy autó. A MAHART PassNave idén is több programot indít a Duna-kanyarba, egyik Esztergom, ahová másfél óra alatt érkezünk. Közben megcsodálhatjuk a mellettünk elsuhanó tájat, a vízparti településeket, a Pilis és a Börzsöny szépséges hegyvonulatait.

Egy órás a szárnyas út Visegrádra, ahol felmehetünk busszal a Kisvillámra, a Fellegvár teraszáról megcsodálhatjuk az egész Duna-kanyart,

vagy a Salamon tornyát fotózhatjuk körbe. Sokan megkoronázzák a napot a bobpályán, vagy kipróbálják a bátorságunkat a kalandparkban.

Vác programja egy városi sétával egybekötött negyven perces hajózás, remek időtöltés a központi téren a kulturális nézelődés

egy cukrászdai kiruccanással, majd kijuthatunk a vízparti sétányokra, vagy nagyobb túrára is mehetünk a Királyréti tanösvényen.

Lovaskocsival a kikötőből

A hajós társaság és Solt-Révbérpuszta együttműködésével egy olyan kirándulásban lehetett részünk, aminek többfajta remek élmény eleme estére alaposan összeadódott. 

A Bibic 2. szárnyashajó a Vigadó téri kikötőből elindult

és a Duna folyásával azonosan, délre vette az irányt. A kapitány, Fogarasi László

egy kis ismertetőt tartott - persze már a szárazföldön- hogy a Bibic és a Vöcsök szárnyashajók milyen merülési paraméterekkel rendelkeznek, és az adottságaik miatt sekély, iszapos, vagy a kanyargós vizeken fürgébbek.

Solt városa az ország szívében, a Dél-alföldi régió nyugati peremén, Bács-Kiskun megyében a dunaföldvári közúti Duna- híd mellett található, melytől nyugatra, a Dunaparton fekszik Révbérpuszta.

A másfél órás hajózás után a solti kikötőben öt lovaskocsi várta az utasokat. A kocsisok összetartva a konvojt, körbe vitték a kirándulókat Solt város utcáin, a borospincék szőlős dűlőinek zötykölődős útjain, mígnem megérkeztünk a Révbérpusztai Lovascentrumba.

Tejfölös lángos és csikósok

A kellemes májusi délelőttön jól esett a népviseletbe öltözött vendégvárók kupica pálinkája, a látvány-kemencében sült tejfölös lángosa, fehérboros fröccse a nagy szabad téren.

Csoportunkat a tanyamúzeumba irányították a szervezők, ahol betekintést nyertünk az előző évszázad elején élő solti emberek életébe, a kiskun emberek hétköznapjaiba és ünnepeibe, megismerkedtünk a helyi kézművesek termékeivel és a parasztudvarban az őshonos magyar állatokkal, mint a rackajuh, szürkemarha, mangalica, kecske, liba, kacsa.

A Csárdában magyaros ebédet: tyúkhúsleves lúdgégetésztával, pörkölt galuskával, káposztasalátával, kukoricalepény szilvalekvárral tálaltak.

Nagy Sándor tulajdonostól megtudtuk,

hogy fiával, Péterrel együtt 20 éve üzemeltetik a Nagy Betyár Kft. cégükkel a komplexumot. A több évtizedes vendéglátóipari és idegenforgalmi tapasztalataikkal lelkesen szervezik az időszakos programjaikat a hazai, és külföldi csoportok részére. Működtetik a gróf Teleky család ősi birtokán a vállalkozásukat, gondozzák az állatokat, és a falusi turizmus szellemében fogadják a vendégházban a városi családokat.

Délután, a nap fénypontjaként, ügyes csikósok lendületes lovasbemutatót adtak az évszázadokra visszanyúló lovas hagyományokból, a pusztai emberek ló szeretetéből, és a falusi élet örömeiből. 

Ha a turista a komplett programot a szárnyashajóval, a kocsikázással, a kézműves udvarral, a lovasbemutatóval, és a finom ebéddel együtt élvezni szeretné, időben nézzen utána a szabad helyeknek, mert előre kell foglalni!

Guiness rekord Révbérpusztán

Látogatásunk után kaptuk a hírt, hogy Guinness-rekord született a solti Révbérpusztán, ahol pünkösd hétfőn Tóth Lajos húsz lovat hajtva mutatott be lélegzetelállító produkciót a népes közönség előtt.

  Fotó: Káposzta Lajos 

A magyar puszta ötöshöz még tizenöt lovat hozzáfogva született meg a Puszta húszas, amellyel a csikós megdöntötte a három évvel ezelőtt Bócsán, tizenhét lóval felállított rekordot.

A Guinness-hitelesítéshez minimum egy percig lépésben, majd ügetésben, végül vágtában kell a lovakat tartani. Ez a hajtótól jó egyensúly- és ütemérzéket, ügyességet, a lovaktól fegyelmezettséget, engedelmességet, összeszokottságot igényel. 

A Révbéri Pünkösdi Vigadalom kiemelkedő programjaként szerepelt a rekordkísérlet. Nagy Péter, a Lovascentrum értékesítési vezetője tájékoztatása szerint, a 17. alkalommal megrendezett pünkösdi lovas események között 2019-ben újdonságnak, érdekességnek szánták a Guinness-rekord kísérletet, amelyre már hónapokkal ezelőtt megkezdődött a felkészülés. Gratulálunk!

Írta: Barna Judit

Fotók: aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán