Szerző/Fotók: Kőhalmi Dezső

Október második felében katonás sorban kordonra futtatott tőkék sárguló barnuló szőlőleveleinek pompája fogadja a Párkánytól kilenc kilométerre, Dunához közel elterülő Helemba dimbes-dombos vidékére érkezőket. A vidék Dél-Szlovákia borrégiójának része A szűkebb táj, mint egység nem létezik önálló borvidékként, de az könnyen észrevehetők a természetes határai. A legegyszerűbb Esztergomnál átkelni a Dunán, majd Párkányt magunk mögött hagyva elindulni nyugatnak. Alig néhány perc múlva jobbkéz felől egy dombság tűnik oldalain szőlősorokkal borítva, máris megérkeztünk. A lankákat olyan települések sora keretezi, mint Helemba, Muzsla, Kőhídgyarmat, Béla, Köbölkút, Kisújfalu, Kürt, Szőgyén, Fűr és Csúz.  A jeles bortermelő vidéket három folyó, a Duna, a Garam és az Ipoly határolja. A mintegy harminc kilométer hosszan, délkeletről északnyugat felé húzódó, legmagasabb pontjain is többnyire 240-250 méteres tengerszint feletti magasságig emelkedő dombhát alkotja a képzeletbeli Garam mente egyik legfontosabb részét. A muzslai és a kürti dombok egész Szlovákia talán legismertebb termőtájai, előbbi inkább löszös, míg utóbbi kötöttebb, agyagos talajáról ismert. Szintén fontos érték a napsütéses órák száma, ami az országban itt a legmagasabb, de jónéhány észak-magyarországi borvidék értékeit is megelőzi.

3 folyó völgye társulás

A Helembai-hegység, az ország legkisebb hegysége a maga 4 km-es szélességével, 8 km-es hosszúságával és 395 méteres magasságával. A vulkanikus andezitet helyenként üledékes kőzetek és lösz borítja, a mikroklímája szubmediterrán hatásokat mutat.

A mintegy 700 főt számláló „kétsor ház a főutca mellett” s oklevelekben először 1124-ben említett Helemba (szlovákul Chľaba, németül Hellenbach) ősi bortermelő vidékének homokköves hegyoldalba vágott jobb sorsra érdemes pincéi közül sok már romos állapotba került. A faluvégen az útról fölfelé kanyarodva egy gondozott szőlőbirtok közepén a szemünk elé tárul a modern formájú, többségében fából és hatalmas üvegtáblákból készült Világi Winery impozáns épülete. A Duna, a Garam és az Ipoly folyók határolják azt a különlegesdél szlovákiai régiót, mely már a középkorban is ismert borászati területe volt. Sajnos a 20. század történelme erre a desztinációra is rányomta a bélyegét, és majdnem elfeledkeztünk arról, milyen kincseket rejt ez a borvidék. Ezért is hozták létre a társulásukat, melyet a különleges területről "3 folyó völgyének" kereszteltek el. Hisznek benne, hogy a régió gazdászai, borászai többet érdemelnek, s hogy minőségben igenis versenyre kelhetnek a jóval szélesebb körben ismert, vagy komolyabb marketinggel rendelkező borvidékek borászaival.

A társulás borászai október 19-ére bor és ételbemutatóra hívtak döntően szlovák és néhány magyar borászati, gasztronómiai és turisztikai újságírót a csodálatos panorámájú Világi Winerybe. Hogy a szakmai közönség a saját szemével és a többi érzékszervével is megtapasztalhassa, a fölséges borokat és finom étkeket.

Bemutatkozó borászatok: Bott Frigyes (Muzsla), Bóna Winery (Bátorkeszi), Château Béla (Béla), Château Rúbaň (Fűr), Csernus Winery (Ipolynyék), Geönczeöl Pince (Garamkövesd), Kasnyik Winery (Kürt,) Mátyás Családi Pincészet (Kisújfalu,) Strekov1075(Kürt), Világi Winery (Helemba). A borok mellett lehetőség nyílt megkóstolni Bindics Imre séf által kreált finom falatokat, az ipolyszalkai Biopack mangalicafarm termékeit, a Georginafarm sajtjait, a Green Plantation sajátpörkölésű kávéját, a PEMAK mákból készült finomságait, valamint a ZAX prémium kézművescsokoládéit. A 3 folyó völgye társulás gazdag borkínálatát ajánló bemutatót a „Minden cseppben élmény” gondolat jegyében hirdették meg.

