Amikor valaki azt gondolja, mindet látott és olvasott már arról milyen fenséges szépségek várják az utazókat az Európai emberek számára elképzelhetetlen világban Indiában, az nagyot téved, amikor kilép Delhi hatalmas, modern repterének ajtaján! Kétségtelen, hogy a Nyugat-Európa nagyvárosaihoz „szokott” felfedezőknek rendelkezniük kell egy kevésnek nem mondható toleranciával ebben a mesés, de óriási ellentétekkel rendelkező világgal szemben, de aki ezeken képes túllépni, azt tényleg a csodák birodalma várja! Próbálkozzunk hát meg a lehetetlennel, és vegyünk szemügyre néhány olyan látnivalót, felkeresendő helyszínt, amiért legalább egyszer minden kultúra és művészetek iránt érdeklődő embernek, fel kell keresnie ezt a kontinensnyi országot!

A tökéletes és kényelmes utazást biztosító Türkish Airways gépe Új-Delhi hatalmas és modern repterén landol velünk, mely részét képezi annak a világviszonylatban is kiemelkedően fejlődő, bőven 21. századi építészetnek, mely óriási területek jellemzi a városrészt! Mintha Amerikában járnánk, csak annál is sokkal nagyobb volumenben, hiszen ne felejtsük el, India a világ egyik leggyorsabban és legnagyobb mértékben fejlődő állama, gazdasága! Olyan új város épül a hajdani leírhatatlan nyomor területén, mely világ bármely városával felveszi a versenyt! A városrész kialakítása a kormányzati negyed létrehozásával kezdődött, itt található a legtöbb, turisták fogadására alkalmas, híres láncokhoz tartozó hotel is, hatalmas parkok, épületek, emlékhelyek. Minden képen keressük fel, már csak azért is, hogy ne gondoljuk, India csak az, amit az Ó-Delhi területén találni fogunk. Érintsük a 42 méter magas „India kapuja” emlékművet, mely egy hatalmas parkban található, 85 000 indiai katona nevével „díszítve”. A Jama Masjid mecset, más néven Pénteki mecsetet, mely India legnagyobb és kétségtelenül legimpozánsabb mecsete, vagy a 1638-tól épülő Vörös Erődöt, mely nem tévesztendő össze a híres névrokonával, de méreteiben és szépségében ennek sem kell szégyenkeznie…

Minden képen tegyünk egy látogatást a 72 méter magas Qutub Minar minarethez, mely amellett, hogy egy csodálatos építmény volt már a maga korában is, az akkori muzulmán uralkodók hatalmát is szimbolizálta. A torony jelenleg ötszintes, és nem optikai tévedés, valóban ferde egy kicsit a restaurációt követően. A felhasznált építőanyagokkal, díszítésekkel, rengeteg Korán idézetével nem csak a világ egyik legmagasabb minaretje, hanem talán a legszebb is, ami egyben egy megannyi építészeti élményt nyújtó romterületen fekszik.

Látogassunk el Ghandi, egy csodálatos parkban levő sírjához is, és szintén nagyon ajánlott a híres „Lótusz templom” felkeresése, mely bár egy modern épület, de építészetileg és szellemiségében egyik kihagyhatatlan színfoltja Delhinek!

De vessük magunkat bele „Indiába”, hiszen az évezredes kultúra bölcsőjének és múltjának helyi képviselője az Ó-Delhi városrész. Mivel gyalogosan meg se próbálkozzunk a kaotikus közlekedési és sokszor higiénés viszonyok miatt a felfedezésére, a kerékpáros riksát javasoljuk. Olcsó, megbízható, pontosan tudják hova lehet vinni a turistákat, és ha idővel asszimilálódunk a környezetünkhöz, csodálni és élvezni fogjuk ezt a világot! Ne feledjük, olyan városban tévelygünk, melynek még egyszer annyi lakósa van, mint egész Magyarországnak, így az „élettér” fogalma „kicsit” más értelmezést nyer, és a viszonyokat sem érdemes egy Svájci városéhoz hasonlítani, de ugyan akkor olyan világ ez, mely garantáltan egy éltre szóló élménnyel gazdagít minket.

Természetesen számos múzeum, kiállítás, és látnivaló várja még az elegendő idővel rendelkező utazókat, mi viszont vegyük az utunkat az alig több mint 200 km-re, de így is legalább 8 órányi autóútra levő Agra irányába, mely szintén a világ egyik leismertebb városa építészeti emlékei miatt!