Pinceszeren

A borászatot megtekintő látogatásunk kísérője a cég szőlésze, borásza a Balaton-felvidék után amerikai és osztrák borászatokban is tapasztalatot szerzett Müller Gábor volt. Aki többek között elmondta, hogy az egykori esztergomi érsekségi ültetvény területén 2015-ben telepítették a most látható szőlőt 9,4 hektáron, amelyből 8,2 hektár az épületek körül míg a többi alig százméterre az Ipoly mentén található, ami teljes egészében Rajnai rizling. Tíz fajta szőlő található a birtokon, közöttük nemzetközileg elismerteket is.  Azonban a Kárpát-medencére jellemző fajták termesztésével igyekeznek követni a helyi hagyományokat. Azóta számos kiváló évjáratuk került a piacra. Fontosnak tarják az organikus megközelítést, a természetes ökoszisztémával összhangban lévő szőlőtermesztést. Törekszenek a fajta és a terület egyedi jellegzetességeinek a megőrzésére.

A tökéletesen érett szőlőt kizárólag kézzel szüretelik 25 literes húsosládákba. A bor készítése során a hagyományos eljárásokat ötvözik a legmodernebb borászati technológiával. A termést először a rázóasztalra borítják, ahol kiválogatják belőle a rossz minőségű fürtöket és a leveleket. Innen törésmentesen a magozóba kerülnek. A törkölyt nem cefrézik le pálinka céljára.  Az összevágott kocsányt kiviszik az ültetvénybe. A szőlőszemek a bogyózúzó hengerben folytatják az útjukat. Amig viszonylag magas a hőmérséklet, addig visszahűtik a cefrét csöves hőcserélőkben. A nitrogénnel működő prés külső oxigéntől mentesen, előre táplált oxigénnel végzi a dolgát. A tiszta mustokat acéltartályokban ülepítik. A vöröset a héján, a fehéret anélkül erjesztik. Az érlelőpincében a reduktív tételek kapnak kezelést duplafalú tartályban. A tartályokat nitrogénnel zárják, így nem kell azokat folyamatosan töltögetni. Szép reduktív borokat készítenek, de kis préssel sutulnak mustot fahordós érlelésre is.

Ez a világ egyik legszebb kilátással bíró pincészete – büszkélkedik a borász, aki elmondta, hogy bortékát is nyitottak, ahol rendszeresen tartanak kóstolókat. A lélegzetelállítóan szép táj lehetőségeit kihasználva panzió is működik a birtokon.

Kérdezz, felelek

Az idei gazdasági évről a szüret utolsó napján megtudtuk, hogy érdekes, csapadékos évjárat volt, késői rügyfakadással. Amit hosszú szárazság követett, erre jött az intenzív eső, ami berobbantotta a zöld munkákat. Szerencséjükre a Duna túloldalán lévő közeli Szob szőleit elverő jégből nem kaptak. A fura időjárás miatt kényszeréréssel cukrosodott a magas savtartalmú szőlő. Aki kivárt mint ők, azok jól jártak, mert megjött az eső, és szépen beállt a kellő szintre a cukor és a sav.

A középmagas kordonon csapra metszették a vesszőt. Az Irsai Olivéren tőkénként 70 deka, míg a Zöld veltelini esetén 2,1 kiló szőlőt hagytak tőkénként. Átlagosan 1,2 kilogramm termést hagytak tőkénkét. Az idei termés 85 tonna volt. Nagyon ígéretes a fehér Chardonnay, a piros Kékfrankos és a rozé Merlot.

A Cserszegi fűszeresből készül a szőlőpálinka, de törköly nélkül!

Néhány kiállítótóról dióhéjban

Geönczeöl Attila Alsó-garamkövesdi borász jelmondata: „Sosem téveszthetjük szem elő, hogy honnan jöttünk, kik vagyunk. És, hogy a célhoz vezető út legalább olyan fontos és szép, mint maga a cél…”

 Mindössze 2,5 hektáron gazdálkodnak Muzslán, Ipolyszalkán és Garamkövesden. Minden évben egy kicsivel növekszik ez a területük.  Hatfajta szőlőt termesztenek, melyek a következők: Zöld veltelini, Olasz rizling, Leányka, Rajnai Rizling, Szent Lőrinc, Kékfrankos. A házasításoknak köszönhetően nyolcféle bort palackoznak, melyeket Szlovákiában, Ausztriában és Magyarországon értékesítenek.

Szőlőiket kizárólag biotermesztésben engedélyezett készítményekkel kezelik.  A borkészítés során a természethű vonalat követik, aminek jellemzője az alacsony kénszint, a kézműves eszközök.  A szüretet későn tarják, az érlelés finomseprős. Héjon erjesztik a fehérborokat. Klasszikus pezsgőket készítenek, s a bort hosszan érlelik fahordóban. Télen 24 fős, nyáron nagyobb csoportokat is vendégül látnak borkóstolóra. Patinás présházuk 1883-ban épült, és szőlőik jelentős része 30-60 éves tőkéken terem. A pince mellől indul a kovácspataki túraútvonal, a vidék pedig gyönyörű…

Csernus borászat alapítójának ősei 1652-ben kaptak nemesi kutyabőrt. Ipolynyéken (Vinicán) szőlészkednek 7 hektáron. Családi pincészetük és szőlőterületeik a Közép–Szlovákiai Borvidék déli részén, Ipolynyék felett, a festői szépségű vulkanikus Őr-hegy déli fekvésű lejtőjén terülnek el. A talaj sajátos összetételű, vulkáni réteg (andezit) és kötött agyag keveréke. A család 1969 óta foglalkozik szőlőműveléssel és borkészítéssel. Boraik kézmíves, tradicionális, oxidatív technológiával készülnek, csak természetes anyagok felhasználásával (tartósítószerek nélkül, minimális SO2 tartalommal). A borok 1-2 évig érlelődnek a pincében, s csak ezután kerülnek palackozásra. Szőlőik zöméből - melyek szigorúan csak az ipolynyéki Őr-hegy dűlőiről származnak -f ehérbort készítenek. Főbb fajtáik között megtalálhatók az Olaszrizling, Zöld veltelini, Rajnai rizling, Királyleányka, Chardonnay, Irsai Olivér és a Peszeki leányka. Chardonnay szőlőből készült boraik nyolc hónapon át hetente két alkalommal finomseprű felkeverésével készülnek, amely gazdag és telt íz világot teremt a boraiknak. Vörös szőlőfajtáikból az André, Zweigelt és A libernet fajtákból rozét és sillert készítenek. Pincéjükben borkóstolókat tartanak.

A boruk többségét Szlovákiában, Magyarországon és Csehországban értékesítik. Japánba is szállítanak Chardonnay hordóválogatást. Törkölypálinkát nem pároltatnak, mert a gazda vadász és a törkölyt az azt nagyon kedvelő vadak etetésére használja.

A PEMÁK Komarnoban (Szlovák Komáromban) lévő vállalkozás elsősorban a mákosréteséről híres, de készítenek más töltetű rétest, valamint glutén és laktózmentes süteményeket, élelmiszereket. Árusítanak mákszappant, friss mákos tejet és mákolajat. Kínálnak kék, barna és fehér mákot. Újdonságuk a mákpálinka hamarosan piacra kerül. Amelynek alapja semleges ízű almapálinka és abba adjusztálják bele a mák ízkivonatát.

A ZAX Komarnoból (Szlovák Komáromból) kézműves csokoládé cég finom kézzel festett bonbonokat kínált, drazséik egész mandula szemek ét-, vagy tejcsokoládéval bevonva. Kapaható náluk mogyorós csokoládékrém és táblás csokoládé is. Karácsonyra kézműves szaloncukrot készítenek. Komáromban a Duna partján nyitották meg az első üzletünket és a csokoládéműhelyt is, amit a legmodernebb eszközökkel szereltek fel. A tudást nemzetközi mesterektől sajátították el. A kakaóbab Dél-Amerikából és Afrikából, a vanília Madagaszkárról, a mogyoró Piemontból míg a mandula Kaliforniából vagy a Mediterrániumból érkezik hozzájuk. Bonbonjaik több nemzetközi versenyt nyertek.

Bindics Imre séf Dunaszerdahelyről Kukkonia (Csallóköz) ízeit (malacságait) tálalta fel. A kismalac születésétől a hurka, kolbász, szalonna asztalra kerüléséig nyomon követik a hús útját. Nemcsak saját hizlaldájuk, de húsüzemük is van.  Tálaltak továbbá hal nélküli ruszlit, házi savanyúságot és házi lekvárok egyaránt.

A Georgina farm Gúta (Kolárovo) településen lévő sajtműhelye országos hírű. Teje, tejtermékei, a vaj, a túró a tejföl a tejszín sok szupermarketben keresett termék. Füstölt és natúr kecske-, meg tehénsajtjaik csábító ízvilággal bírnak, s régi házi receptek alapján készülnek. Saját bort is palackoznak.

A Green Plantation Révkomáromban található.  „Kis cég, nagy szív.” a szlogenjük és kézműves kávépörkölők. A “specialty grade”, azaz válogatott minőségű kávéval foglalkoznak. Ez az SCA által pontosan meghatározott minőség a kávétermelés 5-10%-át teszi ki világszerte. A kávé náluk mindig friss, mivel közvetlenül rendelés után pörkölik, amit műanyagmentes, komposztálható és újrahasznosítható csomagolásba helyeznek.

A jövő útján

„Hiszünk benne, hogy a régió gazdászai, borászai többet érdemelnek, s hogy minőségben igenis versenyre kelhetnek a jóval szélesebb körben ismert vagy komolyabb marketinggel rendelkező borvidékek borászaival.” -ez olvasható a rendezvény meghívóján. Látván és kóstolva a fölséges borokat, a finom étkeket, megbizonyosodhattunk róla, hogy a régió borászai és ízmesterei megalapozták a jövő útját üzleti sikereiknek és a vidék turizmusa fejlesztésének.