Mivel is kezdhetnénk az ismerkedést, mint a világ egyik legszebb, legismertebb és legtöbbet fotózott épületével, a Taj Mahal-al! Ezrek próbálkoztak már a síremlék szépségének, mindent belengő „hangulatának” a bemutatásával kisebb-nagyobb sikerrel, én a magam részéről azt javasolnám, akinek módjában áll keresse fel, és élje át, másként képtelenség felfogni!

Mumtaz Mahal (a Palota kiválasztottja) névvel Jahan sah kedvenc feleségét illette, aki 39 éves korában, 14. gyermeke világrahozatalakor, 1631-ben halt meg. A gyásztól szenvedő férj elhatározta, a világ legszebb és legtökéletesebb mauzóleumát építi meg szeretett feleségének, mely az örök házastársi szeretett, és a szerelem emlékműve is lesz. Elképzelésén 20 000 munkás 22 évig dolgozott, de így „csak” a fehér, a feleségnek szánt emlékmű készült el, a folyó másik partjára szánt fekete síremlék, mely az övé lett volna nem, mert annyira elköltötte az állam pénzét, hogy fia a palotájába zárazta, melynek ablakából nézhette az iszlám építészet legpompásabb darabját.  A kettejüket rejtő sírkamra nem látogatható, de a többi rész bejárása semmihez sem hasonlítható élménnyel ajándékozza meg a látogatókat!

Igaz, a Taj Mahal „viszi a prímet” Agrában, de ha nem lenne a világ egyik leghíresebb épületének a közelében, az 1565 től épített, Agrai Vörös erődnek is sokkal nagyobb hírneve lenne, hiszen a hatalmas (kerület 2.4 kilométer!)és nem kevésbé pompázatos komplexumról van szó! Nevét a vörös kőtől kapta, melyből készült falai 9 méter szélesek, ezt egészítették ki különféle márványokkal és egyéb építő, díszítő elemekkel. A végeredmény fantasztikus, az India építészet egyik remekművében járunk! A kívül kicsit zord épület belülről pompázatos épületeket rejt, melyekből kiemelkedik a Gyöngyház mecset, a magán és az közmeghallgatások épülete, Dzshángír palotája, illetve az a méltán világhíres fedett és csodálatosan díszített terasz/palota rész, ahonnan ugyan az a Taj Mahal-ra tekintő fantasztikus látvány várja az utazót, melyben Jahan sah gyönyörködhetett élete végéig.  A „szokásos” festői kertben is elidőzhetünk kicsit, a városban mindenhol megtalálható csíkos mókuskákat etetgetve.

Ha időnk engedi, minden képen tegyünk egy kirándulást Szikándrára, ahol a Nagy Akbar mogul uralkodó nyughelye található, melynek építését fia fejezte be 1613-ban. Komplexumot maga Akbar tervezte meg a hely pontos kiválasztásával együtt. A hatalmas, vörös-sárga homokkőből készült piramis alakú sír egy impozáns park közepén áll, és a korabeli építészetet meghatározó módon szabályos falak és épületek veszik körül.

Az „Arany háromszöget” érintő utunk következő állomása a „Szellem város”, vagyis  Fatephur Szikri.   Nagy Akbar 1568-ban, Szíkri település közelében, egy három kilométer hosszú és másfél kilométer széles sziklapárkányon kezdte építeni városát, a legenda szerint Szálim Csiszti szúfi sejk tiszteletére, mivel az imájával elősegítette, hogy fiúörököse szülessen.

A szikla tetejét legyalultatta, és a domb aljánál 30 kilométer kerületű mesterséges tavat hozatott létre. 1573-ban, egy hadjáratáról hazatérve, a várost Fatehpurnak, azaz a „győzelem városának” nevezte el. 1585-ben fővárosát Lahorba helyezte át, mivel hadjáratai során nem bízott abban, hogy egy támadás esetén a várost – a vízkészlet hiánya miatt – megfelelően védeni tudná. A legenda szerint Szálim Csiszti panaszkodott, hogy zavarja a város zaja az elmélkedésében, ezért Akbar kiüríttette a várost, és szigorú parancsára abba újra beköltözni is tilos volt. Ez ma is igaz, de az is, hogy „Szelem város” mellet lakó, nagyon is hús-vér helyiek India talán leginkább „turistazaklató” árusai, erre nem árt felkészülni…  A fából készült szerkezetek kivételével, amiket a környék lakosai elhordtak, az építmény szinte érintetlenül megmaradt.

Innen egyenes az út Jaipurba, igaz ezen sem lehet sem száguldozni, így a viszonylag nem soknak tűnő bő 200 kilométer itt is több órás utazást jelent. Rádzsasztán fővárosát, a 1727-ben alapították, és a „rózsaszín város” is tele van Unesco helyszínekkel.  Indiában szinte egyedül álló rendezett utcáinak (nem tisztasági és utcakép szempontból…) hálózatát, a korabeli angol szellemű tudatos városrendezésnek köszönheti. A város a színét, és így a nevét az Angol uralkodó látgatásának köszönheti, amikor elrendelték a teljes város átfestését egységes színre.

Ezen utcákon található a város legismertebb épülete, a „Szelek palotája”, mit az 1799-ben építettek hölgyek számára. Faragott ablakréseiken keresztül úgy tudták ebből a csodálatos, és luxus börtönből szemlélni a hárem hölgyei az utcán zajló eseményeket, vagyis a „külvilágot”, hogy őket senki sem láthatta kintről a vörös és rózsaszín homokkőből épült komplexumban. 

Szintén kiemelt látványossága a városnak a City Palace, vagyis a városi palota, mely hű tűkre annak, milyen hihetetlen gazdagsággal rendelkeztek a Jaipuri uralkodók. Jaipur szívében található hatalmas épület komplexumban kertek, épületek, paloták váltják egymást, melyekben megtestesülnek egyaránt a radzsasztáni és a mogul építészet stílusjegyei. A Palota érdekessége, hogy a Chandra Mahal kecses és díszes épületében él jelenleg is az uralkodó család, míg a többi épület múzeumként funkciónál. A látogatható épületek közül minden kétséget kizáróan az uralkodói fogadóterem viszi az első helyet a pazar palotapark részek közül!

A Palota közelében egy igazi csemege vár minden korosztályra! Nem más, mint egy nem épen hagyományos „csillagvizsgáló”, a Jantar Mantar, melyet 1723 és 1735 között építetett II. Jai Singh, aki a csillagászat szerelmese volt. A különleges komplexumban ne távcsöveket keressünk, hanem 16 óriási, kövekből épült „műszer” segíti a mai napig a csillagok vizsgálatát, sőt, időjárás előrejelzés is készül segítségükkel!

És hát ugye bár jön az igazi „ütőkártya”, a várost övező hegyvonulaton, a rádzspu uralkodók hajdani fővárosának óvárosát uraló Amber Fort, vagyis az Ámbér erőd. Az eredetileg katonai célokat szolgáló erődrendszert I. Mán Sziongh kezdte építeni egy XI. századi erőd helyén 1592-ben, de az erődpalota mai napig pompás és látogatható központi épületeit I. Dzsan Szingh elvárási szerint épültek a XVII. században. Megannyi fénykép és képeslap tanúsága szerint is a legismertebb megközelítése a meredek hegyormokat uraló komplexumnak elefánt háton történik, mely program már eleve örökre szóló élményeket garantál. Aztán a belső udvari lépcsőn felmenve elénk tárulnak a csodák! Az erős, zömök, sziklákra épült falak fenséges palotákat, templomokat, a Tükörcsarnokot, a nyilvános meghallgatások csarnokát, Silá Dévi templomot, udvarokat, és a meseszép mogul kertet rejti magába, hogy csak a legfontosabbak emeljük ki. Mindezen fenséges épületek mellett mind úttalan pazar kilátás biztosított számunkra, lefelé a Mávatha tóra, a történelmi óvárosra és a mesés völgyre, míg felfelé a hegyek ormán elhelyezkedő védelmi rendszerekre.

A városba visszatérés előtt, álljunk meg egy csodálatos látványosságnál, a Man Sagar tó közepén elhelyezkedő Jal Mahal, mely egy olyan XVIII. század közepén épült palota, ami olyan hatást kelt, mintha a vízen úszna.

És hát igazából mi is vár még az utazóra az „Arany háromszögben”? Hónapra elegendő látnivaló, de az a turista, akinek legalább ennyi ízelítő jut a mesék birodalmából, az garantáltan visszavágyik eme csodálatos ország és kultúra felfedezésére, felülemelkedve a helyi viszonyok, Európai emberek számára nem épen tolerálható szintjén… India csodálatos, és mindenkit vár!

Írta/Fotó: Zamody Gábor